Igaz gondolatok az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvénytervezetről

Azt a fontos kérdést fel kell tenni, mit tehet Ön? Például: éljen egészségesebben, ügyeljen a táplálkozására és mozogjon többet. Járjon rendszeresen szűrővizsgálatokra, hogy megelőzze a bajokat és minimalizálja a betegségből származó kockázatokat. Tájékozódjon az állampolgár, nézzen utána, hogy a térségben melyik kórház, milyen ellátást biztosít. Ellenőrizze Interneten a www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu oldalon, hogy TB járuléka rendszeresen be van-e fizetve. Jogosult-e az ellátás igénybevételére. Az Egészségbiztosítási Felügyelet a www.ebf.hu Internetes oldalon vagy a 237-2222-es telefonszámon érhető el.

A FIDESZ önkormányzati képviselői már aláírásgyűjtésbe kezdtek a kerületünkben, mert mint írják: "A törvény számukra elfogadhatatlan, az élethez egészséghez való jogunkat súlyosan sérti, nem biztosít a betegek számára garanciákat, …" stb. Azért kérik az emberek aláírását, hogy az ismételt szavazáskor NEM-mel szavazzak.
Őszintén mondom, állítom, hogy az ilyen vélekedés nem felel meg a valóságnak, mert a törvény-tervezet nem ilyen. Valószínű azért nem foglalkoznak a tervezet tartalmi kérdéseivel, mert akkor kiderülne, hogy félrevezetik a jóhiszemű embereket.
Néhány alapvető és a lényeget érintő szabály kiemelésével, ismertetésével szeretnék a valóságnak megfelelő tájékoztatást adni a kerület választó polgárainak.

1. A tervezet szerint egyetlen (nem több!) biztosító van a rendszerben. Mégpedig a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (NEK). Ez lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódja. Ide kerül minden befizetés.
   Mégpedig a járulékfizető polgároktól és a munkáltatóktól. Az állam is fizet járulékot a nyugdíjasok, a GYES-en, a GYED-en és a GYET-en lévők, a gyermekek; a munkanélküli járulékban részesülők és a hajléktalanok után.
   Az ide kerülő forrás lesz a fedezete a kórházak, a szakrendelők és a háziorvosok finanszírozásának, továbbá az egyéb egészségügyi kiadásoknak.
2. A NEK-hez befolyó pénzből kerül fejkvóta alapján a megfelelő összeg a megalakuló Egészségpénztárakhoz és az ún. Országos Kockázatközösségi Alapba (OKA).
   Mind a Pénztáraknak, mind az OKA-nak az a feladata, hogy a betegek gyógyításához szükséges forrást biztosítsák minden területen.
   Az OKA-nak az a különös feladata, hogy a nagyértékű, nagy ráfordítást igénylő, súlyos műtéti beavatkozásokhoz – éppen a súlyos betegek biztonsága érdekében – a forrást biztosítsa. Az ilyen körbe tartozó orvosi beavatkozásokat jogszabályban rögzítik.
3. A legtöbb kérdés, persze vád is, pedig a betegségek gyógyítási tevékenység köréből származik. Nem véletlen, hiszen mindannyian erre vagyunk a legérzékenyebbek. Itt lehet a félelemkeltésnek legnagyobb a terepe, amit egyesek és az ellendrukkerek ki is használnak. Mi az igazság?
   1. Számos olyan egészségügyi teendő van, amelyeket nem az egészségbiztosítóhoz (NEK) befolyó pénzből, hanem a költségvetésből fedeznek.
      Ilyenek például:
      a mentés, a katasztrófa-egészségügyi ellátás; a terhes-gondozás; az anyatej ellátás; az iskola-egészségügy; a védőnői feladatok stb.
      Vannak olyan egészségügyi feladatok, amelyek teljesítéséért – mint eddig is – ezután is mi fizetünk. Például: esztétikai beavatkozások; járművezetői alkalmassághoz vagy lőfegyver tartásához orvosi igazolás; a detoxikálás; a látleletek; a nem kötelező védőoltások stb.
      Külön ki kell emelni, hogy a sürgősségi ellátás állampolgári jogon mindenkinek jár.
   2. Számunkra a legfontosabb az a betegellátási (gyógyítási) kör, amely a biztosítás alapján jár. Erre az a hiteles válasz, hogy ebbe mindazon gyógyítás, orvosi és egészségügyi ellátás beletartozik, amit eddig is megkaptunk. Úgyis meg lehet fogalmazni, hogy minden, ami nem tartozik az előző a) pontba sorolható körbe, vagyis az egyszeri háziorvosi ellátástól a legkomolyabb kórházi műtétig, a vérvételtől a szívátültetésig, a rákos betegségben szenvedők gyógyításáig minden. A cél az, hogy mindent biztonságosan, gyakorlott egészségügyi szakemberek, a jelenleginél színvonalasabban és jobb körülmények között végezzék. És mindehhez pénz is legyen. Persze, ez egy hosszabb folyamat végeredménye! Miért ne lehetne ezt támogatni?
4. Jogos kérdés, hogy van-e erre garancia? Néhányat megemlítek:
   • Tisztázásra kerül a biztosítottak köre. Mindenki biztosított, aki után biztosítási járulékot fizetnek: magánszemély, munkaadó, vagy a költségvetés. Ezen felül kerül bevonásra a magántőke. Így az egészség-gondozással és fejlesztéssel járó feladatokhoz a forrás biztosított lesz.
   • A folyamatok ellenőrzése sokoldalúan garantált. Működik a pénztáraknál a belső ellenőrzés; megalakulnak a Felügyelő Bizottságok; legátfogóbb ilyen feladatot az Egészségbiztosítási Felügyelet és az ÁNTSZ lát el. A panaszok intézését is törvények szabályozzák részletesen. Hatása máris tapasztalható.
   • Várólisták készülnek szigorú szabályokkal, de ahol hosszú a várakozás, onnan a beteget át lehet irányítani oda, ahol előbb sorra kerülhet az orvosi beavatkozás. Életmentő, sürgős beavatkozást soron kívül el kell végezni, de pénzzel nem lehet előbbre jutni!
   • Az orvos-szakma dönti el, hogy milyen beavatkozásra van szüksége a betegnek. Ebbe a pénztárak nem szólhatnak bele.
   • A kórház és a szakrendelő elszámolási nyilatkozatot ad a távozó betegnek, tehát ő maga is ellenőrizheti, hogy az abban felsorolt orvosi beavatkozások megtörténtek-e? Ugyancsak szerepel benne tájékoztatásul a bekerülési összeg is. Mindez az ellenőrzésre jogosult szerveknek is rendelkezésére áll.
   • Ezeken túl az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság összetételében és egyéb területeken az állam túlsúlya biztosított, de fontos kérdésekben a parlament szerepe is meghatározó. Ide tartozik a profit szabályozása, a költségek maximalizálása, a járulékfizetés összegének megállapítása. A pénztárak a jelentkező betegek között pedig nem válogathatnak. Az egyetlen biztosítótól (NEK-től) a pénzt pedig "fejkvóta" szerint kapják a pénztárak, vagyis az idős tagok után nagyobb összeg szerepel abban, mint egy fiatal után.

Még tovább lehetne sorolni a garanciális elemeket, amelyek a február 11.-i szavazáson tovább bővülnek, de talán mindez cáfolja az ellenzőknek általánosító negatív propagandáját.
Nem hiszem, hogy sokan feltételeznék rólam, hogy olyan törvényt támogatnék, amely a szegényeket és a nyugdíjasokat kirekesztő, a gazdagokat pedig előnyben részesítő lenne.
Több kérdésről, így a Fejkvóta és a Díjtétel Bizottságok szerepéről (különösen az utóbbi fontos albizottságairól), az Elnökségekről, a magánbefektetőkről, a vezető tisztségviselőkről, a kötendő szerződések rendszeréről, a betegutak szervezéséről is lehetne írni, de a lakosságot közvetlenül érintő fontosabb kérdések így is ismertebbé válhatnak.

Ezen kívül számos ismertető füzet jelenik meg a lakosság tájékoztatására, kérem azokat is olvassák el figyelmesen, hogy reális információk alapján alakíthassák ki véleményüket és értékítéletüket. Ne higgyenek a szándékos félre magyarázásoknak.

Végezetül azzal szeretném a törvényt megszavazó voksolásomat indokolni, hogy hiszek abban, hogy lesz XXI.-ik századi elvárásoknak megfelelő korszerű egészségügyi szolgálata Magyarország minden polgárának.
Az a felelősség is vezérel, hogy nem csak fentről várom az egészségügy reformját – a jelenlegi alacsony színvonalú és finanszírozhatatlan rendszer megváltoztatását – hanem tevőlegesen tenni akarok érte. Felteszem a kérdést, mit teszünk mi együtt, mindannyian a korszerűbb igazságosabb egészségügyért?

Hajdu László s.k.
polgármester
országgyűlési képviselő