Kiállítás rákospalotai épülettervekből és -fotókból

Az elmúlt hetekben a Magyar Iparművészeti Egyetem negyedéves építészhallgatóinak alkotásaiból álló kiállítást tekinthette meg a közönség a kerület másik részén, az ÚSZIK-ban, ahol Novák Ágnes tanítványai az újpalotai Fő téren alkalmazható tájépítészeti és kertészeti elemekről szóló posztereit mutatta be. Ezek a művek a közösségi ház által kiadott kérdőívekre beérkezett ötletek alapján születtek.
Most, az építésznő a közvetlen lakóhelyének, Rákospalotának a XX. század eleji épületterveiből álló gyűjteményét mutatja be a Csokonai Művelődési Házban. Ed hogyan is jutott hozzá ehhez az anyaghoz és mit gondol a múltról és a jövőről Novák Ágnes? Erről olvashatnak a kiállításon is megjelenő ajánlóban:
-1998-ban több szakmai kurzust tartottam Győrben építészek és döntéshozók számára az energiahatékony építészet és az akadálymentes épített környezet témáiban. A 6 hónapos képzés végén Svédországba indultunk a csoporttal a képzést lezáró 10 napos szakmai útra. A gyülekezés során az egyik résztvevő építész kolléga egy nagy rajzmappával állított be- írja Novák Ágnes. A lapokon régi rákospalotai épületek tűntek fel. A hozzáfűzött magyarázat szerint a rajzok eredetijét egy bécsi könyvkereskedésben találta a soproni kollégánk. Mivel az előadások során rendszeresen hallotta tőlem szűkebb pátriám példáit (jó és rossz jelenségek, esetek bemutatására), úgy gondolta, érdekelni fog a mintegy 130 lapból álló sorozat. Azóta is sokszor átnéztem a mintalapokat.
-A viszonylag nagy léptékű városfejlesztéshez, telekosztáshoz és közművesítéshez, közlekedésfejlesztéshez a település arculatát és társadalmi rétegzettségét is alátámasztó tervpályázat készült. Egy olyan világ képe tűnt elő az 1902 és 1904 közötti lapokból, ami ma is példa értékű lehetne. A tervpályázat eredményeképpen pedig olyan mintalapokat állítottak össze, amelyek segítségével változatos alaprajzok, homlokzatok mellett mégis egységes utcakép lehet az eredmény. A tervek nem szorítkoztak csupán az otthonokra. Bemutatták a városi iskola, az étterem, a közösségi ház, a kisebb és nagyobb szatócsbolt vagy pékség lehetséges megoldásait is. Voltak példák a módos családok és a tisztes iparosok szerényebb de nem szegényes, hanem otthonos családi házaira is.
-Egy-egy homlokzat ma is látható, ha sétálunk egy kicsit a családi házas területeken. Másokat az elmúlt évtizedekben láttam elpusztulni. Van, ahol csak a gazdag rajzolatú vakolatdíszeket verték le, van ahol a szép arányú magas ablakokat is kicserélték az újmódi alacsony kockaablakra. Van, ahol teljes a pusztulás.
Ugyanis a lapokon látható varázslatos kép csak egyes elemeiben valósulhatott meg. A szépen induló folyamatot megakasztotta az első világháború, majd az országdarabolást követő mérhetetlen építőanyag-hiány, és az újabb háború. Az ötvenes években pedig a családi otthonok államosítása, a társbérletesítések, a kényszer ki- és beköltöztetés rabolta el az itt élők lehetőségeit. A régi tulajdonosok egy része visszavásárolhatta saját szülei otthonát, de egyes területeken még akkor is építési-felújítási tilalom volt, amikor a lakótelepi szörny már tetszhalottá vált. Ma a legrosszabb állapotban azok az épületek vannak, ahol az önkormányzat az államosított családi házakban még résztulajdonos. Mert ezt a városrészt sokan nem tartják értéknek. Van, aki Újpalotát tekinti városnak, Pestújhelyet falunak, Rákospalotát pedig tanyának látja.
-Nem az itt élők tehetnek arról, hogy meglopták a lehetőségeiket. Az itt élők megpróbálták, amit tudtak: művelik kertjeiket, szennyvízcsatornát építettek társulásban, gázvezeték építésébe szálltak be. Ahol mindez elkészült, megjelent az új rombolás: a közművesített telkek, a száz éves diófák és az árnyas fasorok vonzóvá váltak az ingatlan-befektetők előtt is. A többszörösen megrövidített, meggyengített családok nehezen tudnak ellenállni. Néhány szépen felújított épület is romba dőlt már. Pedig elődeink nekünk, az utódoknak építettek és 100-200 évben gondolkodtak. A mai befektetők pedig a banknak építenek, és 8-12 évben gondolkodnak. Ezek a rajzok azonban még felkutathatóvá teszik azokat az épületeket, amelyek őrzik az értéket, és amelyek akkor is vonzóak és értékesek lesznek, amikor az újmódi társasházak kerülnek majd bontásra- írta az építésznő.
A tervrajzok mellett pedig ott találhatóak az épületfotók, melyeket Ferk Ilona festőművész, a kiállítás rendezője válogatott a Rákospalotai Múzeum anyagából.
A fotókon Rákospalota hajdani épületei elevenednek meg, s sokan ráismernek azokra a kis házakra, amelyek ma már nem láthatóak. Szerencsére több olyan is található a kiállított fotók között, melyek ma is- ha nem is ilyen állapotban-, de láthatóak. Ilonka néni miközben mesélt a múltról, megemlítette, hogy többek között a Rákos úton, az Arany János utcától nem messze még mindig ma is létezik egy olyan épület, amely a korabeli hangulatot tükrözi dacolva az idő múlásával.

A kiállítás hétköznap 9-21 óráig, hétvégén a programokhoz igazodva tekinthető meg a Csokonai Művelődési Házban.

Néhány terv a kiállításról:
(kattintson a képre)