Menu

Gyakori kérdések a rezsicsökkentéssel kapcsolatban

2013.03.02.

1. HOGYAN JÖN KI A 10 SZÁZALÉKOS CSÖKKENTÉS A FÖLDGÁZ, A VILLAMOSENERGIA ÉS A TÁVHŐ ESETÉBEN?
A földgáz esetében a lakossági fogyasztók alapdíja tíz százalékkal, a megajoule-onként (MJ) fizetendő gázdíjak pedig 8,2 százalékkal mérséklődnek. Utóbbit azonban kiegészíti az, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében vételező lakossági fogyasztók mentesülnek a földgáz biztonsági készletezési díjának megfizetése alól, ami további 1,8 százalékos csökkenést jelent. A mérő nélküli (tűzhely általány) fogyasztók is 10 százalékos csökkenést tapasztalnak majd.

A villamosenergia esetében a lakossági fogyasztók elosztói alapdíja 10 százalékkal, a forgalomarányos rendszerhasználati díjak elemenként különböző mértékben (átlagosan 12,7 százalékkal), a tisztán az energiáért fizetendő egyetemes szolgáltatási árak árszabásonként szintén különböző százalékos mértékben (átlagosan 8,8 százalékkal) csökkennek. A számlákon külön feltüntetett pénzeszközök egységára nem változik. Mindezek átlagaként adódik a 10 százalékos árcsökkenés.

A távhő esetében a 2012. november 1-jén alkalmazotthoz képest csökken 10 százalékkal minden díjtétel.


2. MIT JELENT AZ, HOGY „FÖLDGÁZ BIZTONSÁGI KÉSZLETEZÉS”? NEM LESZ BIZTONSÁGI KÉSZLET?

Magyarország földgázfogyasztását túlnyomórészt külföldi földgázforrások importjából fedezi. Ez azt jelenti, hogy

  • a külföldi termelés ingadozása
  • az orosz gázmezők és a magyar határ közti szállítórendszer problémái
  • a tranzitországok és Oroszország közti konfliktusok, vagy
  • akár a szállítókapacitás elégtelenségéhez vezető, az európai gázfogyasztás növekedéséhez vezető extrém hideg időjárási körülmények negatív hatással lehetnek a magyarországi gázfogyasztás ellátásbiztonságára. 

A magyar fogyasztók ellátásának biztonsága érdekében 2006-ban az országgyűlés megszavazta a biztonsági gáztároló létesítését. Ez biztosítja, hogy ha bármilyen probléma adódna a külföldi gázbeszerzéssel, akkor sem lehetetlenül el a hazai gázellátás.

A biztonsági tároló üzemeltetésének és a benne tárolt földgáz megvásárlásának költségét korábban közvetetten a magyarországi – lakossági és nem-lakossági – felhasználók fizették biztonsági készletezési díj címen.

2013. január elsejétől az egyetemes szolgáltatás keretében vételező lakossági fogyasztók nem fizetnek hozzájárulást a biztonsági készletezéshez, azaz mentesültek a díj megfizetése alól. Ez azonban nem jelenti a tároló megszüntetését vagy az ellátásbiztonság romlását: a nem-lakossági fogyasztók továbbra is fizetik a díjat, ezzel fedezve a tároló működtetését.


3. MI A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ?

Földgáz és villamosenergia

A felhasználónak az energia árán felül meg kell fizetnie az úgynevezett rendszerhasználati díjakat is. A Magyar Energia Hivatal által megállapított rendszerhasználati díjak a rendszer „infrastruktúrájának” (vezetékek, tartalékkapacitások stb.) működtetésével és egyensúlyának folyamatos fenntartásával kapcsolatban felmerülő költségeket hivatottak fedezni. A rendszerhasználati díjakat a villamosenergia esetében az egyetemes szolgáltatási árakon felül, a földgáz esetében az egyetemes szolgáltatási árak részeként kell megfizetni. Távhő esetében ilyen fogalom nincs.


4. MIÉRT FIZETÜNK ALAPDÍJAT?

Az alapdíj a fogyasztás mennyiségétől függetlenül fizetendő díjelem. Az ellátó rendszerben akkor is merülnek fel költségek, ha a fogyasztó aktuálisan nem fogyaszt energiát (mérés, leolvasás, karbantartás stb.). Az ilyen, állandónak tekinthető költségek a rendszerüzemeltetőknél folyamatosan felmerülnek.


5. MIKORTÓL ÉSZLELHETŐ A REZSICSÖKKENTÉS A HÁZTARTÁSOKBAN?

 Villamosenergia és földgáz

Az alacsonyabb árak 2013. január 1-jétől érvényesek. A kibocsátott számlák jellemzően egy hónap közbeni dátumtól a következő hónap azonos napjáig tartó, egy hónapos fogyasztási időszakról szólnak, valamint tartalmaznak egy teljes hónapra vonatkozó alapdíjat. 2012. decemberi és 2013. januári napokat egyaránt tartalmazó időszakról készített számlákban a fogyasztás megosztásra kerül decemberi és januári időszakra. A decemberi fogyasztásmennyiség még a régi, a januári időszak fogyasztási mennyisége az új, csökkentett egységárral kerül kiszorzásra. A januárra vonatkozó alapdíj már az új egységárral kerül elszámolásra. 

Ez tehát azt jelenti, hogy az első számla még csak részben csökkentett értékű, és függ a fogyasztási időszak vége záró dátumától (január első napjaiig tartó fogyasztási időszak esetében kisebb az árcsökkenés hatása, január utolsó napjaiig tartó fogyasztási időszak esetében szinte teljesen az alacsonyabb árral készül a számla). Azok a számlák, melyek fogyasztási időszaka januárban kezdődik, már teljes egészében az új, alacsonyabb egységárral kerülnek kiszámításra, tehát esetükben teljes mértékben érvényesül a 10 százalékos csökkenés.

Ha a szolgáltató már 2012 decemberében, az árváltozásról szóló rendelet megjelenése előtt olyan számlát bocsátott ki,

  • amelyen a fogyasztási időszak január elsejét követő dátummal zárul, vagy
  • a fogyasztási mennyiségtől független alapdíj 2013. január elsejét követő időszakra szól,  akkor a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás esetén, a jogszabályok előírása alapján a díjak hatálybalépését követő 30 napon belül helyesbítenie kell ezeket a számlákat az új egységárak alkalmazásával. 

A fogyasztási időszakot minden egyetemes szolgáltató feltünteti a számlákon.

Távhő esetén a számlán szereplő tételek jellemzően nem azonos időszakra vonatkoznak. Ezért az árváltozás vizsgálatánál minden esetben ellenőrizni szükséges, hogy az adott díjtétel pontosan mely időszakra vonatkozik. (Pl. az alapdíj a számla esedékességének hónapjára, míg a hődíj a számlakibocsátás időpontját megelőző hónapra szól.) Kérjük ezért, hogy az adott jogcímen fizetendő összeg (pl. alapdíj, hődíj) sorában minden esetben nézzék meg a fogyasztási időszakot, mivel a 10 százalékos árcsökkenés csak a 2013. januári 1. utáni időszakra vonatkozik. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy például egy január hónapban kiállított, februári határidővel befizetendő számla esetében az alapdíj februárra vonatkozik, így ennek a díjnak 10 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie – egy korábbi számlán megjelenő – november hónapra vonatkozó alapdíjnál, ugyanakkor a hődíj ugyanebben a számlában még a decemberi fogyasztásra vonatkozik, ezért ennél még nem kell érvényesíteni a 10 százalékos csökkentést.

Elképzelhető, hogy a decemberben kiállított, januári határidővel befizetendő számla kiállításának idején még nem volt ismert a távhőszolgáltató számára az árváltozás, így ezen a számlán a januári alapdíj még nem a 10 százalékkal alacsonyabb mértékkel szerepel. Ebben az esetben a szolgáltató egy, a már 10 százalékkal csökkentett alapdíjat tartalmazó helyesbítő számlát küld, vagy a következő hónapban kiküldött számlában írja jóvá a januári 10 százalékos alapdíjcsökkenés hatását.


6. KISVÁLLALKOZÁSOK REZSISZÁMLÁJA IS CSÖKKEN 10 SZÁZALÉKKAL?

A földgázt egyetemes szolgáltatás keretében vételező nem lakossági felhasználók – így a 20 m3/h és annál kisebb mérőkapacitással rendelkező közintézmények, kisvállalkozások – esetében a hatósági ár nem változott, így a kis- és középvállalkozók (KKV) terhei sem közvetlenül, sem közvetve nem emelkednek.

A villamosenergia-szolgáltatás kapcsán az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra vonatkozó árak 0,29 Ft/kWh-val emelkedtek, de ezt az emelkedést ellensúlyozza a rendszerhasználati díjak csökkenése. A rendszerhasználati díjak esetében nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így a kisfeszültségű kategóriák esetében végrehajtott rendszerhasználati díjcsökkentés a lakossági fogyasztókkal azonos módon (kisfeszültségen) vételező KKV-k összesített energiaköltségét is csökkenti.

A 10 százalékos lakossági távhőár csökkentése érdekében a távhőszolgáltatók támogatása – az árbevétel kiesés mértékével azonos szinten – megemelkedett. Ennek megfelelően a távhőszolgáltatók esetén nincs olyan árbevétel kiesés, amely a KKV-k terheinek növekedését indokolná.


7. EGYETEMES SZOLGÁLTATÓVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ALAPJÁN VÉTELEZŐ KÖZINTÉZMÉNYT HOGYAN ÉRINT AZ ÁRCSÖKKENÉS?

A földgázt egyetemes szolgáltatás keretében vételező nem lakossági felhasználók – így a 20 m3/h és annál kisebb mérőkapacitással rendelkező közintézmények, kisvállalkozások – esetében a hatósági ár nem változott, így a közintézmények terhei sem közvetlenül, sem közvetve nem emelkednek és nem is csökkennek.

A villamosenergia-szolgáltatás kapcsán az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra vonatkozó árak 0,29 Ft/kWh-val emelkedtek, de ezt az emelkedést ellensúlyozza a rendszerhasználati díjak csökkenése. A rendszerhasználati díjak esetében nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így a kisfeszültségű kategóriák esetében végrehajtott rendszerhasználati díjcsökkentés a lakossági fogyasztókkal azonos módon (kisfeszültségen) vételező, egyetemes szolgáltatóval az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra vonatkozó áron szerződést kötő közintézmények összesített energiaköltségét is csökkenti.


8. TÁRSASHÁZAKRA IS VONATKOZIK A 10 SZÁZALÉKOS ÁRCSÖKKENÉS?

Földgáz szolgáltatás esetén mind a 20 m³/h-nál kisebb társasházak, illetve a 20 m³/h és annál nagyobb kapacitással rendelkező, egyetemes szolgáltatásban vételező társasházak, gázdíjai és alapdíjai csökkentek. Nem kell továbbá biztonsági készletezési díjat fizetniük ezen társasházaknak, ha a Földgáz biztonsági készletezésről szóló törvény szerint lakossági fogyasztónak számítanak.

A villamosenergia esetében a törvény (VET) – az egyes háztartások saját célú fogyasztásától eltérően – nem tekinti lakossági felhasználásnak a társasházak közös helyiségeinek (lépcsőház, padlás, lift stb.) külön mért fogyasztását. Ezen esetekben 10 százaléknál kisebb (átlagosan 5 százalék) összesített árcsökkenés érvényesül, mivel csak a rendszerhasználati díjak csökkennek.

Távhőszolgáltatás esetén a lakossági fogyasztásra jutó rész esetén igen, de amennyiben a társasházban olyan fogyasztó is van, amelynek fogyasztása nem lakossági árszabással kerül elszámolásra, arra a fogyasztóra nem vonatkozik az árcsökkenés.


9. A SZOLGÁLTATÓ ÁT TUDJA HÁRÍTANI A VESZTESÉGÉT BÁRKIRE?

A lakossági fogyasztókat kötelező jelleggel ellátó egyetemes szolgáltatók csak hatósági árakon számlázhatnak, így nincs lehetőségük a veszteségeik áthárítására. A földgáz és a villamosenergia egyetemes szolgáltatás ára miniszteri rendeletben meghatározott hatósági árak, a villamosenergia rendszerhasználati díjakat a Magyar Energia Hivatal határozatában állapította meg. Ezektől felfelé eltérni, többet számlázni, vagy – jogszabályban meghatározott kivétellel – új díjelemet bevezetni nem lehet. Így a szolgáltatónak nincs lehetősége az áthárításra.

Az egyes számlakorrekciós elemek mértéke és számítása (a légnyomás korrekció a földgáz esetén) jogszabályban, illetve a szolgáltatók üzletszabályzataiban szabályozottak, ezért itt sincs lehetőség „trükközésre”. A számlakorrekciók alapadatait az egyetemes szolgáltatók kötelesek honlapjukon közzétenni.

A 10 százalékos lakossági távhőár-csökkentéssel egyidőben a távhőszolgáltatók támogatása – az árbevétel kiesés mértékével azonos szinten – megemelkedett, így számukra nincs olyan árbevétel kiesés, amely áthárítandó lenne.


10. AZ ÁFA-T IS ÉRINTI A 10 SZÁZALÉKOS CSÖKKENTÉS?

Az energiára vonatkozó ÁFA-kulcs változatlan marad. Természetesen a díjcsökkentés következtében alacsonyabbá válik (ugyanakkora energia mennyiség esetén) az ÁFA alapjául szolgáló összeg, azonos kulcs mellett tehát csökkeni fog a fizetendő ÁFA összege.