Az esélyegyenlőség jegyében
A Városháza Dísztermében május 17-én délután négytől lakossági fórumot tartottak a kerületi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata, átdolgozása érdekében. Bár kevesen jöttek el, számos fontos témakörről szó esett.
A lakossági fórumon a Esélyegyenlőségi Program-tervezetben felvetett problémák megoldásához, feladatok, célok megfogalmazásához, rangsorolásához kérték a kerület lakosságának véleményét, észrevételeit, javaslatait. A programot az önkormányzat honlapján a koncepciók között tették közzé, immár három hónapja. Mint Kovácsné Márkus Éva a programot koordináló Szociális és Egészségügyi Iroda vezetője a megjelentek köszöntése után elmondta, elektronikus úton egyetlen észrevételt sem kaptak. Ezt, és a kevés résztvevőt pesszimistán lehet érdektelenségnek is venni, ám optimistán azt is jelezheti, a körülbelül kétszáz oldalas anyag felvetéseivel egyetértettek, akik áttekintették, így nem volt mit hozzáfűzniük.
A honlapon olvasható tervezet egy helyzetjelentés, ehhez intézkedési tervet kell készíteni, melyet a képviselő testület júniusi ülésén tárgyal majd.
Ha az esélyegyenlőségről beszélünk, a legtöbben elsőként a fogyatékkal élőkre, és talán kizárólag rájuk gondolnak, ám az érintettek köre ennél jóval szélesebb. Ide tartozik az akadálymentesítésen túl például a nők foglalkoztatásának és a roma lakosság helyzetének témaköre is.
Az első kérdés is pontosan ezt érintette: Mit tesz a lakosság a nők, a gyerekes, netán többgyerekes anyák foglalkoztatásának érdekében? Kovácsné Márkus Éva elmondta, az első, hogy biztosítják a bölcsődei ellátást. A jelenleg üzemelő hét bölcsőde 670 férőhelye ki tudja elégíteni az igényeket, nem kell helyhiány miatt gyereket elutasítani. Hasonlóképpen az óvodai és napközis ellátás is biztosított. A következő terület, a munkahelyteremtés, ami igen nehéz. De saját intézménybe igyekeznek kerületi dolgozókat alkalmazni. Két azonos kvalitású jelentkező közül előnyt élvez aki itt lakik.
Egy másik kérdés a nehéz körülmények közt élőkre, un. „megélhetési” bűnözés megelőzésére vonatkozott. Mint a válaszból megtudhattuk, ez nem a jelen konkrét koncepció része, ám a szintén az irodához tartozó bűnmegelőzési, ifjúságpolitikai és gyermekvédelmi koncepcióban is foglalkoznak vele, kiemelten figyelnek a problémára.
A kilakoltatásokkal kapcsolatban is érkezett kérdés. Kovácsné Márkus Éva elmondta, sokat foglakoznak az elszegényedés, vagy a hitelek miatti lakás elvesztés problematikájával. A kilakoltatást egyébként nem az önkormányzat végzi, hanem a bírósági végrehajtó. Vizér Klára alpolgármester asszony vezetésével minden csütörtökön összeülnek az érintett területek képviselői, hogy megbeszéljék, hogyan segíthetnének a bírósági végrehajtás alatt lévő lakásokban élőkön. Tavaly 280 esetből végül csak 80-ban történt intézkedés. A végrehajtás alatt lévő lakásból, persze, többnyire távozni kell, de nem az utcára. Ha lehet, inkább kisebb lakásba. Olyan is előfordult, hogy szociális otthonban helyzetek el idős érintettet. Ahol pedig nagyobb a család, gyerekek is vannak, és nem akad a rokonságban, aki befogadná őket, a családok átmeneti otthonában kaptak helyet.