Fővárosi vélemények kerületi problémákról

Gy. Németh Erzsébet, frakcióvezető asszony beszámolóját azzal kezdte, hogy immár harmadik alkalommal fordul elő, hogy a főváros és valamelyik kerületi önkormányzat képviselői közösen keressenek kiutat a régiókat érintő súlyos problémákra:
– Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a jövőben is szükség van hasonló kezdeményezésekre – mondta, majd röviden ismertette a közvélemény előtt kevésbé ismert Fővárosi Közgyűlés felépítését – A 67 fős testületen belül az MSZP – SZDSZ frakció 39 fővel képviselteti magát, amely fölény immár 1994. óta jellemzi a főváros vezetését. A szakmai munka a kerületi önkormányzatokhoz hasonlóan folyik: a 18 bizottság mandátumarányosan oszlik meg, azaz 10 a koalíció, 8 pedig az ellenzék vezetése alatt áll. Demszky Gábor főpolgármester munkáját négy alpolgármester segíti, közülük kettő az MSZP-t, kettő pedig az SZDSZ-t képviseli. Elmondható, hogy a közgyűlésen belül évek óta nagyon kiegyensúlyozott, jó szakmai munka folyik, ugyanakkor az is igaz, hogy az országra jellemző politikai hangulat a főváros vezetésének a munkájára is – egyes ügyek körül kialakult viták is ezt bizonyítják – leképeződött.

2004-re felépül a Fővárosi Hulladékhasznosítómű

Vajda Pál főpolgármester-helyettes kitért arra, hogy a fórum kiemelt fontosságú kérdései nem csak a XV. kerület, hanem a főváros és az agglomeráció számára is nagy jelentőségűek:
– Budapest évente 5 millió köbméter hulladékot termel. Ennek 57-58%-a a rákospalotai hulladékhasznosítóban kerül megsemmisítésre. Ugyanakkor a főváros közigazgatási határain belül a lerakóhelyek megteltek, ami már-már járványügyi katasztrófahelyzetet is előidézhetett volna. 1995. óta lett beindítva az a program, melynek várható eredményeként az elkövetkezendő 25-30 évben Budapest biztonságosan tudja majd a hulladékot kezelni. 1997. végén megtörtént a megállapodás a főváros vezetése és a kormány között a Füstgáztisztító beépítésére. A dokumentumokat 1998. elején mindkét fél alá is írta, azzal a feltétellel, hogy a költségek 50-50%-ban oszlanak majd meg közöttük. A főváros a fejlesztéshez 30%-ban vissza nem térítendő, és 20%-ban visszatérítendő támogatást kapott volna. Úgy nézett ki, hogy 1999-ben meg is kezdődhetnek a munkálatok, ám a metróépítéshez hasonlóan a kormány ezt a projectet is leállította. A környezetvédelmi miniszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy a füstgáztisztító és az égető fölösleges is, hiszen a cél a szemét aprólékos szétválogatása, és eszerinti hasznosítása. Márpedig erre még az előttünk járó nyugat-európai fővárosokban sem nagyon lehet példát találni.
A Rákospalota-Kertvárosért Közhasznú Egyesület vezetői levelet juttattak el Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszterhez és Demszky Gábor főpolgármesterhez, melyben megfogalmazták, hogy a 18 éve üzemelő hulladékhasznosító környezetszennyezése közel 2 millió ember életét keseríti meg. Hajdú László polgármester és Kiss Péter országgyűlési képviselő is aláírta a levelet. Az egyesület vezetői szkepticizmusuknak is hangot adtak, miszerint az évek óta zajló ígérgetések után kétségekkel néznek 2002-re ígért változások elébe: valóban megkezdődhetnek-e az építkezések, s hogy ennek a költségeit nem az aránytalanul megemelt szemétdíjak kompenzálják majd.
– Új égetőmű építése 40-45 milliárd forintba kerül – tért ki Vajda Pál a konkrét számadatokra -, míg a füstgáztisztító teljes rekonstrukciója 23 milliárd forintból kivitelezhető lenne. Ebből 2,7 milliárdot vállalna az állam (!), míg a fennmaradó összegre uniós bankhitelt kell fölvenni. Ez utóbbihoz kormánygaranciára volt szükségünk, ám az állami vezetés egy év gondolkodás után ezt a biztosítékot elutasította. Így újabb nemzetközi bankgarancia után kellett néznünk, amely 462 millió forintos többletkiadást jelentett a fővárosnak és természetesen az adófizető polgároknak. A Fővárosi Közgyűlés októberben úgy döntött, hogy ezekkel a feltételekkel is vállalja a mű rekonstrukcióját, így a munkálatok májusban garantáltan megkezdődhetnek, és várhatóan 2004-re megszűnik a több százezer ember életét megkeserítő környezetkárosítás.

Dél-Buda – Rákospalota metró vagy esetleg felszíni közlekedés?

A metrófejlesztéssel kapcsolatban már 1978-ban készült egy az akkori elképzelések szerint megvalósítható tanulmány. Az azóta eltelt 23 esztendő alatt 11 változat látott napvilágot, közülük a legutolsó, 1997-ben pedig már az EU támogatásával készült. Ez utóbbi 19 lehetséges nyomvonalat vizsgált meg, míg végül a Dél-Budát és Rákospalotát összekötő szakaszt találta a legelfogadhatóbbnak. A kormány 60%-os részvállalása mellett 2003-ban már naponta félmillió ember vehette volna igénybe Budapest legújabb közlekedési eszközét.
– A kormány ezt a szerződést is felbontotta, egyrészt a jelentős többletköltségekre, másrészt a nyomvonal megváltoztatására hivatkozva – mondta az esettel kapcsolatban Vajda Pál -, de a Fővárosi Közgyűlés kitartott a metróépítés mellett. Elsőként a felszíni rendezésre került volna sor, ám ezekre az engedélyeket a mai napig nem kapta meg a főváros vezetése. Pedig Budapesten nem oldható meg az évről évre romló közlekedési krízishelyzet egy új metróvonal nélkül.
A főváros gépkocsiállománya az utóbbi időben megnégyszereződött: ma kb. 650 ezer gépkocsitulajdonos lakik a városban. Emellett Budapest helyzete is jelentősen megerősödött a rendszerváltás óta: az eltelt évtizedben fokozatosan Közép-Európa vezető városává nőtte ki magát. Ennek köszönhetően megnövekedett a tranzitforgalma is, naponta kb. 1,1 millió gépjármű mozog a városban. A motorizáció fejlődését ugyanakkor a közúthálózat javulása nem követte. A kb. 30-as évek szintjén levő utak helyett a jelenleg néha káoszt igénylő közlekedési állapot mindenképpen hidakat, körutakat és egy teljes M0-t igényelne.
– Palota példa arra, hogy lehet fokozatosan is előrelépegetni – fejezte be Vajda Pál a beszámolóját – 2000-ben elkészült a Szőts Áron utca, idén pedig három felüljáró építésére is sor került. Jövőre újabb útberuházások következnek, és a tervek szerint egy újabb felüljáró rekonstrukciója is megtörténik majd.

Ingyen tankönyv középiskolásoknak

Schiffer János alpolgármester elmondta, hogy a főváros a középfokú oktatás helyzetének a javításáért felelős, így elsősorban azokról az érdemi eredményekről tud beszámolni, amely ezt a szférát érintette.
– Idén első alkalommal ingyenesen juthatnak a tankönyvekhez a középiskolákban a diákok – ezt az elképzelésünket egyébként a kormány nem támogatta -, emellett nagy hangsúlyt helyezünk az iskolai nyelvtanítás színvonalának javítására is.
Elhangzott szakvélemények alapján a XV. kerület ebben is az elsők között jár, mivel az átszervezéseknek köszönhetően a városrészben már két éve térítésmentesen juthatnak tankönyvekhez az általános iskolások, sőt első osztályban a füzetcsomagokat is fedezi a költségvetés.
A fórum hátralevő időszakában a jelenlevő képviselők és kerületi lakosok kérdezhették a meghívott vendégeket. Szóba került a Károlyi S. utca forgalmának a Felsőkerti utcával történő tehermentesítése, a tömegközlekedés kerületi helyzete, az Észak-Pesti kórház körüli viták jelenlegi állása, az M3-as melletti lakóházak fokozatos sorvadásra, valamint a szemétdíj differenciálása. „Márciusban ezt a fórumot meg kellene ismételni – mondta a lakossági kérdésekre reagálva Hajdú László polgármester -, akkor valószínűleg a jelenleginél is több konkrétumról tudnánk beszámolni”. Ami viszont biztosnak tűnik: január végén a jelenlegi 62-es villamosokat a Hannoverben vásárolt modernebb típusokra cserélik le, 2002. december 31-re a Felsőkerti utcát igénybe veheti majd a teherforgalom, jövőre újabb tárgyalások kezdődnek a pestújhelyi kórház ügyében, s ha erre engedélyt kapna a kerületi önkormányzat, akkor még idén maga bonyolítaná le a Molnár V. – Drégelyvár utca sarkán egy balesetcsökkentő lámpa felszerelését.