Egy csipet a múltból

Miután Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Központ igazgatója köszöntötte a könyvbemutatóra érkezett közönséget- külön kiemelve Hajdu László polgármestert és Holló Szilviát-, elmondta, hogy ennek az albumnak a megjelenésével négyre bővült a Rákospalotai Múzeum által megjelentetett a kerületről szóló könyvek száma a sok-sok egyéb kiadvány mellett.
-Az 1900-1945 közötti képeslapokon ábrázolt városképek reprodukcióiból készült album nem jöhetett volna létre, ha Stoffer János gyűjtő nem bocsátotta volna rendelkezésünkre ezeket a lapokat- mondta Tóth Lajos, majd elmesélte, hogy miután találkoztak hárman (Mojzes Ildikó, a múzeum vezetője és egyben a kötet szerkesztője, Stoffer János és Tóth Lajos) néhány másodperc alatt meggyőzték arról Hajdu László polgármestert, hogy mintegy egymillió forinttal támogassa a könyv megjelenését.
-Ez a könyv néhány nap alatt elkészült, de miért is nagy dolog ez nekünk? Az itt élő emberek múltját, jelenét, a helyi tudásokat próbáljuk ápolgatni ezen keresztül. S itt kell megemlítenünk, hogy a kerület régi nagy családjait, a civil szervezeteket, egyházakat is megkerestük, s egy telefonra 27-28 szervezet, egyén biztosított támogatásáról bennünket, amit köszönök nekik.
Holló Szilvia könyvbemutató szavaiban elmondta, hogy nagyon nehéz helyzetben van, hiszen ő nem a kerület lakosa, ám a benyomásokhoz segítséget nyújt a kamara kiállítás, amely a könyvbemutató kísérőrendezvénye.
-Nagyon nehéz beszélnem a képeskönyvről azért is, mert én hivatalos kapcsolatban állok a kerülettel, míg Önök itt élnek, ide kötődnek ezer szállal- mondta Holló Szilvia, majd először az 1996-ban megjelent A másik Budapest című könyv bevezetőjéből olvasott fel részletet, amely arról szólt, hogy egy tollvonással csatolták 1950-ben Budapesthez a környező településeket, falvakat. Ezzel a döntéssel ezek a falvak elveszítették a nevük mellett arculatukat is.
-Ennek a könyvnek a címlapján egy rákospalotai kép látható, s nagy sikere volt. Általában mindenki azt várta, hogy a kerületek ennek a könyvnek a megjelenését követően szintén bemutatják majd a saját településük történetét fotókkal, képeslapokkal. A kezdeményezés azonban ennyiben maradt, s a XV. kerület volt a rendhagyó abban, hogy a kerület múltját a képek segítségével felidézze.
-Ennek a kötetnek nagy jelentősége van, hiszen egy ilyen gyűjtemény segítséget nyújt a történészeknek ahhoz, hogy a múlt eseményeit, történéseit rekonstruálják. Manapság a képeslapok másról szólnak- szinte elképzelhetetlen, hogy egy mellékutcát valaki lefotózzon, csak a szépet, a csillogót mutatják be ezek a képeslapok, amiket a turisták megvásárolnak. A régi képeslapokon még ott állnak azok a szereplők, akik a korabeli viseletekben egy-egy boltnak a lépcsőjén pózolnak, s nagy örömmel teszik mindezt. Ma már ez nehezen képzelhető el: a mai kor képeslapjai másképp fogják dokumentálni a kort az utódok számára.
-Ennek a kötetnek, az „Üdvözlet Rákospalotáról és Pestújhelyről” című albumnak az elején van egy térkép, amely 1942-ben készült, egy sorozat része Kókai Lajos kiadásában. Ezen a térképen is látható, hogy Rákospalota és Pestújhely között volt különbség, mert volt egy város és volt egy község. A térképen lévő információk nagyon érdekesek, megmutatják például többek között, hogy milyen voltak a fasorok között megbúvó utcák, vagy már nem is voltak fasorok, hogyan és miként alakult át a település, hogyan alakultak át a házak.
Ezeket egy térképről már nem lehet megállapítani, mint ahogy azt sem, hogy milyen volt a hangulat. Ezen a területen már 1946-ban volt vasút azt tudjuk, de hogy hogyan nézett ki a Nyugati pályaudvarról áttelepített indóház, azt csak ezeknek a képeknek a segítségével tudjuk felidézni- mondta Holló Szilvia, majd elmondta, hogy a szerkesztő, Mojzes Ildikó a terület bemutatását tematikusan oldotta meg pl. közhivatalok ( Rákospalotán a Városháza eredetileg vígadó volt), ipar és gazdaság (ma gyárról nem nagyon készül képeslap, de hajdanában pl. a Dozzi-féle szalámigyárról is készültek képek), hitélet (pl. Rákospalotán már az 1800-as években is állt templom, míg Pestújhelyen egy villában alakult ki egy plébánia), egészségügy, oktatás, szociális élet.
-Itt bizony nagyon aktív szociálpolitika volt a területen, illetve nagyon kiemelkedő volt a szórakoztatás. Manapság kevés olyan hely van, ahol egy tágas kerthelyiségben jókat lehessen enni, inni, szórakozni. A képeslapok megmutatják, hogy volt cigányzenekar, hol voltak bálok, mulatságok, szálloda. Azt is meg lehet tudni ebből a könyvből, hogy volt olyan vendéglő, ahol uszoda is működött. Ha valaki ezt a könyvet végiglapozgatja, az megtudhatja, hogy Rákospalota, Pestújhely sok tekintetben az elsők között volt az országban: az első tűzoltó kocsi itt készült, az első 1848-as Függetlenségi Kör itt alakult meg, itt hozták létre az első korhely szanatóriumot (elmegyógyintézetet), s itt épült meg az országban az első evangélikus templom, amelynek gyönyörű kupolája volt. Úgy gondolom, hogy valóban egy ilyen kötet létrehozásához nagyon sok mecénásra volt szükség: a gyűjtők, műgyűjtők segítsége, az Önkormányzat támogatása, Mojzes Ildikó és csapatának munkája.
Hajdu László polgármester szintén köszöntött mindenkit.
-Egy valóságos helytörténeti esemény ennek a könyvnek a bemutatása. Pestújhely és Rákospalota 1909-től szinte rivalizált egymással az elválást követően. A képek a múltról szólnak, de például a földes út- a Juhos utcában- 150 évvel később idén kapott szilárd útburkolatot. Ma már a képek másképp néznének ki, de épp ez az értéke ezeknek a korabeli képeknek köszönve a gyűjtőnek, hogy rendelkezésre bocsátotta mindezt. Én láttam ezeknek a képeslapoknak a hátoldalát is, melyeken olyan szeretetteljesen köszöntötték egymást a lapot írók hosszú, szép méltatással. Ma már mindez olyan sablonossá vált. A könyv kiadásához a támogatást szívesen adtam, hiszen, ha van egy ilyen érték valakinek a kezében, azt meg kell örökíteni a jelennek és az utókornak. A múzeum is egy új értékkel gazdagodott. Ennek a könyvnek a rangját az is emeli, hogy az ANNO kulturális rendezvénysorozat keretében került bemutatásra. Így számos már kialakult hagyományt ápolunk, s új hagyományt teremtünk. A feladat most az lehet, hogy a jövő évi ANNO-ra is valami szép helytörténeti kiadványt összeállítanánk, ami egyben egy feladat is lehet a számunkra. Köszönet mindenkinek, aki ezeket az értékeket megőrizte.
A könyv, melyet Gyulai Kati tervezett, Mojzes Ildikó szerkesztett a kerület művelődési intézményeiben megvásárolható.