Konferencia a magyar önkormányzatiságról és kihívásairól

Idén lesz 18 éve, hogy ünnepelhetjük a Magyar Önkormányzatok Napját abból az alkalomból, hogy 1990-ben olyan döntés született, amely akkor úgy tűnt, hogy sok-sok évtizedre biztosítja a helyben élők demokratikus jogait, önrendelkezési lehetőségét. Évtizedekkel azt követően, hogy az állam a korábbi államosító tanácsrendszer helyett mindent önkormányzati hatáskörbe utalt, azaz az önkormányzatiság hazai újjászületését követően, valamint közel egy évvel a következő önkormányzati választások előtt úgy véltük, van miről beszélgetnünk, van miről közösen gondolkodnunk.

Hajdu László országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, az emberek a mai napig nem tudták megszokni, hogy a feladatkörök központosítását követően a problémáik egy részével a kormányhivatalhoz, egy részével pedig az önkormányzatokhoz kell fordulniuk. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ilyen körülmények között is nagyon sok elkötelezett embere legyen a magyar önkormányzatiságnak.

Máté Antal, Nyírbátor polgármestere felszólalásában aláhúzta, óriási különbségek vannak a települések és az önkormányzatok lehetőségei között, nincs általános recept. Sok településen az alapvető közművek kiépítése sem történt meg a mai napig, ehhez képest az uniós források nagy része luxusberuházásokra megy, és az emberek érzik, hogy valami nincs rendben. A bérfelzárkóztatásban már az is eredmény lenne, ha Kelet-Magyarország tudna felzárkózni Nyugat-Magyarországhoz – miközben a magyar és a nyugat-európai bérek közötti szakadék miatt aggódunk.

A céltól, hogy Magyarországon minden ember egyenlő feltételek mellett élhesse meg a hétköznapjait, az utóbbi időben távolodtunk. Olyan mértékben csorbult az önkormányzatok hatásköre, ami szintén ellehetetleníti, hogy teljesítsék küldetésüket.

A polgármester újabb központosítások előkészületeit érzékeli, az emberek nem értik, hogy valamilyen helyi ügy nem az önkormányzathoz tartozik, az önkormányzatoknak mégis azt kell keresniük, hogyan tudnak így is a helyiekért dolgozni. A település jövőképének kialakítása fontos feladat, amelyhez nélkülözhetetlen a társadalmi támogatás.

Éppen azért kardinális kérdés, milyen az önkormányzat vezetése, mert a polgármesterek feladata megváltozott: a hivatali apparátussal együtt az a dolguk, hogy a települések önállóságát megőrizzék a jelenlegi körülmények között az ott élők érdekében.

A pedagógusok állami struktúrába kerülése miatt az önkormányzatnak nincs is rálátása számos helyi oktatási problémára, a KLIK azt mondja, nincs is erre szükség. A pedagógus nem adhat információt, a településnek kell kitalálnia, hogyan tud segíteni, merthogy nagyon is szükség van erre – ugyanez a helyzet az egészségügyben.

Az önkormányzatok finanszírozásának újraszabása ahhoz vezetett, hogy minden feladat alulfinanszírozott – a kiegészítés a városvezető politikai viselkedésétől függ. A szakemberhiány minden területen égető probléma: kulturális, szociális szakembereket, önkormányzati cégek vezetésére alkalmas embereket egyaránt nehéz találni. „Egyelőre mi választjuk meg helyben a saját vezetőinket, bízom abban, hogy ezt nem veszik el az emberektől.” – tette hozzá Máté Antal polgármester.

Fehér László, Celldömölk polgármestere elmondta, a legutóbbi választáson 30 civil szervezet támogatásával választották őt újra, véleménye szerint a civil összefogást erősíteni kell, és fel kell rázni a lakosságot, hogy elmenjenek választani. Tapasztalata szerint „pofaalapon” megy az uniós fejlesztési pénzek elosztása, döntő a helyi fideszes képviselők véleménye.

Az egészségügy állami átvételét nem tartja önmagában bajnak, a döntés azonban az önkormányzatokra óriási terhet rótt, így például az ügyeleti normatívát a településeknek nagymértékben, 40%-kal ki kell egészíteniük mind a mai napig.

Fehér László beszédében méltatta a néhai Kiss Péter országgyűlési képviselő, miniszter szerepét és felelősségérzetét. A polgármester szerint minden pályázatot be kell adni, mert előbb-utóbb csak megunják, hogy egyes önkormányzatokat folyton kizárjanak, ehhez azonban nagyon jó helyi apparátusra van szükség.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere kifejtette, ők sem tudják már a feladataikat kizárólag saját forrásból ellátni, a hitelfelvételhez viszont kormányzati engedély szükséges – ezzel a döntési szabadság is leépül. Meglátása szerint az önkormányzatiságot fokozatosan építik le, irracionális centralizáció zajlik, az önkormányzatiság lényege vész el, holott az egy demokratikus társadalom alapja. Véleménye szerint mára eljutottunk odáig, hogy visszanézve lassan a tanácsrendszer is demokratikusabb volt a mai helyzetnél.

A járásközpontok kialakításában politikai szempontok voltak a meghatározók, még akkor is, ha az állampolgárokat emiatt hátrány éri, például többet és nehezebben kell utazniuk az ügyintézés érdekében – ráadásul az a település, amelyik nem járásközpont, sok ügyben nem kap információt és döntési jogosítványt. A legfájóbb az oktatási intézmények államosítása, de az önkormányzat igyekszik továbbra is segíteni az iskolákat, bérkiegészítés és iskolai alapítványok támogatásán keresztül, valamint a szakmai és szabadidős programok támogatása révén.

A hulladékgazdálkodás területén hiányoznak az állami források, késnek az állami kifizetések, de mivel a helyi ellátó cégeket kivéreztették, emiatt lassabb a szemétszállítás, folyamatosak a problémák – a lakosok az önkormányzatot szidják, pedig az állam elvette a település hatáskörét.

Az állampolgárok is érzik, hogy ezek értelmetlen, ostoba döntések az állam részéről. Épp ezért fontos a civil szervezetekkel, a gazdasági szereplőkkel együttműködni, mert így komoly erőforrásokat lehet mozgósítani, ahogyan lényeges az önkormányzatok közös fellépése, érdekérvényesítése is.

Karácsony Gergely, XIV. kerületi, zuglói polgármester emlékeztetett arra, jelenleg azt se tudni, mikor lesz a legközelebbi önkormányzati választás, illetve arról sincs információ, hogy például Budapesten egyáltalán mire lehet majd szavazni. Budapest közigazgatása, az önkormányzatiság szerkezete valóban felülvizsgálatra szorult, de az eddigi változások a pozitív várakozásokat egyáltalán nem, a negatív várakozásokat viszont sajnos teljes mértékben teljesítették.

Meglátása szerint a kerületek méretükből, léptékükből adódóan optimális iskolafenntartók. A fővárost kellene erősíteni viszont például a városrendezési, építési szabályok terén és a parkolási ügyekben. Sok az illegális hulladék: a XIV. kerület is rengeteg pénzt költ más szemetének elszállítására, mert a polgárok elvárják az önkormányzattól, hogy lépjen, holott nem az önkormányzat hatáskörébe tartozna az intézkedés.

Németh Angéla, a XV. kerület polgármesteri jogkörben eljáró alpolgármestere a konferencia zárásaként elmondta, az önkormányzatok korábbi, alkotmányos szinten garantált autonómiája csökkent, döntési önállóságuk, mozgásterük korlátozottabbá vált. Az elmúlt években azt látjuk, hogy a kormányzat a totális központosítás, a centralizálás irányába halad. A kormányzati akarat mára gyakorlatilag kiüresítette az önkormányzatiság eszméjét.

Komoly figyelmeztetés ez mindannyiunk számára, mert egy percre sem szabad elfelejtenünk, igazából mi a politika lényege. A politikában nyertesnek lenni nem lehet végcél, akinél itt véget ér az ambíció, akinél a cél elérése bármely eszközt szentesít, az persze lehet tehetséges, ügyes vagy épp ördögien profi politikus, de nem a közösséget szolgálja. Akinél a magán-vagy pártérdek felülkerekedik a közérdeken, amely párt vagy pártpolitikus szemet huny a korrupció, a törvénytelenségek felett, az nem képes, nem akarja és soha nem is fogja a közösség egészét szolgálni.

Mára eljutottunk oda, hogy az országban és a fővárosban a nem kormánypárti, demokratikus pártok és civil szervezetek által irányított települések és kerületek a totális támadás alatt álló, vészesen fogyó önkormányzatiság veszélyben lévő szigetei. Ezért is fontos, hogy őrtüzeket gyújtva kapcsolatot tartsunk egymással, megosszuk egymással a tapasztalatainkat, tudásunkat és ötleteinket.

Soha nem feledhetjük, hogy a kerületünkben, városunkban élők érdeke mindenekfelett áll. Kerületi vagy városvezetőként azt kell képviselnünk, ami a helyben élők számára a legjobb, legbiztosabb és legmegnyugtatóbb megoldást jelenti.

Az önkormányzatiság jogállami értékeinek megőrzése közös ügyünk és együttes felelősségünk. Tartozunk ezzel az itt élőknek, városlakóknak és kerületi lakosoknak: fiataloknak és idősebbeknek, gyermekes családoknak és egyedülállóknak. Fogyatékossággal élőknek és segítségre, támogatásra szorulóknak éppúgy, mint az önerőből boldogulni tudó munkavállalóknak, adófizető cégeknek és vállalkozásoknak egyaránt.

Ha van hazafias és lokálpatrióta hozzáállás, akkor ez minden kétséget kizáróan az. Közös együttműködéssel, a helyi érdekek képviseletével erősíthetjük a helyi közösséget – így szolgálva jó hazafiként és felelősségteljes állampolgárként Magyarországot. – zárta beszédét Németh Angéla polgármesteri jogkörben eljáró alpolgármester.