Erzsi néni 100 éves

A hivatal részéről László Tamás polgármester, Vizér Klára alpolgármester asszony, Donga Árpádné, a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság elnöke, valamint Reiszné Naszádi Magdolna, a Szociális és Egészségügyi Iroda vezető-helyettese vett részt a köszöntésen. Eljött a háziorvos, Dr. Pomaházi Krisztina is.
Amikor megérkezett a torta, a mini tűzijátékkal az ünnepelt meghatódottsága a legtöbbünkre átragadt. Hamarosan azonban már a kacagástól törölgethettük a könnyeinket. Erzsi néni ugyanis kevés dologról mesélt, de azt igencsak frappáns humorral tette. Mint elmesélte, Újpestről költöztek a kerületbe 1939-ben. A házat, amelyben felkerestük, 1954-ben építették, azóta ez az otthona. Fia is, lánya is meghaltak már. Sokat dolgozott. A doktornővel jó a kapcsolatuk, bár néha ellentétes véleményen vannak, például, ami az orvosi utasításokat illeti. A polgármester kérdésére elmondta: arra büszke, hogy 63 évet élt le a férje mellett. -Jó ember volt?- Szólt a következő kérdés, és nem késett a válasz: -Jó. Majd, kisvártatva: – A maga módján. Hiába próbáltuk faggatni. – A múltról mesélni? Jót nem tud, a rosszat meg minek mondaná? – jelentette ki, de oly derűs nyugalommal, hogy a bölcs, megszívlelendő életszemlélet, s nem a régi nehézségek fájdalma csengett szavaiból. Beszélgetés közben kijelentette, kicsit nagyot hall, és már tette is hozzá: jó, mert amit nem akar, azt így nem kell meghallania. Szó szót követett, s mindig nevetés lett a vége. László Tamás azzal búcsúzott Erzsi nénitől, hogy őt köszönteni érkeztünk, s lám, mi kaptunk tőle ajándékot: feltöltődtünk jókedvvel, energiával. Vizér Klára még hozzátette: köszönöm, hogy megnevettetett.