Menu

Holdújév az AsiaCenterben

2006.01.24.

Bár idén a Holdújév első napja január 29-én lesz, ennek ellenére egy héttel korábban kétnapos rendezvénysorozattal köszöntötte az AsiaCenter a Távol-Kelet legjelentősebb ünnepét. (Képes beszámoló a cikk végén)

Január 21-én és 22-én magyar és kínai művészek fellépésével sárkánytánc, tai chi és kung-fu bemutató, virtuóz kínai bűvész, tradicionális ruhabemutató, valamint a maszkművészet egyik legtehetségesebb képviselője váltotta egymást a két épület színpadán délelőtt és délután.
-Működésének kezdete óta az AsiaCenter – Magyarországon egyedülálló módon – minden évben nagyszabású programmal készül a Holdújévre – mondta el Soós Eszter, az AsiaCenter üzletfejlesztési igazgatója. Célunk az, hogy a távol-keleti és magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítése mellett központunk kulturális hidat is képezzen Ázsia és Európa között, ezért az ünnepre a magyar nagyközönséget is meghívtuk. Míg mi magyarok és európaiak mindig december 31-ről január 1-jére virradóra köszöntjük az új esztendőt, addig számos ázsiai országban (pl. Kínában, Vietnámban, Koreában, Szingapúrban, Malajziában és Thaiföldön) évről évre más napra esik ez az ünnep. Az újév kezdetét bonyolult számításokkal, a Holdnaptár alapján határozzák meg. Idén január 29-re esik a Holdújév első napja. Ez az év a kutya éve lesz.

Szombaton este „Zene és művészet” címmel láthatta a közönség azt a közel kétórás előadást, melyben a korábban már látott produkciók mellett, énekes- táncos műsorszámok is helyet kaptak. Még igazi tűzfújásra is sor került a közelben tartózkodók legnagyobb ámulatára. Ám baj nem lett, hiszen a művész tudásának legjavát mutatta be az attrakció során.
Az esti program csúcspontja a csodálatos tűzijáték volt, amely különbözik a magyar hagyományos tűzijátéktól: a színek kavalkádjában a sárga, a kék és a piros dominált.

Mindezen programok közben a hétvége mindkét napján a gyerekek kézműves foglalkozáson (origami-hajtogatás, gyöngyfa-készítés) vehettek részt, miközben a felnőttek a természetgyógyász és a kineziológus segítségét vehették igénybe.
Aki pedig a képzőművészetnek szeretett volna hódolni, az a Mongol Kulturális és Információs Központban történelmi és kulturális festménykiállítást valamint az Indonéz Kulturális Központban batik és olajfestmény-kiállítást tekinthetett meg.

Háttér

A Kínai újév vagy Holdújév (kínaiul: Chunjie, „Tavaszünnep”), a világ népességének egynegyede számára az év legfontosabb ünnepe; az újév és a tavasz kezdete. Igazi családi ünnep: ilyenkor a távolabb élők, dolgozók is hazamennek, bármilyen messze is éljenek. A családtagok összegyűlnek, megajándékozzák, és jókívánságokkal halmozzák el egymást.
A Tavaszünnep a hagyományos kínai holdnaptár szerint az óév utolsó hónapjának 23. napjától az újév első hónapjának 15. napjáig tart. Ennek során az óév utolsó napja, és az újév első hónapjának elseje a legjelentősebb.
Az újév köszöntésére való felkészülés már hetekkel korábban elkezdődik: a legfontosabb, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év káros hatásaitól. Ezért alaposan kitakarítanak, sőt, ha lehetőség van rá, az ajtókat és ablakokat újramázolják.
A Holdújévhez ősidők óta számos népszokás és hiedelem kapcsolódik. Újév előestéjén ? amely egyszerre emlékeztet a mi Szentesténkre és Szilveszterünkre ? a családok együtt ünnepelnek. Hagyományos játékokat játszanak, beszélgetnek, tévéznek. A kínai nemzeti televízió minden évben 5 órás programmal ünnepli az újévet, amire a felkészülés, a műsor megszervezése legalább fél évig tart. A programot százmilliók követik figyelemmel, és utána sem fekszenek le aludni. Éjfélkor hangos tűzijátékkal és petárdadurrogtatással űzik el a gonosz szellemeket. Ilyenkor minden ajtót és ablakot kitárnak, hogy a búcsúzó esztendő távozni tudjon. Az ünnepre a háziasszonyok rengeteg finomságot készítenek, hiszen a hagyomány szerint akkor az újesztendőben szintén bőségesen lesz ennivaló. A házakat és a lakásokat jellegzetes újévi szövegeket, verseket tartalmazó piros színű papírokkal és újévi festményekkel díszítik. A falvakban és a városokban egyaránt sárkánytánccal, oroszlántánccal és más néptáncokkal, valamint lampionjátékkal köszöntik a Holdújévet és búcsúztatják az óesztendőt.
Az újév első napjához rengeteg további hagyomány fűződik: ezekben a napokban tilos bármi rosszat kiejteni a szánkon, hiszen ez azt jelentené, hogy az újévben valami rossz fog történni. Mivel ez a nap meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik vadonatúj ruhát viselni, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy aztán egész évben betegek maradjanak.
Ilyenkor szokás figyelni a széljárást és az égboltot, a Nap színárnyalatait, a csillagokat, a villámlást és a mennydörgést, mert ezek alapján jósolják meg az új esztendőben várható termést.
Az újévi szokásokhoz hozzá tartozik a „piros tasak”(hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek és a nőtlen fiatalembereknek. A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is a piros az alapszíne minden újévi dekorációnak.
A kínaiak és vietnámiak az újévi ünnepség után általában hosszabb ? egy?két hetes ? vakációra mennek, hogy a következő esztendőt kipihenten kezdhessék. A Magyarországon élő kínaiak és vietnámiak közül is sokan hazautaznak ebben az időszakban, hogy otthon maradt szeretteikkel tölthessék az ünnepet.
A régi kínai időszámítás szerint az első hónap 15. napján a lampion-ünnep jelzi a Holdújév végét.

Kapcsolódó oldalak:


Kapcsolódó cikkek:

Képes beszámoló