Jótállás vagy kellékszavatosság

– A jótállás és a szavatosság két különálló jogi kategória. A jótállás legfőbb jellemzője, hogy vagy az eladó vállalásán, vagy jogszabály kötelező előírásán alapszik. Ennek „költségét” mindig az árucikk ellenértéke tartalmazza – mondta dr. Sándor Anita jogi tanácsadó.
A kellékszavatosság pedig minden dolog vagy szolgáltatás esetében védelmet biztosít a fogyasztó részére, vagyis a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabálya szerint, ha a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, a vevő az eladóhoz fordulhat panaszával. Ebben az esetben az eladó köteles bizonyítani azt, hogy a hiba azért keletkezett, mert a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta a terméket.
Fogyasztói szerződések esetében a vásárló (vagy a szolgáltatás igénybevevője) a teljesítés időpontjától számított kétéves határidőn belül érvényesítheti jogait. A kellékszavatosság alacsony árú és használt termékekre is vonatkozik, kivéve ha a fogyasztó a hiba ismeretében, és annak elfogadásával vásárolta meg az adott terméket.
– A fentiek alapján logikusnak tűnik, hogy a jótállásnak valamilyen „többletelemet” kell(ene) tartalmaznia a kellékszavatossághoz képest, hiszen annak árát a fogyasztó megfizeti. A legtöbb esetben sajnos még sincs erről szó. A jótállás és a kellékszavatosság érvényesítése során a fogyasztó ugyanis ugyanazzal a négy lehetőséggel élhet: kijavítást vagy kicserélést, valamint megfelelő árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől – mondta végezetül dr. Sándor Anita.