Menu

Hagyományápoló gazdakör

2003.09.23.

dr. Varga Pál állatorvos, volt önkormányzati képviselő, az Öregfalu földtulajdonosai számára létrehozott Gazdakör jelenlegi alelnöke, az egyike azoknak, akik ismertségük, tudásuk révén nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Palota és Pestújhely a hagyományok megőrzése mellett a fejlődés útjára léphetett.

„A vasútállomástól északkeletre homokos síkon fekszik. Utcái szabályosak és szélesek. A házak eleje fákkal beültetett. A régi épületek többnyire vert falúak és nád vagy zsupptetőzetűek ugyan még: de ezek is elég csinosak és tiszták…” – írta Galgóczy Károly mezőgazdasági szakíró, az Akadémia tagja a térségről 1876-ban megírt monográfiájában. S a sorokat olvasgatva szinte megelevenedik az Öregfalu világa. A Szilas-patak közelében még ma is megtalálhatók az egykori település nyomai: a Kossuth utca – Kazinczy utca – Fő út – Régi Fóti út által határolt területen egyaránt látni még vályogházakat, oszlopos tornácokat, széles, földes utcákat, kutat és népviseletet.
– Az itt élők, köztük az én őseim elsősorban a kis- és középparaszti réteghez tartoztak – mesélte a környéket kiválóan ismerő állatorvos, az Öregfalu szülöttje -, akik a földművelés mellett a XIX. század második feléig, a vasút megjelenéséig távolsági fuvarozásból tartották fenn magukat. Az Öregfalu népessége azonban a századforduló után ugrásszerűen növekedni kezdett – ez a helyi katolikus és református közösségek születési és halálozási anyakönyveiből is lemérhető -, ami oda vezetett, hogy a nagy nehezen összegyűjtött családi földek az öröklődések folytán rövid időn belül fölaprózódtak. Az én dédnagyapám is 36 hold palotai földdel rendelkezett, ám a nagyanyámnak és az ő öt testvérének már csak mindössze 6-6 hold juthatott ebből, ami a klasszikus földművelő társadalom átalakulásához is vezetett.

– Kisgyermek voltam még, amikor az agitátorok járták a falu – számunkra a kerület helyett mindig falu marad – házait. Később már egyetemistaként én is segítettem öntözőcsöveket telepíteni a nagyszüleimnek, mert a szövetkezetben a részművelés keretében a korai burgonya-, káposzta-, paradicsomtermesztésnél nem csak a Tsz-tagoknak, hanem a családtagjaiknak is részt kellett venniük az idénymunkában. Aztán 1979-ben friss diplomás állatorvosként magam is annak a fóti szövetkezetnek az alkalmazásába kerültem, amelyikbe felsőbb utasításra a palotai szövetkezet beolvadt. 1988-ban, amikor az egyesületi törvény erre már lehetőséget biztosított, akkor magam is a nagy múltra visszatekintő Gazdakör felállítását szorgalmaztam, és H. Molnár Józseffel – az első elnökkel -, valamint Szőcs Ferenccel egyetemben egy évvel később ismét életre keltettük az 1912. óta működő, ám 1949-ben felszámolt paraszti érdekvédelmi szervezetet.
– Apai dédnagyapám, N. Varga István, majd pedig a nagyapám sógora, P. Varga Vince a két háború között vezetője volt a palotai parasztok érdekképviseletének. Ma már sokkal inkább a hagyományok ápolása, mint a gazdasági szükséglet az, ami a Gazdakör létjogosultságát alátámasztja. A helyiek a kárpótlás során ugyan némi földet visszakaptak, ám ma már az itteniek közül mindössze tíz család az, amelyik a mezőgazdasági munkával hivatásszerűen foglalkozik. A Gazdakör régi épülete, a Szilas is magántulajdonba került, a környék pedig szinte teljesen átépült az elmúlt 3-4 évtizedben. Ám, úgy gondolom, hogy a néphagyományok megőrzése, a népviseletünk megtartása és a Gazdakör tánccsoportján belül a fiatalokkal való foglalkozás, valamint a Kossuth-szobornál tartott hagyományos megemlékezések mind azt biztosítják, hogy a palotai őslakosság érdekvédelmi szervezete továbbra is életben maradjon.
Dr. Varga Pál nem csak az állatok gyógyítása területén, hanem a közügyek ápolásában is sokat tett az Öregfalu érdekében. 1989. óta a Gazdakör alelnöki posztját is betölti, és 1994-1998-ig „gazdakörös” képviselőként vett részt a testület munkájában. Habár őseitől örökölt termőföldje a történelem viharai folytán szétaprózódott, a szülőföldje iránti elkötelezettsége továbbra is töretlen, és ahogy ő mondta „az Öregfalu sorsát nem tudná már közönyösen szemlélni”. Szerencsére a családja, a szintén palotai felesége, és a Gazdakör táncosai közé tartozó lányai egyaránt támogatják őt ebben a „hobbijában”.