Egészségügyi és szociális park Pestújhelyen?

I.

A XX. század elején magánszemélyek vásárolták meg a területet. Az ingatlan 1910-es években az Országos Munkás Betegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár, majd a 1930-as évek körül az Országos Társadalombiztosító Intézet tulajdonába került. Az elmeintézetből tüdőszanatórium, illetve több száz ágyas, jól felszerelt kórház lett, ahol leginkább tüdőbetegséget, baleseti sérüléseket, „ipari betegségeket” kezeltek. A II. világháború után a szovjet hadsereg katonai kórház céljára vette igénybe. Pavilont, lakóházat, nővérszállót, bunkereket építettek ide, de zárt területként kezelték.

Még 1991. évben a Szovjet Déli Hadsereg és a fővárosi, valamint a kerületi önkormányzat képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá, eszerint a jól felszerelt kórházat társasági formában tovább működtetnék. A tárgyalások és a tüntetések hatására a további működtetéshez a jogot megszerezni nem sikerült, az ingatlan pedig a Magyar Állam tulajdonába került.

II.

Az önkormányzatok és a tüntetést szervezők azt követelték, hogy a megüresedett ingatlan kerüljön a fővárosi és a kerületi önkormányzat tulajdonába. Az akkori kormányzat a követelést teljesítette. E határozat megszabta, hogy 1995. végéig működő kórházat kell az önkormányzatoknak saját forrásaikból létrehozniuk. Rögzítették azt is: amennyiben ezt nem teljesítik, akkor a tulajdonjog visszaszáll az államra.

Az önkormányzatok a kórházalakításra alapítványt és kuratóriumot, majd részvénytársaságot hoztak létre, programokat is kidolgoztak. Azt hitték, hogy a kórház ügyéhez befektetőket sikerül találni, esetleg kölcsönt tudnak felvenni. Erőfeszítésük nem járt sikerrel.

A két önkormányzat – 1993-1995. között – 300 millió forintot fordított a felújításra, a 10. 11. és 12. számú épületeket alkalmassá tették járóbeteg szakrendelő beindítására.

A Horn-kormány biztosított 4,5 milliárd forint céltámogatást a további fejlesztésre, de végül az nem itt került felhasználásra.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1999. év őszén írásban közölte a két önkormányzattal, kezdeményezi, hogy a tulajdonjog szálljon vissza az államra. A főváros ezt tudomásul vette, de a kerület képviselő-testülete, 2000. januárjában határozatokat hozott arról, hogy nem veszi tudomásul a szerződés felmondását, és tárgyalásos megoldások keresésére kérte fel a polgármestert. Intenzív tárgyalások kezdődtek a Református Egyház képviselőivel is. Az egyház támogatása és saját elképzelésünk jelent meg a képviselő-testület 2000. októberi döntéseiben.

2001. őszén a parlamentben kapcsolódó-módosító javaslatként egy törvénymódosításhoz Kiss Péter és Hajdu László országgyűlési képviselők előterjesztették: kerüljön az Őrjárat utcai ingatlan a két önkormányzat tulajdonába. A parlamenti többség leszavazta a javaslatot.

Hajdu László országgyűlési képviselőként Orbán Viktor akkori miniszterelnökhöz nyújtott be interpellációt az Észak-Pesti Kórház tulajdonviszonyának rendezése érdekében. 2002. februárjában a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára válaszában megemlítette a Református Egyház igényét, és az egészségügyi minisztérium érdekeltségét (OEP, valamint az Egészségügyi Szakképző Intézet itteni elhelyezése).További egyeztetésre felkérte a KVI vezérigazgatóját. A rendezésre nem került sor. 2002-ben, aláírásgyűjtést irányító szervezetek azt kérték, hogy az ingatlan teljes egészében a kerületi önkormányzaté legyen. Ezt a variációt tartalmazó levelet, a petíciót a KVI vezérigazgatójához juttattuk el. 2003. januárjában pedig a képviselő-testület hozott ilyen tartalmú határozatot. A kezdeményezés eredménytelen maradt. Ezért a képviselő-testület a 2003. októberében a hasznosítás megvalósítására újabb több variációs határozatokat hozott. Egyrészt felajánlotta a fővárosnak, hogy amennyiben az ingatlan a kerületi önkormányzat tulajdonába kerül, akkor megtéríti a főváros korábbi kiadásait.

Másrészt a képviselő-testület, választási lehetőséggel jelentős ingatlanrészeket ajánlott fel a fővárosnak azzal, hogy döntsön a Közgyűlés! A javaslatok eljutottak az illetékes tisztségviselőkhöz, de eredményt ez sem hozott.

III.

Az Őrjárat utcai ingatlanon 7,5 ha földingatlanon 3 bunker, egy tönkrement szabadtéri színpad és mozielőadásra kiépített terület, hat eleve lebontásra javasolt épület és két tucat felújításra alkalmasnak minősített épület található. Utóbbiak közül nyolc (szecessziós, illetve bauhaus stílusban épített) épületre az illetékes hatóság örökségvédelmi eljárást kezdeményezett a közelmúltban. Egy 2002. év eleji szakértői értékbecslés szerint a földingatlan felépítményeivel együtt közel 3,4 milliárd forint értéket képvisel.

A több mint egy évtized letelte után a fordulatot 2004. hozta meg, a nyár folyamán a kerületi és a fővárosi önkormányzat testületei az alábbi tartalmú határozatokat hozták:

• az ingatlant 1/2-1/2 tulajdoni hányadban osztatlan közös tulajdonként kapják meg.
• Az ingatlant egészségügyi, szociális, foglalkoztatási, lakásépítési, településfejlesztési, illetve szak- és háziorvosi rendelő, idősek otthona, idősek klubja, gondozó ház, házi gondozás, szenvedélybetegek nappali otthona, különféle célú lakások, illetve ezen önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek céljára kívánják hasznosítani.
• Saját költségükön vállalják a környezeti állapot felmérését, szükség esetén a kármentesítést.

A kormány az ingatlant 1/2-1/2 arányban, ingyenesen a két önkormányzat osztatlan közös tulajdonába adta. Az erről szóló szerződést ez év március 3-án, írták alá.

IV.

Meg kell teremteni a hasznosítás előfeltételeit, pontosítani kell a hasznosítás célját és módját, hogy mind az ingatlan felvirágozzon, parkosított terület maradjon, mind az ingatlanon kívül lévő egészségügyi és szociális intézmények működésének feltételein is javítson.

A hasznosítás előfeltételei közül néhányat megemlítünk:

1. El kell dönteni, hogy melyik önkormányzat legyen a hasznosítás gesztora.
   A kerületi önkormányzat – kidolgozott megállapodás alapján – vállalja ezt a felelősséggel járó szerepet, hiszen érdekelt a fejlesztésben
2. Össze kell állítani hasznosítási programot, illetve az eddigi elképzeléseket pontosítani, konkretizálni, egyeztetni szükséges.
3. A hasznosításhoz alaposan, szakszerűen kidolgozott pályázati kiírás szükséges, melyben az elbírálási feltételek is megfogalmazásra kerülnek.
4. A pályázati kiírás előtt
   • az ingatlan értékbecslését fel kell újítani,
   • a közműellátottságról és az építményekről műszaki felmérés szükséges,
   • a környezetvédelmi helyzet felmérése sem nélkülözhető,
   • az előre kiszámítható kiadások összegét és azok forrásait is meg kell nevezni,
   • a járóbeteg szakrendelő sorsáról is dönteni kell, de előtte a személyi adottságokat és a költségvetés helyzetét, valamint az összevonás szervezeti, szakmai és pénzügyi következményeit meg kell ismerni.

Talán a leglényegesebb és legkényesebb feladatok egyike, hogy milyen legyen a hasznosulás, mire terjedjen az ki, hogy a végeredmény a legoptimálisabb legyen.

Ehhez egyik kiinduló pont, hogy a tulajdonos önkormányzatok nem rendelkeznek az ingatlan felújításához költségvetési forrással. A területrendezéshez, az épületek bontásához, a megmaradó épületek célnak megfelelő felújításához, a közművesítéshez, a parkosításhoz, a parkolók biztosításához sok milliárd forint szükséges. Ennek biztosítása külső forrás nélkül nem lehetséges.

Fel kell tenni a kérdést, hogy saját helyzetünk ismeretében melyek a megoldásra váró feladatok:

A kerületünkben kettő járóbeteg szakrendelő működik. Egyik a Főváros, másik a kerület önkormányzata költségvetési szerveként. Mindkettő alapvetően a kerület betegeit gyógyítja, lakóhelyüktől függetlenül. Ugyanakkor mintegy féltucat osztály párhuzamosan működik, olyan is, ahol betegzsúfoltság van. Ma már a fővárosi önkormányzat vezetése is a kerület összevonási kezdeményezését teljesítené, sőt ösztönzi azt. Összevonás nélkül is gondoskodni kell a szakrendelő és a hozzátartozó gondozók többségének feladatukhoz méltó elhelyezéséről.

A Mentőszolgálat Kirendeltségének működtetése nem önkormányzati feladat, noha jelenlegi helye sok éve a kerületben van, ugyanakkor áldatlan körülmények között működik.

Megoldandó a Pestújhelyen működő gyermek és felnőtt betegekkel foglalkozó háziorvosi, fogorvosi rendelők végleges és kultúráltabb körülmények között történő elhelyezése.

Szociális területen megfelelőbb elhelyezést kell találni a Pestújhelyi Idősek Klubjának, a Házi Gondozási Szolgálat központjának, a Szociális törvény által új és kötelező feladatként szabályozott, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali Otthonának is.

A Nyugdíjas Házban működik az ún. „Gondozói Ház”, három helyiségben, 12 gondozottal. Ha megoldjuk a fejlesztési feladatot, akkor legalább három lakást tudunk kialakítani nyugdíjasok számára. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Egyesített Szociális Intézmény igazgatóságának helye (a sportigazgatás épületében) sem tekinthető véglegesnek. De a területi védőnői szolgálat egyik részlegének is megfelelő helyiséget indokolt lenne juttatni.

Az Őrjárat utcai ingatlan hasznosítása egyben nagyszabású településfejlesztést és munkahelyteremtést is jelent. Megválaszolandó kérdés, hogy az Őrjárat utcai ingatlanon belül megmaradó, vagy építendő épületek mire, milyen célra hasznosuljanak, illetve a kerítésen belül milyen tevékenység nem kívánatos.

A szerződés szerint az önkormányzatok az ingatlant – lényegében – a kötelező és önként vállalt feladataik ellátásának elősegítésére, valamint foglalkoztatási, szociális, sport, kulturális, közművelődési, információs, gazdasági és területfejlesztési célkitűzések megvalósítására kapták. E meghatározott célok elérése érdekében az ingatlant értékesíthetik is. Fontos, hogy az elképzelt célok megvalósuljanak, az esetleges értékesítésből befolyt bevételt csak e célok érdekében szabad felhasználni. Az állami költségvetésbe nem kell befizetni semmilyen százalékot, mint ahogy a korábbi, hatályon kívül helyezett szabályok előírták.

A hasznosítási cél meghatározásánál a két önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira kell figyelni. Ennek alapján az ingatlanon – a szabályozási jogszabályoknak megfelelően – működtethető:

• bármilyen egészségügyi intézmény a betegség megelőzéséhez és helyreállításához,
• szociális intézmény az idősek ellátásához és a családok támogatására,
• a fentiekhez kapcsolódó sport, továbbképzési, kulturális é hitéleti tevékenység, élelmezés stb.
• egy bizonyos területen lakóház.

Mindezekkel összehangolható, hogy minden örökségvédelem alá kerülő épület eredeti formájában kerüljön felújításra. Ne támogassuk az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a pihenés igényével ellentétes tevékenység betelepítését. Nem kívánatos például bevásárlóközpont, játékkaszinó, szeszesitalt kiszolgáló létesítmény stb. működtetésének engedélyezése.

Ha ezeket az elgondolásokat együttesen koncepciónak fogjuk fel, akkor megállapíthatjuk, az a fontos, hogy

• mind az Őrjárat utcai ingatlan helyreállított, felújított formában felvirágozzon, parkosított területként nyugalmat sugározzon,
• mind e területen kívül működő egészségügyi és szociális intézményeink működési feltételei érdemi javulása mellett szolgálják a lakosság érdekeit.

Így egy igazi településfejlesztés valósulhat meg a kerületünkben, mely az itt élő lakosság életkörülményeinek javulását is jelenti. Fontos, talán a legszükségesebb a kerület lakosságának megértő támogatása, valamint a civil szervezetek, a kerületben a törvény szerint bejegyzett pártok összefogása. Vannak jelei politikai felhangoknak, pontatlan, a valóságtól elrugaszkodott információknak, pl. szórólapok formájában. A sok-sok év után birtokba vett ingatlan hasznosítása igényli a bizalmat, a szakmaiságot és a tényszerűséget. A megtévesztés, legyen az sajtótájékoztató, demonstráció, helyi alkalmi kiadvány formájában, újabb súlyos károkat okozhat.

dr. Ódor József