Fagyos fortélyok
A madarakat folyamatosan etessük, aki eddig nem tette, most is elkezdheti, de csak akkor szabad felhagyni vele, ha már kitavaszodott, és van élelem a természetben is! ( az egy helyre szokott madarak az élelemforrás elapadása után nem tudnak maguknak elég gyorsan új helyet keresni, így éhen pusztulhatnak.)
Cinkéknek a készen kapható, hálóban lévő magokkal teli faggyúgömb, etetőbe aprómag, vegyesen, napraforgó az ideális. A gerléknek és a galamboknak búza, napraforgó, kukorica a megfelelő, rigók, varjak, szarkák, mátyás madár szívesen fogyaszt pl túrót. Az előbbi kivételével valamennyien örülnek a húsdaraboknak, kutyakonzervnek, főtt tojásnak, de akár a kifőtt tésztának és krumplinak is. Minden madár szívesen eszi a diót, almát is.
Nagyon fontos a gyakori ivóvíz kihelyezés, mert valahol inniuk is kell/ene, de hidegben természetesen ez folyamatosan befagy.
A kutyákat cicákat tartsuk a lakásban, de legalább a melegebb pincébe való szabad ki-bejárást, kell biztosítani nekik. A kint tartott négylábúaknál lényeges a kutyaház szigetelése, és – ha nem ijed meg tőle, használja így is a házat – előnyös a kutyaház ajtaját teljesen elfedő, meleg függöny felszerelése is. A kinti ivóvizet folyamatosan cseréljük, az ételt melegítsük meg nekik, és ilyen tájt különösen ügyeljünk tápláló, tartalmas voltára.
A rövid szőrű állatokra, pláne, ha a lakásban, ahol egyébként tartózkodnak, nagy a meleg, feltétlen ruhát kell adni, ha komoly hidegben pár percnél hosszabb időre kimennek.
Fokozottabban kell figyelni ilyenkor a kóbor állatokra is. Aki valami okból nem tudja őket hazavinni, még időlegesen sem, legalább az ebrendészeten (ahová a Budapesten a cicák is tartoznak) a 06-80-330-330 vagy a 06-80-220-220 számon jelentse be őket, illetve adjon nekik tápláló ételt, és inni (langyos vizet, tejet).
Ha valaki a szabadban, közterületen alvó vagy egyéb okból magatehetetlen embert lát, a következő telefonszámok valamelyikén kérjen segítséget:
Rendőrség: 112,
Menhely Alapítvány 338-4186,
Máltai Szeretet Szolgálat: 391-4700
A síkos utak csúszás-mentesítéséhez sót egy ideje tilos használni, de nem is szerencsés. Mínusz 5-6 foknál ugyanis a sótól addig megolvadt hó, jég is visszafagy, így lesz igazán csúszós, tükörjéggel fedett a felület. Arról nem is beszélve, hogy a só mindent mar, tönkretesz, nem csak a földet, ahová beszivárog, de magát az aszfaltot is, a cipőket, autó gumiabroncsokat, kutya és cica talpacskákat pláne! A kőzetőrleményes – zeolitos – macskaalom azonban igazi jolly joker! Jó szolgálatot tesz a csúszásmentesítésnél (csak pár marékkal szórjunk szét) a földbe kerülve, pedig még táplálja is a növényzetet.
Nagyon síkos úton érdemes kívülről rossz zoknit húzni a csízmára, ez megóvhat az eleséstől, törésektől.
Fokozottabban érdemes ügyelni ilyenkor a vízvezetékekre, vízórákra, nehogy elfagyjanak. A nem elég mélyre fektetett, vagy a vékony falban futó vezetékek vannak elsősorban veszélyben. Szigeteléssel, takarással (habszivacs, hungarocell, vagy akár egy szalmabála) segíthetünk a dolgon. Azt se feledjük, a hó is szigetel, jobb, ha a vízóra tető fölött nem söpörjük el. Ha mégis befagyott a vezeték, a környezet óvatos melegítésével érdemes kiolvasztani, nem közvetlen, erős hőhatással. Ez ugyanis, csakúgy, mintha teljesen hagyjuk befagyni, még komolyabb bajhoz, a csövek széttöréséhez vezethet.
A hidegebb spájzokban sem árt ellenőrizni ilyenkor a befőtt állományt, és a tárolt krumplit, hagymát: nagy mínuszokban ezek is be, illetve megfagyhatnak. A fagyott befőttesüveg széttörik, a termények pedig használhatatlanná válnak.
Az ablakok, ajtók ragasztós kis habszivacs csíkkal történő szigetelése, az ablakszárnyak közé tett ablakpárna, vagy hengerbe tekert pokróc, s ugyanez a földön, az ajtó előtt segít, hogy a lakásban tartsuk a meleget.