„Ezzel évtizedekig lehet valakit zaklatni”

1995 óta foglalkozik bántalmazott nők ügyeivel. Történt azóta előrelépés?

Sok minden javult, jelentős részben a nőjogi szervezetek munkája miatt. Eleve az 1990-es éve közepén, végén még abszolút nem volt benne a köztudatban ez a kérdés, senki sem beszélt róla. Az egyik nagy előrelépés az volt, hogy 1997-ben a házastárs sérelmére elkövetett erőszakos közösülés is bekerült a Büntető törvénykönyvbe, pontosabban kikerült ez a kivétel.

Vagyis ha egy férj megerőszakolta a feleségét, az 1997-ig nem számított bűncselekménynek?

Igen. A legnagyobb törvényi változások a 2000-es évek elején történtek – egy tragikus esemény hatására, miután 2003-ban egy 12 éves fiút megölt a bántalmazó apja, az anyja elleni bosszúból. A közfelháborodás hatására és a nőjogi szervezetek lobbimunkájának köszönhetően a rendőrség egységes szakmai normákat alakított ki a családon belüli erőszak ügyek kezelésére, és országgyűlési határozatban ítélte el a parlament a partnerkapcsolati erőszakot. Két évvel később megalakult az OKIT, ahova krízishelyzetben szállásért fordulhatnak a bántalmazott nők.

Az Életképek november 26-i számában megjelent Nem magánügy! című melléklet innen elérhető!

Melyek voltak az említett törvényi változások?

A következő években vezették be a távoltartást, korábban ez semmilyen formában nem létezett. A zaklatás 2008-ban lett bűncselekmény, 2012-ben pedig a kapcsolati erőszak önálló tényállásként is bekerült a Büntető Törvénykönyvbe.

Akkor minden adott, nagyobb védelmet élveznek a bántalmazott nők?

Ezek a törvénymódosítások hatalmas változást jelentenek. Azt viszont fontos elmondani, hogy a hatékony segítséghez nem elsősorban a jogszabályok hiányoznak, hanem azoknak az alkalmazása, és hogy legyen kihez érdemben segítségért fordulni. Az áldozatok a mai napig azt jelzik nekünk vissza, hogy nagyon nincs segítség.

Mi kell ahhoz, hogy valaki kilépjen a bántalmazó kapcsolatból?

Magyarországon szinte senki nem tud valóban kilépni magából a bántalmazásból. Nem védik meg a nőket intézményi szinten. Ha van közös gyerek, az évtizedekre szóló kontroll a bántalmazó kezében. A bántalmazott nőkkel kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy visszamennek a bántalmazókhoz, de amíg maga az intézményrendszer nem nyújt segítséget vagy akadályozza a kilépést, addig kár azzal foglalkozni, ki megy vissza a bántalmazóhoz. Ez felelősséghárítás, ami az áldozathibáztatás egyik formája.

Az Önökhöz forduló nők esetében mi általában a partnerkapcsolati erőszak ügyek vége?

A mi ügyeinknek sosincs vége. Vannak olyan ügyfeleim, akikkel 2003 óta kapcsolatban vagyok, azóta folyamatosak a jogi ügyek. A bántalmazók egyik legfontosabb eszköze ugyanis az eljárási zaklatás: folyamatos perek, jogi és gyermekvédelmi eljárások kezdeményezése zaklatási céllal. Számukra ugyanis nem egy adott eljárás eredménye a lényeg, hanem maga a folyamat, hogy ezekkel fájdalmat tud okozni a volt partnerének, hogy mindig jelen legyen valahogy az életében. Ennek sajnos a magyar jogrendszerben kiapadhatatlan a forrása. Ha 125 alkalommal jelenti fel a nőt, és 125-ször sem találnak nála hibát, a 126-odik alkalommal is ugyanúgy lezajlik az eljárás, ezzel évtizedekig lehet valakit zaklatni. Éppen emiatt a mi ügyfeleink nem azt kívánják, hogy megnyerjék az adott pert, hanem hogy legyen már vége, legyen már normális életük.

Bajban van? Így kérhet segítséget
Ha közvetlen veszélyben van: Rendőrség, mentők: 112
Ha sürgősen szálláshelyre, menedékre van szüksége: OKIT: 06-80-205-520 (0-24-ben hívható); Ökumenikus segélyszervezet: 06-1-382-0700
Ha konkrét tanácsokra vagy lelki segélyre van szüksége: NANE segélyvonal: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 18-22-ig, szerda: 12-14-ig ingyenesen hívható mobilról is),e-mail: info@nane.hu
Ha jogsegélyre van szüksége: Patent segélyvonal: 06-70-220-2505 (szerdánként 16 -18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig), chat ügyelet: szombaton 16-18 óráig, hétfőn 10-12 óráig, e-mail: jog@patent.org.hu
Az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ elérhetősége: 1157 Budapest, Zsókavár u. 24-26. telefon: 06-1-414-0878

Miért használják fel a bántalmazók a közös gyermeket?

Elképesztő az a gonoszság, amivel a bántalmazók kínozzák a nőket és a gyerekeket. A bántalmazók mindig a legnagyobb fájdalmat akarják okozni a bántalmazottnak, és egy anyának a gyereke elvesztése a legnagyobb fájdalom. Az eljárási zaklatások nagy része éppen a gyermekvédelmi rendszerben zajlik. Vannak krízis segítséget nyújtó központok, telefonvonalak, de az a visszajelzés, hogy nem túl hatékonyak.

A köztudatban az él, hogy a bíróság mindig az anyának ítéli a gyereket.

Régen valóban ez volt a gyakorlat abból a konzervatív nézetből fakadóan, hogy a gyereknevelést az anya feladatának tartották. Ez 2014-ben az új Polgári Törvénykönyvvel megváltozott, és ezt a bántalmazók elkezdték kihasználni. Azért is tehetik ezt meg, mert a bírákat, igazságügyi szakértő pszichológusokat nem képzik a partnerkapcsolati erőszakról, arról, hogyan ismerhető fel a bántalmazás, hogyan leplezhető le a jól öltözött bántalmazó. A bíróságon megjelenik egy összeszedett, nyugodt, kimért apa, vele szemben ott áll egy kicsit hisztérikus, rossz pszichés állapotú anya – és ez alapján hoznak ítéletet a szülői képességeikről.

Ha az anyának ítélik a gyermeket az megnyugvást jelent?

A Büntető törvénykönyvet úgy módosították, hogy a nem jól működő kapcsolattartás is a gyerekről gondoskodó szülő hibája. Ez azt jelenti, hogy ha egy bántalmazott nőnek is ítélik a gyereket, az anyának kötelező biztosítania a gyerek kapcsolattartását az apával, hiába nem akar menni a gyerek. Elképesztő, hány nőt kísértem rabosításra, mert „akadályozta a kapcsolattartást”.

Ennek akár az is lehet a vége, hogy elveszik az anyától a gyereket?

Ha az anya nem biztosítja ezeket az alkalmakat, pénzbírságokat szabnak ki rá, de hosszútávon ennek az a következménye, hogy a gyereket átítélik a bántalmazónak – mivel az anya nevelési hibájának tekintik, hogy a gyerek nem akart találkozni vele. Ezt hívják a nőjogi szervezetek kényszerláthatásnak. A nagy összegű bírságok miatt nőjogi perselyt is létrehoztunk, hogy adományokat gyűjtsünk a bántalmazott nőknek. Van olyan ügyfelünk, akinek 650 ezer forint bírsága halmozódott fel, mert a gyereke nem akart az anyját bántalmazó férfihez láthatásra menni.

Ha nincs hatékony segítség, miből tudnak ezek a nők erőt meríteni?

Az önálló, autonóm élet kompenzálja őket mindenért. Azzal, hogy kilépnek a bántalmazó kapcsolatból, visszaszerzik a döntést a saját életük fölött. Nő az önbizalmuk, megerősödnek egzisztenciális értelemben is. A bántalmazó kapcsolatokra jellemző az állandó készenléti állapot: ha kulcscsörgést hallanak a zárban, már görcsbe rándul a gyomruk, azon gondolkodnak, vajon milyen hangulatban lép be a partnerük az ajtón, és életük minden mozzanatát úgy alakítják, hogy azon gondolkodnak, a bántalmazó hogyan fog reagálni rájuk. Tehát az egész életük a bántalmazótól függ. Amikor ennek vége, az ügyfeleink kivirulnak. Ezt sokszor fizikai értelemben is látni lehet: a nő, aki korábban lelógó vállakkal járt, mintha homokzsákokat cipelne, kihúzza magát, látszik a testén is a felszabadulás.

Spronz Júlia a bántalmazott nőknek jogi tanácsadást és segítséget nyújtó Patent Egyesület jogásza. Az ELTE jogi karán végzett jogászként, 1995-1996-ban kezdett el partnerkapcsolati erőszak esetekkel foglalkozni: a csepeli anyaotthonban nyújtott ingyenes jogsegélyt. Az egyetem után 2001-től önkéntes volt a NANE Egyesület segélyvonalán. 2003-tól a Habeas Corpus Munkacsoport nevű jogvédő szervezet jogásza volt, majd 2006-ban megalapította a Patent Egyesületet.

Ámon Kata

A 16 Akciónapot 1991 óta világszerte november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között rendezik meg. A kampány fő célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása – ennek érdekében tájékoztatást nyújt a jelenségről. Az akciónapban részt vesznek többek között civil szervezetek – NANE Egyesület, Patent Egyesület, a Stop-Férfierőszak Projekt –, valamint a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) – és egyetlen települési önkormányzatként a XV. kerület. Az akciónapról, a csatlakozók soráról a https://16akcionap.org honlapon tájékozódhatnak. A XV. kerület „Nem magányügy!” címmel tájékoztató, figyelemfelhívó, a segítségkérési információkat bemutató, 8 oldalas mellékletet adott ki az Életképek november 26-i számában – ezzel összesen 31 ezer postaládába jutnak el a nők elleni erőszakról szóló írások és a segítségkéréshez, -nyújtáshoz elengedhetetlen információk. A kiadvány itt pdf formátumban elérhető. A kerület fő pontjain, intézményeiben 200 darab A2-es plakát jelenik meg az önkormányzat kiadásában, a regi.bpxv.hu önkormányzati honlapon pedig december 10-ig cikksorozat olvasható – az Életképekben megjelent cikkek hosszabb verziói jelennek meg.