Érvek Magyarország EU-csatlakozása mellett

Ez alkalommal a Magyarország EU csatlakozása mellett szóló általános érveket ismertetjük, a következő számunkban a leggyakrabban felmerülő kétségeket, az erről szóló fórumokon legtöbbször feltett kérdéseket vesszük sorra. A következő cikk az unión belüli munkaerő-mozgásról és a fiatalok képzési lehetőségeiről szól majd, végül pedig terveink szerint a szociális biztonság témakörét járjuk körbe.
Az EU tagság előnyeit Kovács László külügyminiszter tájékoztatója alapján ismertetjük. Az egyik legfontosabbnak azt tartja, hogy a csatlakozás után magunk alakíthatjuk a jövőnket: Magyarország egy sikeres, hatalmas politikai és gazdasági súllyal rendelkező, hatékonyan működő integráció egyenrangú tagjává válik. Az uniós tagság elő fogja segíteni az ország gazdasági fejlődését, a társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkenését, az egyéni boldogulást. A csatlakozás nem hoz ugyan azonnali nagymértékű változásokat az életünkben, a jótékony hatása fokozatosan, a csatlakozást követő években fog kibontakozni. Az Európai Unióban olyan országok működnek együtt, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság mellett, és a csatlakozással Magyarország is részesévé válik az EU értékközösségének.
Az európai integráció eredménye a béke, a biztonság és a stabilitás erősödése. A nemzeti érdekek az unióban is érvényesülnek, de minőségileg megújul az érdekérvényesítés és az érdekharmonizáció. Kiszélesedik a biztonság fogalma, az EU tagjai közösen teremtik meg a külső határok védelmét, a szervezett bűnözéssel szembeni hatékonyabb fellépés alapjait.
A csatlakozástól a jólét növekedését is várják: az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplők mozgásterét. A világ legnagyobb belső piaca növekvő keresletet és termelékenységet, újabb és újabb gazdasági lehetőségeket kínál a régi és az új tagoknak egyaránt. A gazdasági növekedés munkahelyeket hoz létre, és megteremti az életszínvonal fokozatos emelésének lehetőségét.
Az ország gazdasági fejlettsége, az államháztartás javuló helyzete miatt hosszabb távon az EU-tagság a bérek fokozatos felzárkózását fogja eredményezni.
Hatalmas előnyt jelent, hogy a csatlakozás után a magyar állampolgárok az Európai Unió valamennyi országában az ottani állampolgárokéval azonos jogokat, lehetőségeket élveznek. A diákok azonos feltételekkel tanulhatnak, a munkavállalók azonos feltételekkel dolgozhatnak, a vállalkozók azonos feltételekkel alapíthatnak és működtethetnek vállalkozásokat, korlátozás nélküli lesz az utazás és a letelepedés az EU valamennyi tagállamában.
Az életszínvonal növekedése mellett egyre nagyobb jelentősége van az életminőség várható javulásának. A környezetvédelmi, élelmiszerhigiéniai és élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi előírások átvételével a tagállamok olyan jogi és intézményi eszközöket alakítottak ki, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát javítják: az EU állampolgárait védelmező intézkedéseit a magyar lakosság is élvezni fogja.
Várhatóan Magyarország a nyugat-európai országokhoz viszonyított modernizációs lemaradását lényegesen rövidebb idő alatt lesz képes ledolgozni, mint csatlakozás nélkül. Az ország a közösségi politika révén, a közösségi fejlesztések haszonélvezőjeként és az euró bevezetésével újabb nemzeti jövedelemnövelő tényezővel számolhat. Az EU átlagát kétszeresen, de legalább két százalékponttal meghaladó gazdasági növekedési ütem fenntartása azt eredményezheti, hogy Magyarország az elkövetkezendő 15-20 év távlatában elérheti az EU egy főre jutó jövedelmének átlagát. (Magyarország 2000-ben elérte az Unió átlagos egy főre eső jövedelmének 52 százalékát, ez az előrejelzések szerint 2004-2005-re elérheti az 58-60 százalékot).
Mindenképpen előny, hogy a legnagyobb gazdasági partnerekkel egyesül az ország: Magyarország első tíz külkereskedelmi partnere között hét EU tagállam található. A magyar export 75 százalékának felvevő piaca a 15 EU tagállam, míg onnan a magyar import 58 százaléka érkezik. A 25 tagú EU piaci részesedése még magasabb lesz, kb. 80 százalék.
Jelentős összegű támogatásokra számíthat az ország: a csatlakozási tárgyalások eredményeképpen az EU a 2004-2006 közötti időszakban 5,1 milliárd euró (kb. 1200 milliárd forint) összegben vállal kötelezettséget magyarországi támogatások folyósítására, strukturális, kohéziós mezőgazdasági célokra, illetve költségvetési kompenzációra és a közös uniós határvédelem kiépítésére. A strukturális alapokból évente eurómilliárdok jutnak az elmaradott régiók felzárkóztatására, a helyi infrastruktúra fejlesztésére, a gazdasági szerkezet átalakítására, a munkahelyteremtő és megőrző beruházások támogatására, a technológia transzfer elősegítésére, a kisvállalkozások támogatására, a szakképzésre és általában a foglalkoztatási helyzet javítására, a vidékfejlesztésre. A kohéziós alap a környezetvédelmi és közlekedési nagyberuházásokat társfinanszírozza (például csatornázási programokat, szennyvíztisztítókat, út-, vasút és hídépítéseket). A Közös Agrárpolitika piacszabályozásának alkalmazása kiegyenlített piacokat, egyenletes árbevételt biztosít a termelőknek, az egységes piac bővülő export-lehetőségeket jelent majd, az egyre szigorodó minőségi, élelmiszerbiztonsági, állat- és növény-egészségügyi, valamint állatvédelmi követelmények pedig a fogyasztók érdekeit szolgálják.