Helyünk az Unióban

– Az európai integráció megteremti a jólét alapjait – jósolják a szakemberek. Az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplők mozgásterét. A világ legnagyobb belső piaca növekvő keresletet és termelékenységet, újabb és újabb gazdasági lehetőségeket kínál a tagok számára. A gazdasági növekedés munkahelyeket hoz létre, és megteremti az életszínvonal fokozatos javításának lehetőségét. (Ez akkor is igaz – jegyzik meg – ha, mint jelenleg is, az európai gazdaság nehéz időszakot él át. A világgazdasági recessziót, a növekedés visszaesését ugyanis egy szétaprózott európai gazdaság sokkal jobban megsínylené.)

Munkavállalók itthon és külföldön

Az uniós csatlakozás nem ír elő és nem is jelent automatikus bérharmonizációt, a bérek színvonala a mai EU tagországokban is különböző. Hosszabb távon azonban az EU-tagság a bérek fokozatos felzárkózását fogja eredményezni. A vállalkozások alkalmazottai a termelékenység erőteljes javulásával párhuzamosan számíthatnak arra, hogy a bérek emelkednek. Az ország gazdasági fejlettsége, az államháztartás javuló helyzete pedig a költségvetési szférában dolgozó közalkalmazottak és köztisztviselők bérfelzárkóztatásához járul majd hozzá. A bérek növekedése a nyugdíjaknál is növekedést eredményez.
Az uniós állampolgárok szabadon utazhatnak, tartózkodhatnak, és szabadon munkát vállalhatnak az Unió bármely tagállamában. (A csatlakozás után a szerződésben szereplő ideig a tagállamok nemzeti hatáskörben alkalmazhatnak munkavállalási korlátozásokat.)
A magyar egyetemi, főiskolai és szakképzés nagymértékben megfelel az uniós kritériumoknak, így a magyar munkavállalók meg fognak majd felelni az uniós szakmai elvárásoknak. Az átmeneti korlátozások megszűnte után leginkább a nyelvtudás hiánya lehet adott esetben a munkavállalás akadálya.
Vannak egyes területek, például a számítástechnika és az egészségügy, ahol egyes uniós tagállamokban a képzett munkaerőre igen nagy szükség van. Sőt, vannak olyan hiányszakmák is, amelyekben épp az alacsony képzettségű munkavállalókra lesz szükség. Felmérések szerint ugyanakkor a magyar állampolgároknak csak nagyon kis része gondolkodik azon, hogy rövidebb-hosszabb időre elhagyja az országot és máshol vállaljon munkát. Sok esetben épp a nyelvtudás hiánya vagy a család visszatartó ereje az, amely arra ösztönzi állampolgárainkat, hogy inkább itthon keressenek munkát. Számítani lehet ugyanakkor arra, hogy a bérek felzárkózása fel fog gyorsulni azokban a szakmákban, amelyek iránt a tagországok munkaerőpiacán nagy a kereslet.

Munkajogi kérdések

Az Európai Szociális Charta, amely az állampolgárok legalapvetőbb jogainak és szociális biztonságának a megerősítésére irányul, az uniós tagállamok által követendő munkavállalói és szociális jogok egyik fő hivatkozási forrása. Az egyes konkrét kérdéseket az uniós munkajog tizenegy irányelve alapján szabályozzák. Az irányelvekben szereplő előírások egy része a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvető jogait részletezi; mint a munkaidő, a munkaszerződés, munkaképes kor, stb. Másik része pedig az egységes piac kialakításával összefüggésben a vállalati munkaerő-gazdálkodás olyan alapproblémáit szabályozza, amelyek befolyásolhatják a piaci versenyhelyzetet: tulajdonosváltozás, fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés, stb. Az irányelvek harmadik típusa a nem tipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódik: például a részmunkaidő, a kirendelés, a határozott idejű munkaszerződések kérdésében biztosítják az alapvető munkavállalói jogokat. Az irányelvek által nem érintett munkajogi szabályokat továbbra is szabadon alakíthatják a tagállamok.
Az uniós tagállamokban alkalmazzák az Európai Foglalkoztatási Stratégiát (EFS). Várhatóan a csatlakozás után ez további kedvező hatással lesz a magyarországi munkanélküliség alakulására, miként az EU-ban is számottevő javuláshoz vezetett. Az EFS bevezetésétől napjainkig az EU-ban közel tízmillió új állást hoztak létre, s a 11 százalékos munkanélküliségi ráta 8 százalék alá csökkent.