Célegyenesben az új sporttörvény

A sportvezetők, testnevelő tanárok, sportolók jelenlétében megtartott tanácskozást Hajdu László polgármester nyitotta meg. A kerület vezetője elmondta, hogy Rákospalota, Pestújhely és Újpalota mindig is jelentős sportmúlttal rendelkezett. Ezt bizonyítják a jelen eredményei is: a kerületben található sportlétesítmények egyetlen kivételtől eltekintve mind az önkormányzat tulajdonában vannak, ráadásul a kerület nem csak működteti, hanem gondozza is ezeket a pályákat.
Gyurcsány Ferenc sportminiszter a készülő sporttörvényről tartott expozéjában először egy ellentmondásra hívta fel a közönség figyelmét.
– Magyarország sportnagyhatalomnak számít: Sydneyben az egy főre jutó olimpiai aranyak tekintetében a nemzetek közti verseny harmadik helyén végeztünk. Ugyanakkor a magyar emberek sportolási szokásait figyelembe véve hazánk Európa utolsó harmadába tartozik. Magyarországon például csak minden 3. ember mondhatja el magáról, hogy 200 métert folyamatosan le tud úszni. Ausztriában a lakosság 90%-a ezen az edzettségi szinten van. Ahhoz, hogy a hazai számok is pozitív irányba tudjanak mozdulni, ki kell tárni a sport világát az átlagemberek előtt is. A törvény ezért nem tesz különbséget a sportágak között. Mondhatnám azt is, hogy a cél érdekében ugyanakkora szükség van futballpályákra, mint például a gördeszkapályák építésére.
A törvény készítői négy pontban fogalmazták meg a legfontosabb teendőket. Ezek között kiemelt fontosságú lenne egy ún. Nemzeti Sporttanács létrehozása (1.), amely legalább 15 tagú lenne, és a küldötteket a minisztériumok, köztestületek, közalapítványok, önkormányzatok, szponzorok és maga a sporttársadalom delegálná. Ennek a szervezetnek lenne a feladata, hogy az állami támogatásokat a sportágak között arányosan szétossza. Ehhez természetesen a sport jelenlegi soklépcsős finanszírozási rendszerét is meg kell változtatni (2.), azaz az állami pénzeknek egyetlen szervezet útján a korábbinál egyszerűbben kell eljutnia az érdekeltekhez. Az előrelépés érdekében a sport átlátható támogatottsága mellett növelni kell a szféra autonómiáját (3.) is. A sportkérdésekről a jövőben ki kell kérni a sportszakemberek véleményét is. Az utolsó fontos teendő pedig az ún. Nemzet Sportolója cím (4.) odaítélése lenne. Az elképzelések szerint 15 olyan sportoló kaphatná az adómentes életjáradékot, akik sportpályafutásuk során a szakemberek szerint öregbíteni tudták Magyarország hírnevét.
– A 2004-es költségvetésben 14 milliárd forint lesz elkülönítve a sport támogatására. Ebből 4-5 milliárdot visz el a létesítmények működtetése, ám ennél fontosabb, hogy jövőre több mint 2 milliárd forintot fogunk költeni az utánpótlás-nevelésre.
Bakonyi Tibor hozzászólásában elmondta, hogy az 1921-es első sporttörvény óta a most készülő lesz a 4. változat. Legutoljára 2000-ben döntöttek arról a Parlamentben, hogy módosítani kívánják a korábbi sportelképzeléseket. Akkor sok olyan módosítás került a paragrafusok közé, amely nem vette figyelembe az egyesületek, sportvezetők véleményét. Éppen ezért fontos a XV. kerületi vitafórum, amely a törvénykészítés előzetes szakaszában már a 15. olyan alkalmat jelentette, amikor a résztvevők is elmondhatták a véleményüket.
Füleki András helyettes államtitkár elmondta, a törvény végső változatába a Polgármesteri Hivatal Dísztermében elhangzott javaslatok is bekerülnek majd.