Benyomások és álmok festményeken… a XV. kerületről

A nagyterem falairól kisebb és nagyobb festmények formájában a XV. kerület egy-egy épülete, területe, tája, háza köszön vissza… néhol, sőt gyakran az alkotó fantáziájával kiegészítve.

A megnyitóünnepségen a teltházzal teli szobában Dömötör Klára, a közösségi ház munkatársa köszöntötte először a megjelenteket, s köztük Hajdu László polgármestert, Király Csaba alpolgármestert, valamint a kiállítást megnyitó Koltayné Zolder Klára, művészeti írót. Dömötör Klára elmondta, hogy a jelenleg kiállító művész, Csók Rémó már két évvel ezelőtt elhozta alkotásait ebbe a házba és akkoriban Tatár Emőkével közös kiállítás keretében a közönség is megtekinthette azokat.

Hajdu László rövid üdvözlő szavaiban kiemelt több közös vonást, mely közte és az alkotó művész között van: mindketten mérnökök, egy utcában laknak. Emellett kihangsúlyozta a polgármester, hogy ez a kiállítás, ezek az alkotások igazán megtisztelőek a XV. kerület számára, illetve nagyon jó reklám is egyben.
-Ahogy sokan gondolataikat versben, regényben vagy más formában fogalmazzák meg, addig Csók Rémó a festészet felé fordult, s festőecsetet vett a kezébe- mondta, majd egy rövid műsor következett.

Tatár Emőke verssel, majd Hegedűs Valér, zongoraművész egy Debussy és egy Chopin darabbal köszöntötte a művészt. Hegedűs Valér, aki Székely Mária tanítványa volt, s aki Bartók Bélától tanult zongorázni és nagyon sokat járt külföldre koncertezni pl. Japán, zongorajátéka előtt elmondta, hogy azért választotta erre az alkalomra e két lírai darab előadását, mivel a festő képein nagyon sok a líra. Lipcsey Edit, énekművész népdalokat és Petőfi Sándor megzenésített verseit adta elő, míg Sellei Zoltán, előadóművész egy versösszeállítással (többek között Petőfi Sándor, Weöres Sándor, Paul Verlaine, József Attila, Vas István) kedveskedett a festőművésznek és a közönségnek.

A versek elhangzását követően Koltayné Zolder Klára, művészeti író méltatta a művész munkásságát: megemlítette pályafutásának főbb állomásait, így azt is, hogy a művész sokáig élt külföldön. Megnyitójában kiemelte, hogy a festő életében a víznek és annak ábrázolásának kiemelt jelentősége van, valamint azt is, hogy Csók Rémó a kilenc múzsa mellé megalkotta a tizedik múzsát, aki képein is megjelenik.

A megnyitó szavakat követően Csók Rémó csak annyit tett az elhangzottakhoz, hogy ő nem a szavak embere, de festeni fest, így egy képet szeretne a XV. kerületi Önkormányzatnak ajándékozni, a „Nálunk a tizedik múzsa” címűt. A múzsát az alkotó Kvyneának nevezte el, aki a festészet múzsája lett ezáltal. S hogy mit is ábrázol e kép? Erről a festőművész azt mondta a honlap újságírójának:
-Jobboldalt az újpalotai panelházak látszanak, de ezen felül felhőkarcolók, melyeket festői szabadsággal élve megelőlegeztem a XV. kerületnek. Láthatóak a kertes családi házak is, melyek szintén jellemzőek a kerületre. Fent egy repülőgép jelképezi a fölöttünk húzódó légifolyosót. Két oldalt zöldellnek a stilizált fák. A három templom a kerületi jellegzetességek. Múlt, jövő: madár és repülőgép. Alul bal oldalon diákok, turisták, nép. Középen a női alak Kvyneát, a festészet Múzsáját ábrázolja, kezében két ecsettel. Mivel ő most született itt a XV. kerületben, ezért látszik a kerület címere is.

Hajdu László megköszönte mindezt, s elmondta, hogy a XV. kerület gazdagodott mind a kiállítással, mind a képekkel, ám az ajándékot ilyen formában nem fogadhatja el. Ennek részleteiről még szót ejtenek a későbbiekben.

A megnyitó ünnepség zárásaként először Visy Gábor énekművész Kacsóh Pongrác János vitézéből adott elő egy részletet, majd Hegedűs Valér két rövid Liszt darabbal fejezte be a műsort.

Csók Rémó elemzése további három XV. kerületi vonatkozású festményéről:

„Festő a Múzsák tavánál”.
-Van a kerület közigazgatási területén egy szép romantikus környezettel rendelkező bányató. Ennek hivatalos neve nincs, ezért ismét élve festői – költői(?) – szabadságommal, elneveztem „A Múzsák tavá”-nak. A festményen tíz Múzsát ábrázoltam. A festőnek az egyik modellt is áll, kettő nézi őket, öten a bal alsó sarokban játszadoznak. Az egyik a vízbe ment, de nem messze, mert ő is tudja, hogy a tóban fürödni tilos. A tizedik: Kvynea a jobb alsó sarokban van, nyugodtan heverészik és napozik, nincs most dolga, mert átadta ihletét a Festőnek. Van még egy személy a képen: egy horgász, aki új csaliért megy. A háttérben a káposztásmegyeri új házak láthatóak, ami egyértelművé teszi, hogy a tó a XV. kerületi, mert e tótól ezek látszanak. Remélem, hogy a köztudat elfogadja e bányató elnevezésének azt, hogy Múzsák tava. Ha nem lenne ez, akkor biztos nem ihletett volna meg.

„Látomás elálló esőben”,
-A piros ruhás hölgynek egy kellemes látomása van, mikor is egy múltszázadbeli jelenségként vizslatja kinyújtott kezével, hogy esik-e még az eső. A háttérben az Önkormányzat épülete látszik.

„Kvynea, a festészet Múzsája”
– Palettával és ecsetekkel a kézében látható Kvynea. Háta mögött a jövőt előlegezve itt is felhőkarcolók láthatók, de kidolgozatlanul, mint egy látomás vagy sejtés. Mellette a kerület címere, mint születési lokalitásának jelképe.

-Miért néz ki Kvynea a különböző festményeken másként?- kérdeztem a festőművésztől.
-Erre egy hasonlattal válaszolhatok: a Krisztus ábrázolásnál is Krisztus hol így
néz ki, hol úgy, aszerint, hogy a festő milyen modellel rendelkezett.

Csók Rémó ars poeticájáról pedig csak annyit:
„Vallom azt, hogy művészet nélkül lehet élni… De minek?”

A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a Kozák téri Közösségi Házban hétfőtől csütörtökig 9-19 óráig, pénteken 9-14 óráig.