Képernyőn az olimpia

Legutóbb a foci Európa Bajnokság vonzotta a rajongókat egy-egy vendéglőbe, ám nemsokára egy másik sportesemény csábítja majd a sportok szerelmeseit a vendéglátóhelyekre. A londoni olimpia július 27-től kezdődik, így ismét együtt lehet örülni a szabadban felállított kivetítő vagy az étterem tévéje előtt a sportsikereknek.

Háttér:
Az ókori görög játékoktól a mai sportversenyig

Úgy tartják, hogy Héraklész volt az ókori olimpia megalapítója, mások szerint viszont a Peloponnészoszi-félsziget névadó hősének, Pelopsznak tiszteletére rendeztek először sportjátékokat. Az írásos feljegyzések arról tanúskodnak, hogy Krisztus előtt 776-ban a Peloponnészoszi-félszigeten tartottak először olimpiát. Ezt követően több mint ezer éven át Hellászban négyévente megrendezték a sportversenyt egészen 393-ig, amikor az ókori olimpiák megszűntek. A „versengő testmozgást” a XI-XII. században a lovagi tornák képviselték. A XV. században a reneszánsz, az antik szokások váltak elfogadottá, ennek köszönhetően létrehozták a mantovai sportiskolákat, ahol a gyaloglást, futást, lovaglást, ugrást, labdázást és birkózást tanították. Badenben 1516-ban tartottak először olyan játékokat, amit olimpia névre kereszteltek, majd Angliában 1604 ben „English Olympic Games” néven indult versenysorozat. Mikor ez utóbbi mintegy 100 év után megszűnt többen szorgalmazták, hogy újra vezessék be az ókori játékokat. Pierre de Coubertin báró, aki francia katona, történész, irodalmár volt 1892. november 25-én Párizsban az olimpiai játékok felélesztését célzó előadást tartott, melyben kiemelte a verseny béketeremtő jelentőségét is. Alig fél évvel később megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek elnöke a görög Demetriosz Vikalasz, titkára pedig Pierre de Coubertin lett. Az első újkori olimpiát 1896-ban Görögországban rendezték, és hazánk sikerrel vett részt a megmérettetésen. Guttmann Arnold, akit Hajós Alfréd néven ismert meg a világ úszásban két győzelemmel öregbítette Magyarország hírnevét.