Erdődűlőtől Újpalotáig

2012.03.05.

Jó megismerni a múltat. Főleg, ha az ember közvetlen környezetének történetéről szól. Szabóné Molnár Ida pedig épp erről írt egy könyvet, melynek bemutatója március 3-án volt az Újpalotai Közösségi Házban. A címe: Gyökereink- Erdődűlő története, Újpalota születése.

A könyv alkotója betegsége miatt személyesen nem vehetett részt e jeles napon, ám a technika segítségével az interneten keresztül jelen lehetett, és láthatta a helyszínen történteket.
Miután Szabó Péter, az alkotó fia köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában, Kelemen Árpád, az ÚSZIK vezetője, a program házigazdája adott örömének hangot, hogy a kötet elkészült.
– Szabóné Molnár Ida a kötetben olyan dolgokat ír le Újpalotáról, amit korábban senki nem írt le. Ez egy igazi kortörténeti könyv- mondta, majd tőle Mátyus Aliz, a Szín – Közösségi Művelődés című folyóirat alapító főszerkesztője, a kötet bevezetőjének írója vette át a szót.
-A XX. század az emlékezetvesztés százada – Trianon, 56, valamint a vidékről a lakótelepre való telepítése, mind-mind az elmúlt évtizedek eseményei között szerepelnek- mondta többek között.
A mai gyerekek számára kiskamasz korban semmi olyan támpont nincs, ami fogódzót jelentene. Manapság a számítógépet használják: az iwiw-et, a youtube-ot. Mi lehet ezek után fogódzó?- tett fel a kérdést, majd rögtön meg is válaszolta. Az emlékezetvesztést úgy lehet visszahozni, hogy mesélünk. Abban a családban, ahol mesélnek a gyereknek, más lesz az élethez való hozzáállás. Ezek a gyerekek akkor a szüleik meséit mutatják be az interneten is egymásnak. Sajnos, a családok nem mesélését az magyarázza, hogy nincs idő, a nagyszülők pedig távol vannak.
Szabóné Molnár Ida könyve azért jó, mert nem egy egyszerű emlékezete van: Erdődűlő életre kel. Mint egy filmsort, úgy magunk előtt láthatunk mindent. Ami régen működött: a generációk átadták egymásnak az információkat, a tudást, az manapság nincs meg.
Előfordul, hogy jó szociográfiát vehet kézbe az ember, ám Ida nemcsak Erdődűlőről tud mindent, hanem Újpalota születéséről is sokat elmesél- mondta Mátyus Alíz, majd azt kívánta minden újpalotai pedagógusnak, hogy jusson el ez a kötet minden kiskamaszhoz, mert a múlt, a család, a szülők, a nagyszülők története elevenedik a lapokon.
Callmayer Ferenc építész Skype-on keresztül köszöntötte Szabóné Molnár Idát, majd néhány fontos információt osztott meg a közönséggel.
-Ma az űrből két dolog látható: a Kínai Nagyfal és az újpalotai lakótelep. Ez nem lakótelep, ez egy város, ez egy európai város. Amikor terveztük, egy lakhatóbb, emberibb várost akartunk létrehozni.
Legyenek büszkék arra, ahol laknak. Ez a város, mint minden egy organikus egész, fejlődik. Tartsák szem előtt, hogy jó irányba fejlődjék, és legyen egy organikus közösség része!
Tiszacsegéről Farkas Jánosné, pedagógus érkezett, aki az írónő tiszacsegei életéről beszélt.
-Ida hétvégenként járt Tiszacsegére, ahol egy kis házat vett meg – a Kossuth út 13. szám alatti tornácos házat. Felújította, majd odaköltözött, mindent megismert a helyiekről.
Mi 2000-ben ismerkedtünk meg egymással. Amióta ismerem, azóta a település minden programját dokumentálta fényképekkel, sőt a környékéről, a Tisza-tóról, az ott élő emberek életéről is készített felvételeket.
A Tornác Galériát 2002-ben ő hozta létre, akkor kezdődtek ott a kiállítások. Nemcsak a helyi dolgokat mutatta be fotókon, hanem az újpalotai eseményekről is hozott ízelítőt. Rengeteg remek kiállítása volt pl. húsvéti tojáskiállítása, baba- és játékkiállítás, az iskolatörténeti kiállítás, sőt még a motoros találkozót is dokumentálta.
Közösségformáló szerepe van ezeknek a kiállításoknak. Minden évben különböző fotóversenyeken vett részt, szerzett elismeréseket.
Sok közös emlékem van róla- mondta Farkas Jánosné, aki zárszóként a neten keresztül csak ennyit mondott: Gyógyulj meg, várunk!
A könyvbemutató keretében Majoros Ágnes olvasott fel részleteket Szabóné Molnár Ida könyvéből, melyet a Pestújhelyi Közösségi Házban és az Újpalotai Közösségi Házban lehet megvásárolni.