Elnöki látogatás együttműködési aláírással

Először a polgármester úr gratulált Petykó Zoltánnak a BKIK elnökévé választása alkalmából, majd az elnök úr vette át a szót:

– Nagyon köszönjük a lehetőséget, hogy a BKIK vezetése nevében most itt megjelenhettünk. A törekvésünk az, hogy a kerületekkel egy nagyon szoros kapcsolatot tartsunk és erősítsük ezt a kapcsolatot. Ennek bizonyos szinten az anyagi vonzata, mint akadály az jelentkezik a kamaránál is. Hiszen amióta az önkéntes kamara van, azóta az anyagi lehetőségei teljesen megváltoztak. De úgy gondolom, hogy legalább olyan fontos a kerületi kapcsolatrendszerek működtetése az adott területen, mint Budapesten a fővárossal történő kapcsolattartás. Nagyon fontos munkát végeznek mindannyian, hiszen az anyagi helyzetük nem túl jó, viszont a feladataik nagyok, hiszen ők találkoznak a vállalkozókkal, vállalkozásokkal közvetlenül illetve az önkormányzatokkal, mint a legfontosabb hatalmi szektorral az adott területen. Azokban a kerületekben szeretnénk a működési kapcsolatunkat megerősíteni, ahol a kamara jól működik. A XV. kerülettel kapcsolatosan jó híreket kaptam a régi kamarásoktól, s ez az együttműködési megállapodás előkészítése is azt tükrözi, hogy vannak lehetőségek. Önmagában, mint budapesti kamara szeretnénk egy olyan irányba elmozdulni, hogy a budapesti vállalkozásokat tömörítjük, s azoknak jelentős részével szeretnénk a tagságunkat növelni. Ezt pedig egyféleképpen tudjuk, ha a szolgáltatásainkat erősítjük, egyre színvonalasabban végezzük, illetve, ha Budapest közéletében – ideértve a kerületi önkormányzatokat is – meghatározóvá válunk. Ezért szeretnénk erősíteni a kamarának azt a gazdasági, tanácsadási, szakmai jellegét, ami benne van a kamarában, mint tudásanyag; hiszen a bankoktól kezdve az építészcégekig, a közműcégekig vannak tagjaink, s ezeknek a kisebb-nagyobb cégeknek a szakmai tudását tulajdonképpen átadva valamilyen egységes rendszerben a fővárosnak és ezen belül a kerületeknek; segíteni abban, hogy az előttünk álló 8-10 évben olyan fejlődés induljon meg Budapesten és a kerületekben, ami benne van potenciálisan. Az Unióból érkező pénzekkel az ország fejlődése óriási, és ebben szeretnénk valamilyen integráló szerepet betölteni, politikától mentes, politikától független, politikán átnyúló tanácsadást, segítséget adni, s ezzel a kamara teljes rendszerét felkínálni. Hogyha ez működni fog és ennek működnie kell, akkor ez jó lesz a lakosoknak, az önkormányzatnak, a Főpolgármesteri Hivatalnak. Mindannyiunk közös érdeke az, hogy a vállalkozások fejlődjenek.

Petykó Zoltán szavai után Hajdu László polgármester elmondta, hogy a kerületi kamarával van együttműködési megállapodásuk, s ezen belül többek között az önkormányzat székhelyet biztosít a tagcsoportnak.

– Magunk pedig mint az önkormányzat vezető tisztségviselői nevünket adva próbáljuk a tagvisszaszerzést szervezni, hogy rangos, a kerülethez szorosan kötődő, lokálpatrióta vállalkozók jöjjenek vissza, értsék meg azt, hogy az európai kultúra része, ha a kamara tagja. Hiszen, ha kimennek az uniós országokba, mindjárt megkérdezik, hogy kamaratag-e. Aki nem kamaratag, az nem biztos, hogy komoly vállalkozónak számít. Amikor eljönnek hozzánk a testvérvárosok polgármesterei, akkor a kamarát az első partnerként emlegetik. Ott ugyanis olyan rangja van a kamarának pl. Bécs XXIII. kerületében a kamara képviselője a testületi ülések állandó meghívottja, hozzászólási joga van – mondta többek között a polgármester.

Moór Árpád, az Igazgatási Osztály vezetője ezután a kerületi vállalkozásokkal kapcsolatos néhány számadatot osztott meg a jelenlévőkkel, illetve ezt megelőzően elmondta, hogy a Polgármesteri Hivatalon belül három osztály van, amelyik közvetlenül kapcsolatban áll a vállalkozókkal: Okmányügyi Osztály- itt a vállalkozói igazolványok kiadására kerül sor, Igazgatási Osztály – itt a működési engedélyek és a telepengedélyek kiadására kerül sor, illetve az Adóügyi Osztály.

– A 2004. december 31-i állapot szerint 4329 egyéni vállalkozó volt. Önmagában ez csak egy nagyságrendet tükröz, mert azt nem tudjuk, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik nincsenek konkrét telephelyhez kötve, azok munkájából a kerület mennyit profitál. Ennél többet mutat az, hogy 4047 működési engedély van a kerületben (ez már helyhez kötött: üzletekről, vendéglátó egységekről, raktárak). A 2003. december 31-i állapothoz képest 17,4%-os növekedés van. Ugyancsak a telepengedélyek számában is 20%-os növekedés tapasztalható: 671 darab volt 2004. december 31-én. Itt van egy belső átstrukturálódás. Várható, hogy a már elfogadott, illetve készülő új szabályozási tervek hatására az érintett területek, így a Városközpont tehermentesítése beindul és a lakosságot zavaró tevékenységek a kerület pereme irányába szorulnak ki. Ez természetesen csak az újonnan létesítendő telephelyre vonatkoznak.
Fontos azt is elmondanom, hogy mind az öt munkatársam felsőfokú végzettséggel rendelkezik és ez elvárás is egyben, munkánk pedig van. A polgármester úr és a jegyző úr is pedig azt a követelményt támasztja felénk, hogy segítsük a vállalkozókat, minden lehetőséget adjunk meg nekik természetesen a jogszabályi kereteken belül.

Ezután Hajdu László polgármester úr elmondta, hogy a kerület három adót szed be / telekadó ( 120 millió forint idén, ami tavaly 270 millió forint volt) , építményadó (870 millió forint, s ez mutatja, hogy nagy telephelyű vállalkozások működnek itt) és gépjárműadó (kb.380-390 millió forint lesz, tavaly 420 millió forint volt)/, míg a főváros szedi be az iparűzési adót. A KSH adatai alapján lehet tudni, hogy a XV. kerület a fővárosban a 3.-4. helyen áll az iparűzési adó befizetésével.

– Az adófizetési morál viszont 99% fölötti, ami azt mutatja, hogy stabil vállalkozások vannak – mondta a polgármester. Alig van olyan vállalkozás, ami csődbe megy vagy felszámolási eljárás alatt áll. Szintén fontos megemlíteni, hogy a kerületben 2,05%-os a regisztrált munkanélküliség: több cégnél azonnal fel tudnának venni szakképzett embereket. S ez az úgy nevezett 2% a nem szakképzettek munkaerőből áll.

Szó esett arról is, hogy még a multicégek is alkalmaznak kényszervállalkozókat, vagyis nem alkalmazottak, hanem vállalkozóként dolgoznak akár három műszakban egy-egy munkahelyen.

Az egybegyűltek véleményt cseréltek az adórendszerrel kapcsolatban, melynek kapcsán Petykó Zoltán, a BKIK elnöke elmondta, hogy a kamarának alapérdeke, hogy stabil, átlátható és megérthető adórendszer legyen, ami viszonylag egyszerűsített.

A baráti hangú beszélgetés során szó volt, hogy a vállalkozókkal meg kell ismertetni, hogy a kamara milyen lehetőségeket, segítséget nyújt nekik, majd a találkozó végén a kamara és az önkormányzat együttműködési megállapodását közösen írta alá a két fél képviselője: Hajdu László és dr. Nagy Antal valamint Petykó Zoltán és Lowescher Vilmos.