Elhunyt Rákospalota 107 éves díszpolgára

László György hosszú, türelmesen viselt betegsége következtében április 5-én hunyt el.

László Györgyöt 1995 augusztusában Hajdu László polgármester a XV. kerületi képviselő-testület nevében a XV. kerület Díszpolgára kitüntetésben részesítette. A Pro Urbe elismeréssel, „Életfa”-emlékplakettel, vasdiplomával kitüntetett szakember a második világháború után kiemelkedő szerepet töltött be Budapest felépítésében.

Több mint 200 lakó-, és középületet tervezett, de az ő nevéhez fűződik az első gellérthegyi víztározó megtervezése is. Az ’50-es években az ő irányítása alatt épült ki a rákospalotai vízvezeték­rendszer. László György csak 94 évesen hagyott fel a számára az életet jelentő tervezéssel. Lapunknak korábban azt vallotta, hosszú életének egyszerű titka a folyamatos és értelmes tevékenység.

107. születésnapján elsősorban családjának mondott köszönetet. -Lehet ennél boldogabb nap, mint amikor azok jönnek össze, akik szeretnek engem? – mondta akkor az ünnepelt.

„László Gyuri bácsi egyidős a Millenniummal. Ahogy egy újságírónak elmesélte, az életének első nagy eseményére nem emlékezhet; még csecsemő volt az édesanyja karján, a Millenniumi Földalatti avatásán, a közönségnek fenntartott első kocsiban” – írta lapunk a születésnap alkalmából.

László Györgynek megadatott, hogy három évszázadban is élhetett, bár a XX.-ban kevés öröme telt: a háborúk miatt az emberiség legszomorúbb évszázadának nevezte. Maga is szenvedője volt, még az első világháborúban egyetemistaként orosz hadifogságba esett, és közel 8 évig volt távol. Építette az Urál-vasutat, de a lehetőségekhez képest képezte magát, így később már szakkönyveket is fordíthatott, sőt tanított is a műszaki egyetemen.

Gyuri bácsi igazi sportember volt, tudatosan vigyázott az egészségére, nem dohányzott, és nem is ivott, de az utazást szerette. Egy emlékezésében mondta: „Sokáig voltam fiatal, 74 éves koromban úgy vágtam neki Párizsnak egy bőrönddel, hogy azt sem tudtam, hol fogok aludni”.

Hazatérve Magyarországra középületeket, bérpalotákat tervezett. Művei közül talán a rákospalotai evangélikus templomra volt a legbüszkébb, mint a vasbeton-építészet egyedülálló alkotására.

A második világháború után Rákospalota újjáépítésében vállalt szerepet, majd tanított a műszaki egyetemen, ahol tanszékvezető docens volt, később a Tervhivatalban és a Nehézipari Minisztériumban dolgozott.

Rákospalota, Pestújhely és Újpalota díszpolgárát a kerületi önkormányzat saját halottjának tekinti.

Temetése 2004. április 22-én 9.45 órakor lesz a rákospalotai temetőben (Bp. XV., Szentmihályi út 111.)
Gyászolják: gyermekei, menye, veje, unokái, barátai, tisztelői.
Az elhunytat búcsúztatja: Donáth László evangélikus lelkész és Hajdu László polgármester