Hulladékból érték

Tudta Ön, hogy éves szinten 300 kg hulladékot termel otthonában és ebből kb. 100 kg hulladékot (ahelyett, hogy kidob) komposztálhatna is? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit környezetéért.

Mit jelent a komposztálás?

A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, a legjobb és legtermészetesebb dolog, ami a háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal történhet. A komposztálódás során a szerves anyagok oxidálódnak, lebomlanak és a talajba jutnak. Ez a legősibb talajjavító módszer. Olcsó és hatékony kerti és háztartási hulladék újrahasznosítás, és nem utolsósorban, tápanyagokban gazdag szervesanyag-forrás a növények számára.

Előnyei:

• kevesebb szemét keletkezik
• olcsó és környezettudatos megoldás
• javul a talaj minősége
• javul a talaj hő-és levegőgazdálkodása
• javul a talaj tápanyagtároló képessége
• a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést
• nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben
• alkalmas tápanyag visszapótlásra és trágyázásra is
• nem kell elégetnünk a feleslegessé vált faágakat, nyesedékeket

Komposztáljon!

A XV. kerület képviselő-testülete 2020-ban is forrást biztosít a lakosság környezettudatos szemléletének elősegítése, növelése érdekében a kerti zöldhulladék háztartási hasznosítására. Minimális lakossági önerő vállalása mellett – 2000 Ft. – műanyag komposztáló keret elnyerésére pályázatot ír ki, melynek költségkerete 8 millió Ft.

A pályázati kiírás és a részvételhez szükséges pályázati adatlap megtalálható az Ügyfélszolgálaton (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3. – Illyés Gyula u. sarok), továbbá itt is letölthető.

Pályázatot nyújthat be:

• magánszemély
• társasház, lakásszövetkezet (a közgyűlés döntése alapján)
• nonprofit szervezet (egyház, alapítvány, egyesület stb.)
• intézmény
• gazdasági társaság

A pályázat benyújtásnak határideje: 2020. szeptember 30.

A költségkeret kimerülése esetén a benyújtási határidő lejárta előtt a pályázatok közleménnyel lezárulnak.

Tudjon meg többet a komposztálásról!

A komposztálással az elpusztult növényi részek lebomlását használjuk ki, és forgatjuk vissza őket a talajba. Így kis adagokban, fokozatosan és hosszú időn keresztül nyújthatunk tápanyagot a növényeinknek, ellentétben a műtrágyával, amely egy hirtelen, nagy mennyiségű, kevésbé hasznosuló dózist jelent.

Érdemes a kert egyik árnyékos sarkában kijelölnünk egy helyet a komposztkészítésre. Ide felhalmozhatjuk a kerti hulladékokat (falevél, lenyírt széna és szalma, gyümölcsfák nyesedéke, a zöldborsó és zöldbab szára, vagy a fel nem magzott gyomnövények), a nyers konyhai hulladékot, és ételmaradékot (zöldség és gyümölcsszármazékok, teafilter, kávézacc, hamu) és az állati eredetű trágyát és ürüléket. A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyon jo komposzt, de macska és kutya ürülékét ne használjuk, mert kórokozókat tartalmazhatnak, amelyek károsak a növényeink részére. Fontos, hogy mindig rétegesen rakjuk össze a szerves anyagot, és minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb a bomlási folyamat.

Hogyan készítsünk komposztot?

A kerti komposzt készítésére a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag felhasználható.

• Gyűjtsük össze a komposztálandó anyagokat, és tegyük a komposztáló ládába, majd vékony földréteggel fedjük be.
• Mindig tegyünk barna hozzávalókat a komposztba. Ezek a száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak vagy száraz levelek.
• Legyenek zöld hulladékok is a komposztban. Ezek a friss, lágy, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a friss vágott fű, az ételmaradékok, és a konyhai hulladékok.
• Igyekezzünk minden alapanyagot felaprítani, mert így gyorsabban lebomlanak majd.
• Ha folyamatosan gondoskodunk arról, hogy nyirkosan maradjon a szerves hulladék, akkor 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ilyenkor érdemes átkeverni a komposztanyagot, mert így több levegőhöz jut a szerves anyag, amivel elősegítjük a bomlás folyamatát.
• Ha száraz az idő, meg is öntözhetjük a halmot. Ilyenkor is érdemes megkeverni az anyagot, hogy gyorsítsuk a folyamatot, és levegőhöz jussanak a rétegek. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ne legyen túlságosan nedves a halom, mert akkor kellemetlen szagot áraszthat.
• Az összerakástól számítva egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik. Ez egy könnyen lapátolható anyag, amit 1 centiméter vastagon célszerű szétteríteni és bedolgozni a bedolgozni a talajba.

Mit ne rakjunk a komposztálóba?

• Kerüljük a húsmaradékokat és a zsírokat, a citrusfélék héját, a magvas gyomokat, és a beteg növényi részeket.
• Ne kerüljön a komposztba hús, csont és a főzött konyhai hulladék se.
• A dió és vadgesztenyefák lombját se komposztáljuk, mert az ezekben lévő juglon nevű vegyületnek növekedésgátló hatása van.
• A legfontosabb azonban, hogy semmilyen szervetlen hulladékot ne rakjunk a komposztba (konzervdoboz, üveg, műanyag, papír) mert ezek nem bomlanak el!

A komposztálásról további érdekességeket is hallhatunk az „ország kertészétől”, néhai Bálint Györgytől.

(D.I.)
Fotó: Pixabay, Forrás: agrarszektor.hu