Becsöngettek

Az eseményen természetesen az önkormányzat és oktatási vezetői is jelen voltak, így a rákospalotai iskola megilletődött első osztályos diákjait dr. Pálinszki Antal és Király Csaba alpolgármesterek, a képviselő-testület tagjai, a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Iroda, valamint a kerületi oktatási intézmények vezetői köszöntötték. Persze a tanévnyitón elhangzott üdvözlő szavak a kerület valamennyi intézményében a tanulmányaikat szeptembertől megkezdő 6-7 éves kisdiáknak is szóltak.
– Szeptember 1-jén az ország 3154 általános iskolájában 843.000 diák ül ismét iskolapadba – mondta ünnepi beszédében dr. Pálinszki Antal. – Ebből 6800-an a kerület iskoláiban tanulnak, előrehaladásukat 1500 közalkalmazott segíti.
Az első csengőszó természetesen az elsősök számára jelenti a legnagyobb változást. A kerület 600 kisdiákjának azt kívánom, hogy legyenek számukra felejthetetlenek az elkövetkezendő iskolai évek.
– Mielőtt a tanév elkezdődött volna, körbejártam az intézményeket, és mindenütt tapasztaltam, hogy felkészülten várják a vakációról visszatérő diákokat – folytatta az alpolgármester. – Ennek egyik biztosítéka az a kiváló pedagógusgárda, melynek tagjai már korábban is bizonyították a szakmai hozzáértésüket, másrészt pedig az, hogy az önkormányzat által eltervezett felújítások – festések, nyílászárók cseréje, valamint a Pestújhelyi NOK-ban egy új szaktanterem kialakítása – időben befejeződött. Javult a pedagógusok megbecsültsége is, a tavalyi 50%-os béremelés következtében például először fordult elő, hogy átlagfizetésük meghaladja az országosét. A XV. kerületben a diákok elsőtől nyolcadikig ingyenesen juthatnak hozzá a tankönyveikhez. Ugyanez igaz azokra a 9. évfolyamos tanulókra, akik a kerületi fenntartású középiskolákban kezdik meg az idei tanévet. Emellett az első osztályos diákok ingyenes füzetcsomagokhoz is hozzájuthatnak. De említhetném még az autóvizsga térítésmentes megszerzésének a lehetőségét, a nyelvvizsgák és a számítógépes ECDL vizsgák támogatását. Minderre a kerület összesen 48 millió forintot áldoz.
Molnár Istvánnak, az ünnepségnek otthont adó intézmény elnök-igazgatója úgy vélte „megéri a kerületben diáknak lenni”. A központi tanévnyitón persze nem csak a diákokról volt szó, a hagyományoknak megfelelően ekkor adták át az intézményvezetők új megbízásait is. Idén Homor Istvánné, a Hubay Jenő Zeneiskola és Ruzsáni Oszkár, a Kontyfa Középiskola, Általános Iskola és Óvoda vezetője vehette át újabb ötéves megbízatását. Nekik és természetesen minden oktatásban részt vevő felnőttnek és diáknak egyaránt izgalmasnak ígérkezik az elkövetkezendő néhány tanév. 2003. júniusában elfogadta a parlament a Közoktatási Törvény módosítását. Ennek számos pontja az idei tanévtől, a többi a következőtől lép majd hatályba. A jogszabálymódosításnak három nagy kihívásra kellett választ adnia. Az első az, hogy az iskolák képesek legyenek fölkészíteni diákjaikat a tanulás módszereire, a kritikai, problémamegoldó gondolkodásra. A következő kihívás két idegen nyelv megfelelő ismerete. Az uniós országok munkaerőpiacán komoly hátrány, hogy a magyar felnőttek nyolcvan százaléka vagy egyáltalán nem beszél idegen nyelvet, vagy a tudása nem éri el a megfelelő szintet. A harmadik, nem kevésbé lényeges kívánalom, hogy a magyar társadalom is fölzárkózzon a digitális verseny élmezőnyéhez.
Sok esztendővel ezelőtt hatról öt napra csökkent a tanítási hét, ám a diákok leterheltsége mégis majd 30%-al nőtt. Az egyetemi, főiskolai felvétel érdekében ma már az általános iskola felső tagozatán megkezdődik a küzdelem, és a gyerekek ezért olyan tananyagokkal kénytelenek foglalkozni, amelyek még nem felelnek meg az életkoruknak. Bizonyos értelemben ezen segít a felvételiztetés megszüntetése és a kétszintű érettségi bevezetése. A felsőoktatás új rendelkezései szerint az egyetemek, főiskolák eldönthetik, hogy melyik érettségit követelik meg: az emelt vagy az alapszintűt.
A 2004 szeptemberében induló közoktatási reform keretében már az átdolgozott, sokkal kevésbé terjedelmes nemzeti alaptanterv követelményei lépnek életbe. Ugyancsak ekkor lépnek hatályba a tanulók továbbhaladására vonatkozó új rendelkezések az általános iskola első-harmadik évfolyamán – a gyerekeket csak szülők beleegyezésével lehet majd megbuktatni -, valamint ehhez kapcsolódóan a szöveges értékelés bevezetésére vonatkozó előírások. Ezzel párhuzamosan változik a tanító – és tanárképzés jelenlegi gyakorlata, és növelni fogják a pedagógiai tárgyak óraszámát.
A pedagógusok helyzetének alakulása lényeges kérdéskör. Az 50%-al megemelt közalkalmazotti bérek mellé 2004-2005-től a különféle pótlékok összegét emelik majd meg (pl. osztályfőnöki, vezetői). Jó hír, hogy az oktatási törvény értelmében a 2004. szeptemberétől működtethető középiskolai, „0”. évfolyamon a jövőben a nyelvtanárok mellett számos egyéb szaktanárra is szükség lesz. A”0″. évfolyamon ugyanis a tanítási órák 40%-át nyelvi, 25%-át számítástechnikai képzésre kell majd fordítani. Éppen ennek az évfolyamnak az életre hívásával a jövőben a korábban megszokott 12 helyett gyakorlatilag 13 évig fognak majd tanulni a gyerekek. A törvény új álláshelyek létesítését is előírja, így fejlesztő pedagógus és egészségnevelő tanár alkalmazását is kötelezővé teszi. Emellett minden oktató-nevelő számára mód nyílik a különböző át- és továbbképzésre is.
Az intézmények és a fenntartók számára a most kezdődő tanév a felkészülés éve lesz. Át kell dolgozniuk ugyanis az intézményi pedagógiai programokat és a helyi tanterveket. A fenntartó önkormányzatok sem maradnak feladat nélkül, felül kell vizsgálniuk a Közoktatási Intézkedési Tervüket, és el kell készíteniük minőségirányítási programjukat.