Menu

Búcsú a Magyar Kupa mezőnyétől

2003.08.19.

A labdarúgásban minden előfordulhat. Ez a régi igazság ismét igazolást nyert: szerencsétlen módon éppen a 2002/2003-as NB I/B-s bajnokságban kitűnően szerepelt REAC gárdája volt erre a példa. A Magyar Kupa előcsatározásai során ugyanis a Bicske melletti Felcsútra kellett utazniuk, ahol vereséget szenvedtek.

Még a meccs előtti napokban beszéltem az újabb esztendőre a csapat vezetésével szerződést hosszabbított Mészöly Géza vezetőedzővel, aki a rövid, mindössze tíznapos szabadságot követő időszak legfontosabb történéseiről is beszámolt. Elmondta, véglegessé váltak a tervezett, átigazolások. Így a REAC-hoz került hat olyan játékos, akiktől a játékoskeret, illetve a csapat erősödését várja. Farkas Balázs kapus Sopronból, Felföldi Csaba Százhalombattáról, Hajdú Norbert és Palásti Norbert Fótról, Némedi Norbert a Videotonból, míg az NB I/B tavalyi gólkirálya, Havrán József a Balassagyarmat együtteséből érkezett a Budai II. László stadionba.
– Mindössze három hetünk volt, hogy összerakjuk, illetve játékba hozzuk az együttest – summázott Mészöly. – Ez idő alatt számos edzőmeccset is játszottunk. Két héttel a kupameccs előtt például három, egymást követő napon is pályára léptek játékosaink, sorrendben a Vác, az MTK és éppen kupaellenfelünk, a Felcsút csapataival szemben.
A találkozóra az igen jó inőségú felcsúti füves pályán, a mérkőzés nagyobb részében villanyfény mellett került sor.
Felcsút – REAC 3-2 (2-1, 2-2)
REAC: Farkas – Dinka, Gál, Gabala, Makra – Németh (Hajdú, 55.p.), Lendvai, Némedi, Burzi – Nyerges, Havrán (Kőhalmi, 65. p.).
Már az első percekben érezni lehetett, hogy nem könnyed nyáresti focizgatásban lesz része a mintegy 500 fős közönségnek. A REAC azonnal támadólag lépett fel, s játékosainak jelentős magassági és fizikai fölénye láttán a gyanútlan földi halandó arra gondolt: itt bizony hengerelni fognak a vendég budapestiek. Keménységben sem maradt le egyik rivális sem a másik mögött. Bizony a játékvezetőnek talán a legelején ki kellett volna osztania néhány sárga lapot, így a találkozó a kemény belemenések jegyében zajlott.
Az első negyedóra elteltével megszűnt a játék egyoldalú jellege: a felcsútiak egyre inkább felbátorodtak, s a 22. percben egy szép baloldal megugrásból meg is szerezték a vezetést. (1-0). Ettől kezdve végképp elszabadultak az indulatok. A bírót egyébként szidta mindkét oldal.
A mozgalmas mezőnyjáték során a 31. percben egyenlített a REAC: Havrán beadását Lendvai fejelte a kapuba (1-1). A 33. percben ment az első, igazi lövés a Felcsút kapujára, az egyébként a meccs egész folyamán a várakozás alatt szerepelt Nyerges Krisztián részéről. A Felcsút se ment a szomszédba keménységért: Kovács jól felrúgta Makrát. A 40. percben Havrán nagy helyzetből mellé fejelt! Egy perccel később Nyerges eldőlve, elegánsan de gyengén emelt óriási helyzetből. A 45. percben feleslegesen buktatták a REAC játékosai Kovácsot, aki a megítélt büntetőt a jobb felső sarokba vágta. (2-1).
Makra sárga lappal indította II. félidőt, három perccel később a felcsútiak is beszedtek egy sárgát, de ekkor ez már későinek bizonyult. Az 54. percben Lendvai hagyott ki nagy helyzetet, majd izgalmas mezőnyjátékot követően Lendvai nagy gólt lőtt a bal alsó sarokba (2-2). A Felcsút nem adta fel, ennek megfelelően óriási küzdelem folyt a pályán. A 80. percben Burzit a bíró kiállította. A hármas sípszóig maradt a döntetlen.
A kétszer 15 perces hosszabbításban végképp pattanásig feszültek az idegek, a 110. percben Szalay nagy gólt lőtt a bal kapufa mellé (3-2). A REAC lest reklamált, a bíró azonban hajthatatlan maradt. Mivel az eredmény már nem változott, a REAC idén is búcsúzni kényszerült a Magyar Kupa mezőnyétől.

A lefújás után Mészöly Géza érthetően rosszkedvű volt, s először csapata rossz helyzetkihasználását jelölte meg a vereség első számú okaként.