Édes hazánk, rólad zeng dalunk

Ennek a Csokonai Művelődési Központnak az épületét iparos elődeink építtették székházuknak – mondta Juhász Sándor három éve a szavalóverseny bevezetőjében -, 1912-ben még a színházterem nélkül, majd miután megvették a mellette lévő telket is, kibővítették a színházteremmel. Az idők folyamán az épületet többször átalakította a tulajdonossá váló, többször változó városvezetés, s így nyerte el az utóbbi évek során, varázslatos kertjével, mai praktikus, többfunkciós, tetszetős formáját és helyi széleskörű, magas szintű kulturális tevékenységének elismerését Tóth Lajos igazgató bő húszéves vezetésének is köszönhetően.
Az egykori Ipartestülettől a mostaniig (persze bizonyos évtizedeket kihagyva) a rákospalotai iparosok mindig fontos, mecénási szerepet játszottak Rákospalota életében, kiemelten a kultúra terjesztésében. Már a kezdeti időkben volt saját színjátszó körük, ifjúsági könyvtáruk, majd 1924-ben létrehozták a rákospalotai iparosok Dalkörét, mely az évek során országos hírnevet is szerzett. Hímzett zászlaik, az Ipartestületé és a Dalköré itt függött az első, 2009-ben megrendezett szavalóverseny idején a színpad két oldalán. A szavalóverseny címként olvasható névadó első sora pediglen így folytatódik a zászlón: „s ha ellen törne rád, megvéd iparos karunk”.
Az Ipartestület helytörténeti kiadványok kiadását támogatta, kezdeményezésükre indult a Városháza előtti téren az I. világháborús emlékhely, valamint a Pestújhelyi téren a nemrég súlyosan megrongált 1848-49-es emlékmű helyreállítása. Juhász Sándor kezdeményezte az 1930-ban megjelentetett, Rákospalota Monográfiája című könyv hasonmás kiadását és iparostársaival együtt az Üdvözlet Rákospalotáról és Pestújhelyről című képeslap-gyűjtemény könyv-formában való megjelentetését. Önálló kezdeményezésük volt Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján, 2004-ben a Kossuth-vetélkedő után az öt nyertes helybeli tanuló és egy pedagógus kirándulásának megszervezése és finanszírozása Kossuth Lajos szülőhelyére. Három napot töltöttek együtt a regényes, történelmi emlékekkel teli Zemplén megyében túrákkal és múzeumlátogatásokkal. Az Ipartestület emléktáblát is elhelyezett Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére a Bocskai u. 16. sz. alatti, jelenlegi székházuk falán.
A kerület régi, több generáció óta itt élő, javarészt iparos családjai mindig támogatják, ahogy régen elődeik is támogatták a helyi értékek megszületését.
Ami pedig a szavalóverseny ötletét adta, az egy közelmúltbeli iskolai évnyitó ünnepély volt – idézi fel Juhász Sándor -, ahol a szülők egy csoportja végigtársalogta a Himnuszt. Igaz, előtte a felhívás úgy szólt, hogy: „hallgassuk meg a Himnuszt”… Azaz ne énekeljük, hallgassuk! Aztán az egyik mai szakállamtitkár azt mondta a múltkor, hogy a hazafiasságot nem lehet az iskolában megtanítani. Hát hol lehet, kérdem én, ha nem az iskolában?! – mondja elhűlve Juhász Sándor. Persze a családban, először ott, de ha nem ott, akkor mindenek előtt az iskolában! Sokunknak fáj, hogy a mai közéletből hiányzik a hazaszeretet. El kellene kezdeni valahol az emberek fejében rendet rakni a haza, a nemzet, a nemzethez kötődés területén, s ezt a gyerekek között kell elkezdeni: tanuljanak magyar verseket, olvassanak magyar írókat… Egy szavalóverseny is felkeltheti a haza iránti érdeklődést, a gyermekekkel együtt még a szülőkben is – állítja Juhász Sándor.
A 2009-es évi első szavalóversenyen a verseny előtt két nappal 3 jelentkező gyermek akadt, s Tajti Réka szervezésére a verseny napján már 28 fő indult. A sok versmondó gyermek egyszerűen lenyűgözte a résztvevőket. Tóth Lajos igazgató 2009-ben is Bezerédi Zoltán színművészt kérte fel a szak-zsűrizésre, aki röviden és érthetően elemezte mindegyik gyermeknél, hogy mit mondott jól, s mire ügyeljen a továbbiakban. Az különösen tetszett, hogy világért sem vette volna el egyik kedvét sem a további versmondástól, sőt inkább buzdította őket, s a kritikát is dicsérettel kötötte össze.
Az első (2009. évi) és második (2010. évi) szavalóversenyen a hallgatóság jórészt kimaradt a szavalóknak szánt tapintatos, szinte „fülbesúgott” kritikákból, most idén, november 24-25-én, azaz a III. szavalóversenyen a huszonöt versmondónak és a hallgatóság soraiban ülő szülőknek, tanároknak, osztálytársaknak inkább elismerő és buzdító szavakat mondott. A versben a kérdő mondatot fel kell tenni – mondta, -, de nem kell kérdéssé intonálni, mert elveszti súlyát. Ha nincs belső telitettség a vers iránt a versmondóban, akkor nem hiteles a vers. S ezt pedig már Juhász Sándor mondta: ha nem érti a tanuló a verset, akkor egyszerűen meg kell tanulnia, s a költő gondolata majd később érik meg benne.
Még hosszan szólhatnánk a most már harmadik éve, a kerületi iparosok által szívvel-lélekkel megrendezett szavalóversenyekről, melyet nemcsak Tóth Lajos igazgató úrék, hanem az önkormányzat is támogat, ezúttal az alsótagozatosok versenyén Dr. Novák Ágnes alpolgármester asszony képviselte a kerületvezetést.
Talán csak azt említhetnénk meg kicsit szomorúan, hogy a háromrészes versenyben a korábban szereplők szüleikkel együtt el is távoztak, s nem voltak kíváncsiak a nagyobbak szereplésére. (Vagy inkább írjuk ezt a korai tél és a sötét rákospalotai utcák terhére?)
Végül lássuk az idei győzteseket:
Az alsótagozatosok közül
Szántó Dominika (Kontyfa Középiskola és Általános Iskola, I. helyezett
Szakács Papp Réka (Czabán Általános Iskola), II. helyezett
Balogh Eszter (Hartyán Általános Iskola) III. helyezett
A felsőtagozatosok közül:
Garai Bendegúz Gergely (Károly Róbert Gazdasági Szakközépiskola) I.helyezett
Meleg Veronika (László Gyula Gimnázium és Általános Iskola) II. helyezett
Polgár Vanda (Szent Korona Általános Iskola) III. helyezett
A gimnazisták közül:
Szőke Fruzsina (Dózsa György Gimnázium) I. helyezett
Bódis Barbara (Károly Róbert Gazdasági Szakközépiskola) II. helyezett
Csernák János (László Gyula Gimnázium és Általános Iskola) III. helyezett.

Mindannyiunk nevében köszöntjük őket és kívánunk Nekik további vers – és könyvolvasást és verstanulást, főleg magyar költőktől és íróktól (de persze azért a világirodalom sem elhanyagolható!).
Az Ipartestület nevében Juhász Sándor orchideával köszönte meg az együttműködést Kuczkó Andrea művészeti munkatársnak, Tajti Réka az OMIS Iroda munkatársának és a zsűri hölgy tagjainak, kiemelten Zubor Ágnesnek, a nyíregyházi színház művészének, a zsűri elsőnapi elnökének, majd Tóth Lajos igazgató úrnak és a zsűri férfi tagjainak, kiemelten Bezerédi Zoltán Kossuth díjas színművészünknek egy-egy üveg kiváló borral. Az Ipartestület jelentős pénzjutalmait a legjobbaknak a testület jelenlegi elnöke, Hári Iván adta át. A kerületi önkormányzat nevében ezen napon Bitvai Nándor alpolgármester úr adott át az önkormányzat nevében értékes jutalmakat a győzteseknek és a közreműködőknek.

Jövőre ugyanekkor és ugyanitt viszontlátásra, minél több versmondóval és minél több lelkes verspártolóval!