Gálaest az 50 éves Csokonai Művelődési Ház tiszteletére

A gálaműsorra érkező vendégeket egy kedves figyelmesség várta a székükön, egy kerámia plakett, melyet Kugelbauer Ida tervezett erre az alkalomra. Miután mindenki elfoglalta helyét, kezdetét vette a születésnapi gálaműsor, melyben felléptek művészbarátok illetve a művelődési házban működő csoportok.
A gálán először Hajdu László polgármester mondott köszöntőt és nyitotta meg az ANNO 2005. művészeti hét programsorozatát.
-1955-től viseli ez az intézmény Csokonai nevét, s ez alatt az idő alatt sokan fordultak meg itt – kezdte köszöntőjét a polgármester, majd humorosan megjegyezte, hogy ezt az intézményt az elmúlt 21 évben a közművelődéshez értő egy ember kisajátította magának, akit úgy hívnak Tóth Lajos. Az 1984 óta eltelt időszak az ő munkáját és az általa kiválasztott munkatársak munkáját jelzi, illetve jelzi mindig a kultúrával foglalkozó egykoron Tanács, majd 15 éve az Önkormányzat munkáját is.
A polgármester beszélt ezt követően a kultúráról, amely az egymáshoz való viszonyunkat, az együttélési kultúrát is jelenti. Az ANNO művészeti hétről beszélve pedig kiemelte, hogy a közel 30 program alapján is kiderül, hogy minden városrésznek megvan a maga sajátos kultúrája, a hagyományok őrzése. Mindehhez azonban érdeklődő közönségre is szükség van.
-A Csokonai Művelődési Ház rangot szerzett magának a főváros életében, s erre büszkék lehetünk. Jól felkészült, az emberekkel jó kontaktust teremteni tudó megszállott munkatársak dolgoznak itt, akiknek sem az arcán, sem az általuk szervezett programok minőségén nem vesszük észre a fáradságukat. Ezt is köszönhetjük nekik.
Hajdu László beszélt a közművelődés feltételeiről: a Közművelődési Törvényről, az Önkormányzati Törvényről, a kerület Közművelődési Koncepciójáról és a helyi közművelődést finanszírozó törvényről, tehát garanciák vannak arra, hogy a közművelődés működőképes legyen. Emellett az OMIS Osztálynak és a MOS Bizottságnak is van feladata, s magát a fő garanciát a képviselő-testület jelenti.
A polgármester beszélt a szponzorokról, akik a kultúrát támogatják, majd nagyon boldog születésnapot, sok erőt és kitartást kívánt a további munkához!
Ezután a hagyományos ceremóniára került sor: minden évben az a nemzetiszínű szalag felkerül a mikrofonra az ANNO hét megnyitásakor, mellyel a házat avatták 1912-ben. A szalagot Szikora Róberttől kapta a művelődési intézmény, akinek nagypapája tervezte az épületet és ő őrizte. Ezt a szalagot most Hajdu László kötötte fel a mikrofonra.
Ezután Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Ház igazgatója lépett a mikrofonhoz és ünnepi zavarával küszködve beszélt arról, hogy miért jeles év a 2005. év mindannyiunk számára.
-Kétszáz évvel ezelőtt hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, éppen két nappal korábban (november 17-én) lett volna a születésnapja. Idén ünnepeltük József Attila születésének 100. évfordulóját. Ezen kívül 30 éves a Kozák téri Közösségi Ház, amely könyvtár volt, óvoda volt, de mindig a közösséget szolgálta. A Csokonai Művelődési Ház 50 éves. Erről el kell mondanom, hogy a hely szelleme mennyire fontos: a település polgárai már 1912-ben adtak annyira magukra, hogy az iparosok összeadtak pénzt, hogy építsenek egy olyan házat, ahol össze lehet jönni. Az Ipartestület Székháza lett, ahol össze lehetett jönni táncolni, szórakozni mindenki örömére. Ezt a házat a tanács 1955-ben művelődési házzá alakította át és elnevezte Csokonai Vitéz Mihályról. Ez alatt az idő alatt a látogatók száma meghaladta az egymillió főt, s több mint százan dolgoztak itt.
Tóth Lajos beszélt arról, hogy nagyon sokan vannak azok, akik osztoznak valamiben, de hogy miben, arról nehéz beszélni, hiszen mindenki csak azt mondja a házban töltött egy-két órát követően, hogy lelke van a Csokonainak.
-Megígérem a mániákus munkatársaim nevében, hogy Újpalotán, Pestújhelyen, a Kozák téren, a Csokonaiban és minden telephelyen azon leszünk, hogy Önöknek mindig legyen miért idejönni és amennyiben rajtunk múlik, itt csak szeretetet, befogadást, toleranciát és olyan légkört találjanak, ahol kiélhetik alkotóvágyukat, minden kulturális ügyben otthon érezhessék magukat.
Az igazgató bemutatta ezt követően a Hubay Jenő Ifjúsági Zenekar második CD-jét, ami most készült el, megjelenik idén a Rákospalotai Múzeum és a Csokonai Művelődési Ház kiadásában a XV. kerületi Önkormányzat támogatásával egy album, amely az 1900-1945 között Pestújhelyről és Rákospalotáról szóló képeslap legszebb 180 darabját tartalmazza illetve elkészítettük a Csokonai Művelődési Ház elmúlt 30 évének fotóiból és videó részleteiből álló válogatást DVD-n.
Ezt követően a művelődési ház munkatársai valamint a Kozák téri Közösségi Ház munkatársai kaptak oklevelet és pénzjutalmat vehettek át Hajdu László polgármestertől. Tóth Lajos pedig egy meglepetés ajándékkal rukkolt elő:
-Gyulai Líviusz Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, s most már néhány napja Budapestért-díjas barátomnak mondtam még a nyár végén, hogy valami nagyon széppel szeretném meglepni a munkatársaimat. Három másodperc sem telt el, s ő leült, s alkotott valamit, melyből az első példányt annak szeretnénk átadni, aki egyrészt a fenntartónkat képviseli és azért a nagyon sok segítséget szeretnénk így kollektívan megköszönni Hajdu László polgármesternek- egy Csokonai Vitéz Mihály portré van benne és mellette egy DVD.
Külön ajándékot kaptak a Kozák téri Közösségi Ház munkatársai, míg ugyanilyen Gyulai Líviusz alkotást a Csokonai Művelődési Ház munkatársai mellett Lindner Gusztáv az OMIS osztályvezetője.
Hajdu László polgármester pedig ezek után a Kozák téri Közösségi Ház vezetőjének, Tóthné Bezerédi Erikának és Tóth Lajosnak, a Csokonai Művelődési Ház igazgatójának adott át gratuláló oklevelet és pénzjutalmat.
-Nehéz ember vagy, de a kultúrát szerető ember vagy. Kívánom, hogy még sokáig dolgozhassunk együtt, s a kultúráért még sokat tehessél!- mondta a polgármester, majd Polyák Edit, a Csokonai Művelődési Ház munkatársa köszöntötte Tóth Lajost.
-Azt szeretnénk, ha a Csokonai nemcsak egy művelődési házat jelentene neked, nemcsak egy munkahelyet, hanem egy emléket. Tudjuk, hogy nagyon nagy könyvgyűjtő, ezért szeretnénk átadni egy 1806-ból származó Csokonai kötetet neki.
Az ünnepi műsor a Csokonai Művelődési Ház és a XV. kerületi Hubay Jenő Zeneiskola közös zenekarának a Hubay Jenő Ifjúsági Zenekarnak a színpadra lépésével vette kezdetét, vezényelt: Sebők Irén. Az ő előadásukban hallhattuk többek között Weiner Leó: I. Divertimento-ját (Csárdás és Rókatánc tétel), Gustav Holst: Szent Pál szvitjének I. tételét és Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr divertimento-jának III. tételét, Farkas Ferenc: Partita all? ungaresca című művéből két tánc tételt, Bohuslav Martinu: Black bottom című művét, valamint Johann Strauss: Pizzicato polkáját.
A zenekar előadását követően Zubor Ágnes, az est háziasszonya beszélt arról az
igényes programajánló propagandaanyagról, melynek hátoldalán 2005. tavaszától egy helytörténeti, művelődéstörténeti sorozatot jelentet meg a művelődési ház Szilas menti históriák címmel, melyből szintén kitűnik, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományápolásra, a város múltjának, kultúrájának megőrzésére.
A múltidézés jegyében ezután Barsi Jenőné, a művelődési ház nyugdíjas csoportjának és a szintén itt működő Bojtor Imre Népdal- és Nótakörének tagja adott elő egy anekdotát Csokonai Vitéz Mihályról és két pikáns történetet a Parasztdekameronból, majd a 11 éves, tehetséges Vörösváry Márton adta elő Charles Dancla: II. szólóját hegedűn, zongorán kísért Székely Éva.
A hegedűmuzsikát követően a Csokonai Művelődési Ház Akrobatikus Jumpers TSKE csoportja táncolt, majd a Cseszka Edit karnagy által 1961-ben alapított Tavasz Nőikart és a szintén általa 1986-ban alapított Vásárhelyi Zoltán Férfikar Bárdoss Lajos: Tiszai dallamok és Hej igazítsad című műveit adták elő, vezényelt: Murányi Eszter, a Tavasz Nőikar karnagya
A gálaestet megtisztelte fellépésével Kukely Júlia, a Magyar Állami Operaház Liszt-és Melis-díjas magánénekesnője
-Nagy szeretettel jöttem, mert úgy érzem, hogy Rákospalotán a művelődés palotájában ezen az estén hallhatták, hogy mennyire sok műfaj s emberi megnyilatkozás milyen testvériesen megfér egymás mellett a színpadon. Én a Magyar Állami Operaházból az operairodalom talán legszebb imáját, Puccini: Tosca című operájából Tosca imáját éneklem el Önöknek ? mondta az operaénekesnő, majd az operarészlet előadását követően Charles Gounod: Ave Maria című művét énekelte el. Zongorán kísért: Kaposi Gergely, a Magyar Állami Operaház karmestere.
Egy rövid szünetet követően a gálaest második részében Cseh Tamá előadóművész válogatott dalaiból, s adta elő az ismert és kevésbé ismert olyan megszokott „csehtamásos” dalokat.
Az ünneplés ezzel még nem ért véget, mert még sokan ott maradtak egy baráti beszélgetésre néhány kedves órára a házban ismerkedni egymással, a házzal.