Életszerűbb rendelkezések
A közigazgatást érintő változások a kulturális örökségvédelem, ezen belül a műemlékvédelem irányítását, és annak hatósági szervezetét is érintették.
Az örökségvédelem ágazati irányítása úgy módosult, hogy a kulturális javakkal kapcsolatos kérdések, valamint a nemzeti és egyetemes tárgyi, szellemi kulturális örökséggel való gazdálkodás feladatai továbbra is a kulturális tárcához tartoznak, míg a műemlékekkel és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos operatív, hatósági ügyek az építésügyet, valamint a terület- és településfejlesztést is irányító belügyminiszter feladatkörébe kerültek.
A régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat a járási és kerületi hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el. Az országban 21 járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal jött létre, minden megyében egy, valamint a fővárosban kettő. A másodfokú hatósági feladatokat a műemlékvédelemmel kapcsolatban a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve, a régészettel kapcsolatban pedig a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala látja el.
A változásokkal megvalósult, hogy a – régészeti örökség és a – műemléki értékek védelmével kapcsolatos rendelkezések életszerűbbé, rugalmasabbá és ezáltal alkalmazhatóbbá váljanak.