Menu

Kerületünk köztársasági kitüntetettjei

2003.10.09.

Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére augusztus 20-án államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben. Az idei eseményen a kitüntettek sorában három kerületi polgár neve is szerepelt.

Dr. Pálinszki Antal a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át. Dr. Pálinszki Antalt sokan ismerik a kerületben. Részben alpolgármesteri minőségben, részben pedig fővárosi képviselőként fontos szerepet tölt be Rákospalota, Pestújhely és Újpalota közéletében. Azt talán kevesebben tudják, hogy a rendszerváltás óta a politikai pályán is számos elismerésben részesülő szakember korábban pedagógusként is sikeresen tevékenykedett.
– A Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai Tanszékén 1966. óta dolgozom, a villamosmérnöki karon tanítok, de az elmúlt évtizedekben gyakran hívtak előadásokat tartani a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára és a Gábor Dénes Műszaki Főiskolára is. Több mint 30 éves egyetemi oktatásom során számos tárgy – pl: Információ közlése és feldolgozása, Hírközléselmélet, Rádió- és televízió-rendszerek, Hang és képfeldolgozás – előadója és gyakorlatvezetője voltam, közel 100 hallgató diplomamunkájának lehettem a konzulense, és vezetésem mellett eddig 2 hallgató védte meg doktorátusát. 9 egyetemi jegyzetnek illetve tankönyvnek voltam szerzője vagy a társszerzője, és tagja vagyok a „Budapesti Nevelő” című folyóirat szerkesztő bizottságának is. Számomra tehát természetes volt, hogy politikusként is elsősorban az oktatással foglalkozzam – mondta.
Dr. Pálinszki Antal politikai pályafutása 1990-től, tehát közvetlenül a rendszerváltástól kezdődik. Immár negyedik ciklusban tagja a lakóhelyét jelentő XV. kerület képviselőtestületének, és 2002. óta az alpolgármesteri feladatot is ellát.
– Szerencsés helyzetben vagyok, hisz politikai pályám során egy pillanatra sem szakadtam el az oktatástól. 1990 és 1994 között a Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság elnöke voltam (emellett tagja volt az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottságnak is), amelynek a következő ciklusban tagja, 1998 és 2002. között pedig újból az elnöke lehettem. A tavalyi választások óta immár alpolgármesterként próbálom a kerületi oktatás érdekeit képviselni. Remélhetőleg a jelenlegi diákok be tudják majd bizonyítani, hogy mindezt eredményesen tettem. 1994-től a főváros is „munkahelyemmé” vált, először a Közgyűlés tagja lettem, majd 1995. január 1-jétől egészen napjainkig a testület Oktatási Bizottságának elnöki teendői is a feladatköreim közé tartoznak.
A díjátadás mellett pedig miről is beszélhettünk volna másról egy oktatási szakemberrel, mint az új tanévben bevezetendő reformokról.
– Az új Közoktatási Törvény alkotói elsősorban a gyermekek érdekeit vették figyelembe. Rendkívül fontos, hogy mind a nyelvtanulás, mind pedig a számítógépes ismeretek elsajátítása nagy súlyt kapott a tervezetben. Ezen kívül kiemelendő, hogy a rászoruló gyerekek szüleiken keresztül számtalan segítséget – tankönyvtámogatás, életbiztosítás, élelmezés – kapnak ahhoz, hogy nyugodtan tanulhassanak és képezhessék magukat. Én mégsem a törvényt szeretném dicsérni vagy bírálni, hanem elsősorban a XV. kerületi példákkal támasztanám alá a saját és a kollégáim elképzeléseit. Nálunk ugyanis sokadik éve már ingyenesen juthatnak a tankönyveikhez a diákok, sőt már második éve a kerületi középiskolák 9. évfolyamos tanulói is részesülnek ebben a kedvezményben. Mindez az önkormányzatnak idén 48 millió forintjába kerül, ám úgy gondolom, hogy ez a „befektetés” biztosan megtérül. Emellett harmadik éve, hogy a kerületi oktatási intézményeink összevontan nevelési és oktatási központokként működnek. Itt pontosan a „működnek” szón van a hangsúly, mert a csökkenő gyereklétszám ellenére sem kell iskolákat, óvodákat bezárnunk, ráadásul gyerekeinknek lehetősége nyílik arra a kerület néhány oktatási intézményében, hogy ugyanabban az intézményben érettségizhessenek, amelyben óvodásként kezdték meg a felkészülésüket a felnőtt életre. A XV. kerület egyébként azon ritka városrészek közé tartozik, ahol a nem kötelező feladatok – így például a középiskolák működtetése, sportpályák fenntartása – ugyanolyan fontossággal bírnak, mint a törvényben előírt kötelezettségek.

Pál Gábor a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át
– A kitüntetés hivatalos indoklásában az szerepelt, hogy a magas rangú elismerést „évtizedes iskolaalapító munkámért” kaptam – tudtuk meg az érintettől. A köztársasági elnöktől átvett elismerés tehát egy folyamat megkoronázása volt: tavaly hasonló okokból az előző kormány nekem ítélte a Wlassics Gyula-díjat.
Pál Gábor – aki korábban a Vasutas Szakszervezet munkatársaként, majd pedig a Széchenyi István Művelődési Ház igazgatójaként tevékenykedett -1988. óta a népszerű és nemzetközileg is elismert Vasutas Zene- és Képzőművészeti Iskola igazgatója. Az 1948-ban a vasutas dolgozók és családtagjaik képzésére létrejött intézmény a hatvanas években már a hazai pop- és rockzene számos kiválóságát köztük Szűcs Juditot, Vikidál Gyulát, Révész Sándort – oktatta. A Táncdalfesztiválok elmúlása a Benczúr utcában is éreztette a hatását.
– 1988-ban valóban válságos korszakát élte a népszerű intézmény. Szükségesnek látszott repertoárunk bővítése, és a képzések módszereinek a modernizálása. Különválasztottuk a két fő irányvonalunkat, a zenét és a képzőművészetet – ez utóbbi ugyanis hagyományosan magas színvonalú volt köszönhetően Gyémánt Lászlónak, Kő Pálnak, Benedek Györgynek vagy a szintén XV. kerületi Kirschmayer Károlynak -, ám a zenei vonal mindenképpen azonnali változtatást igényelt.
A palotai tapasztalat ismét helyes döntéshez segítette a fiatal igazgatót. Sikerült megnyernie az egykor népszerű táncdalénekes Toldi Máriát – aki szintén kerületi lakos -, hogy segítsen létrehozni egy összetett képzést adó musical szakot a vasutas iskolában. Toldi Máriának tetszett az ötlet, és férjével, Malek Miklóssal azonnal munkához is látott. Hogy nem is akárhogyan azt pedig az elmúlt 15 év többszörösen igazolta.
– Musical szakunk ma már a Színművészeti Egyetem musical és operett szakának az előkészítőjeként ismert. Tanítványaink közül több mint harmincan felvételt nyertek már az egyetemre. De még azok is, akiknek ez nem sikerül, általában a szakmában maradnak. Említhetném korábbról Auth Csillát, vagy a Chrystal és a Romantic egy-egy énekesnőjét. Persze a diplomájukat nálunk megalapozó előadók közül is többen – így a Tunyoghi-nővérek, Kós Réka, Csonka András vagy Kállóy Molnár Péter – is nagy népszerűségnek örvendenek. Ennél is sokkal fontosabbnak tartom, hogy iskolánk musical szakát ma már külföldön is elismerik. Két éve például egy öthetes turné keretében az USA és Kanada számos nagyvárosában nagy sikerrel mutattuk be az István a király című rockoperát -, de a hazai profi színészek is gyakran kérnek tanácsot, segítséget tőlünk. Pál Gábor szerint a színvonal emelkedését elősegítette az a 40 fős tanárdiák klasszikus zenekar (Pro Musica), amely már az ország számos helyére el tudta juttatni az igényes élőzenét.
– Rákospalotára, a MÁV-telepre 1975-ben költöztem, így az eddigi 51 esztendőmből 28 e kerülethez köt. Politikai pályafutásom a rendszerváltással kezdődött : alapító tagja vagyok a kerületi MSZP-nek. 1994-ben beválasztottak az akkori Művelődési, Oktatási és Sport Bizottságba, de később lemondtam erről a feladatról. 1995-ben kerültem át a Tulajdonosi, Vállalkozási és Vagyonkezelési Bizottságába amelynek immár 8. éve vagyok a tagja. A Parlament Kulturális Bizottságában is szakértői feladatokat látok el 13 éve, s miután néhány éve kitűnő eredménnyel elvégeztem a debreceni egyetem bölcsészettudományi karán a humánerőforrás menedzseri szakot az a megtiszteltetés ért, hogy Kovács Kálmán informatikai miniszter engem kért fel a humánpolitikai tanácsadói szerepkör elvállalására.
(A harmadik kerületi kitüntetettel készített interjúnkat a sportrovatban olvashatják)