Épül a templom Újpalotán- több évtizedes várakozás után
(képes beszámoló a cikk végén)

A fórumot Gyurcsánszky János alpolgármester vezette, s mellette foglalt helyet Sandner Zoltán okleveles építészmérnök, érseki építész, dr. Udvardy György püspök, Molnár Béla plébános
Dr. Füzesi Ádám templomigazgató, Balázs Zoltán Ádám a kerület főépítésze, valamint a tervező cég részéről Kruppa Gábor építész tervező (KIMA studio).
A fórumon a hivatal több osztályának vezetője, illetve önkormányzati képviselője is részt vett a lakosság mellett.
Először Gyurcsánszky János köszöntött mindenkit, s nyitotta meg a fórumot.
Dr. Udvardy György püspök örömét és háláját fejezi ki Erdő Péter bíboros úr nevében is, hogy ezt a területet 99 évre kizárólagosan templomépítés céljára a főegyházmegye rendelkezésére bocsátotta a kerület.
-Szeretnének a lehetőséggel jól élni, és egy olyan hitélettel teli épületet létrehozni, amely a kerület javát szolgálja- mondta.
Sandner Zoltán érseki építész kihangsúlyozta, hogy 1993 óta van napirenden a templom építése.
-A mostani helyzetet látva és ismerve nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert a jelenlegi helyszín a legmegfelelőbb a templomépítés céljára. A szakmai egyeztetések megkezdődtek, s elképzeléseink szerint az év második felében elkezdődik a kivitelezés. Bízunk benne, hogy 2008. második felében már állni fog a templom.
Kruppa Gábor építész tervező örömének adott hangot, hiszen nagyon különleges kihívás egy építész számára, ha templomot tervezhet, ezért igyekeztek a feladatnak maximálisan megfelelni. Az építész egy projektor segítségével mutatta be a vázlat fázisában lévő terveket. –Az önkormányzat még régebben elfogadott szabályozási terve szerint, egy ?L? alakú épületet lehet a területre építeni, amely a szabályozási tervnek maradéktalanul megfelel. Az épület a családi házas övezet és a lakótelep között helyezkedne el, s a toronyházak magassága a templomtorony vázszerkezetének a tetejénél van. A templomépület legnagyobb részét a fák takarni fogják, ám az épület nemcsak templomi funkciókat fog ellátni, hanem közösségi termek is lesznek benne, így hittanterem, gyülekezeti terem, illetve egy kápolna a kisebb közösségek részére tartandó szentmise céljára. A templomba a díszbejáraton belépve az előcsarnokon keresztül lehet majd bejutni. A templomtornyon négy kereszt lenne, a tetején pedig csak egy villámhárító tű. Véleményem szerint a mostani templomépítészeti gyakorlatban a puritán formák a legmegfelelőbbek. Mivel az épület kötődik az egyház évezredes hagyományaihoz is, ezért a burkolatnál téglaburkolatot és terméskő ? mészkő burkolatot szeretnénk használni. A templom kb. 300-400 ember befogadására lenne alkalmas, míg a gyülekezeti teremben kb. 100-150 fős rendezvényeket lehetne rendezni. Az urnatemető csak mint hely van meghatározva, s még nem számoltuk ki, hány urna elhelyezésére lesz hely.

Az elhangzottak kapcsolatban ezután a lakosság fogalmazhatta meg kérdéseit. Nézzük, milyen felvetések, kérdések, vélemények hangzottak el többek között:
-jó lett volna a templomról a terveket a falakra kitéve megtekinteni
-egy kicsit rideg a tervezett templom
-nagyon jó, s nagyon örülünk a várva várt templomnak, ami már nagyon hiányzott a városrészről
-lesz e helyben lakó plébános, vagy továbbra is a pestújhelyi plébános látja el a szolgálatot
-mikor lesz lehetőség református templom építésére
-nem tetszik a torony
-nem értem, ha ez romai katolikus templom, akkor miért kell fedni annyira ezt a keresztet
-összekapcsolható lesz-e a nagy templom a belső térrel
-hány harang lesz a toronyban
-van-e pénz az orgonára
-hogyan lehet a templomot majd megközelíteni járművel, illetve a közlekedési zaj nem fogja-e zavarni a templom belső harmóniáját
-a tűzrendvédelmi hatósággal kellőképpen egyeztettek-e?
-a tolókocsis, mozgássérült emberek is akadálymentesen meg tudják majd közelíteni a templomot

Kruppa Gábor építész válaszában elmondta, hogy semmi esetre sem szeretnének olyan templomot építeni, ami a használóknak, a híveknek nem tetszik. Alternatívákat is fognak készíteni.
-A 70-es és 80-as években is ritka volt tornyokat építeni, s teljes mértékben érthető vágya az embereknek, hogy torony legyen a templomon. Szeretnénk barátságosabbá, elfogadhatóbbá tenni a templomot, ami elégedettséggel tölti el az embereket. Azt azonban mérlegelni kell, hogy kinek milyen tetszik, hiszen van akinek a karcsúbb, van akinek a zömökebb. Ha a tetejére tennénk keresztet, akkor a templom formáját meg kellene változtatni, s azért nem lett a tetején kereszt, mert így minden irányból jól látszik, körüljárható. A keresztek pedig rozsdamentes acélból készülnek. A harang méretéről és helyéről jelen pillanatban nincs döntés, de egyházzenészekkel már felvettem a kapcsolatot, ám ehhez fontos a hívek elszántsága, hogy milyen legyen a templom zenei élete. Az orgona is ennek a kérdése. A szentély mellé terveztünk a kórusnak helyet, s ugyanígy az orgonának is megvan a helye. Ennek a kérdésnek a véglegesítése akkor lesz, ha az egyházközség szándékai ismertté válnak: szükség van-e kórusra, vagy inkább az orgonát kedvelik jobban. Van egy karzat is a főbejárat fölötti részen, ahol egy nagyobb kórus is elhelyezhető. A földszinti alaprajznál nem a gyülekezeti terem, hanem a kápolna rész lesz összenyitható a templomtérrel. A közlekedéssel kapcsolatban én nem sokat tudok mondani, de az biztos, s a helyszínrajzon is látható, hogy folyik egy egyeztetés arról, hogy a telken belül elhelyezhető 12 db parkolóhely, illetve egy 39 állásos parkoló is kialakítható, míg hétvégenként az iskola előtt és a Szerencs utca másik oldalán is lehet parkolni- mondta, majd kitért arra is válaszában Kruppa Gábor, hogy tűzrendészetileg egyeztették a terveket, s bár a templom hajójában nem lesz tűzcsap, de száz méteren belül valahová mindenképpen el kell helyezni. Az akadálymentes közlekedésre is gondoltak a tervezők, akik egyrészt egy liftet is beépítenek, valamint a lépcső mellett lesz egy rámpa is.
-A templom épülete, s főleg a fő homlokzata, s a torony a Szerencs utca felől lesz jól látható, ám nem lesz túl magas: 16 méterre tervezzük, s akik ismerik a környéket, azok érezni fogják a templom jelenlétét. Paplakot terveztünk, még pedig a földszintes szárnyban- mondta a tervező, majd arról is ejtett szót, hogy a közösségi programokat az egyházközség fogja szervezni, a fűtést a talajból nyert hővel oldják meg, s ezen kívül lesz elektromos padlófűtés, ami a mise végén kikapcsolható, míg a plébános lakása radiátoros fűtéssel lesz megoldva.
-Nemcsak egy szép templomot, hanem egy közösséget is szeretnének építeni, ezért egy szervező látja el ezt a feladatot. Van elgondolás, hogy mi segíthetne, mi lenne jó egy közösség számára, de ez attól is függ, hogy milyen a közösség, s mik az igényeik- tette mindehhez hozzá Dr. Udvardy György püspök.

A válaszokat követően ismét a lakosság tehette fel kérdéseit, mondhatta el gondolatait:
-Mekkora lesz a bejárati ajtó? Milyen lesz a belső világítás, a külső fényből mennyit kap a templom?
-Van egy közösség, amelyik kiböjtölte a templom megépítését, s most a közösség dolga lesz az, hogy élettel megtöltse az épületegyüttest.
-A közlekedést meg kellene oldani, hiszen negyedóránként jár a busz. Ez egy 40.000 lakosú városrésznek a temploma lesz.
-Eredetileg a Fő térre tervezték a templomot, melyet minél nagyobb forgalmú területre kellene inkább építeni, hiszen a nap bármely időszakában be szeretnének menni a hívők.
-Mennyibe kerül a templom megépítése, s lesz-e elég pénz minderre
-Örülök a templomnak, ha nem is lehet minden igényt megvalósítani. Az a fontos, hogy végre lesz.
-Bár Rákospalotán is van templom, de nekem ez egy lelki jóvátétel, hiszen 1948-ban a templomokba lovakat kötöttek be.
-A Szerencs utcának nagy a zaja, ez befolyásolja a nyugodt áhítatot, a templomot egy kicsit hátrébb kellene építeni.

Az észrevételekre válaszolva Kruppa Gábor elmondta:
-üvegfal lesz a karzat felett
-a bejárati ajtó 2 méter széles és 3,5 méter magas lesz, ezen kívül terveznek még két bejárati ajtót
-a megvilágítás kapcsolatban: a templom dél-nyugati homlokzatára egy nagy ablak van tervezve, mely a nap minden szakában megfelelő világítást ad a templom térbe
-ez egy megfelelő méretű templom, karácsonykor akár 500-600 ember is befér, de ez még bővíthető
-a toronnyal kapcsolatos felvetés nagyon fontos, erről még egyeztetni kell.
-nem igazán tartom jó ötletnek, hogy a szentélyt körbe lehessen ülni, hiszen nem színházi előadásról van szó; ezért hosszanti üléseket terveztünk
Molnár Béla plébánosnak is volt hozzáfűznivalója az elhangzottakhoz:
-Nagy szeretettel emlékszem vissza Mihály atyára -mondta. Hiszen a templomon kívül sokkal fontosabb, hogy Mihály atya megszervezte a közösséget, vagyis van egy élő közösség. Szeretném megköszönni azok áldozatos szeretetét, akik idejártak templomba, vagy az Újpalotai Közösségi Házba. Van olyan is, aki elment a Bosnyák térre templomba, s ez is elfogadható. S hogy miért van szükség az átmeneti lépésre, miért nem lesz kezdetben önálló pap a leendő új templomban? Mert, ha így lenne, akkor valahol miséznie kellene addig is, amíg fel nem épül a templom, laknia kellene valahol. Épp ezért van az, hogy a Pestújhelyi plébániából fog megszületni a megoldás. Kérek ezért a templom létrejöttéig tartó folyamathoz még egy kis türelmet.
Sander Zoltán érseki főépítész csak egy mondatot tett mindehhez hozzá kiegészítésként: a főegyházmegyének elég pénze lesz arra, hogy a jövő év végére álljon a templom.

Kapcsolódó cikkek
Templom Újpalotának

Kapcsolódó anyagok
Az Újpalotai Templom műszaki terve
Az Újpalotai Templom látványterve

Képes beszámoló

(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)