Az ember méltósága az első

Beer Miklós váci püspök és Bárándy Péter egykori igazságügy-miniszter volt a vendég a XV. kerületi önkormányzat és az Új Egyenlőség Városházi esték című közös rendezvénysorozatának negyedik pódiumbeszélgetésén, amelyet ezúttal a Nyitott Ajtó Újpalotai Együttműködési Irodában rendeztek. A téma a jogállamiság helyzete, a jogrendszer és igazságosság viszonya volt, a beszélgetést Lakner Zoltán, a 168 óra főszerkesztő-helyettese moderálta.

Jogbiztonság és/vagy igazságosság

Mióta a történelmet ismerjük, tökéletes jogrend még egyetlen társadalomban sem létezett, a hatalom gyakorlása mindig kedvez egyes embereknek, másoktól pedig jogot von el, de folyamatosan azon kell dolgozni, hogy az eszmény és a megvalósulás közelítsen egymáshoz, hogy az erkölcsi érvények a jogrendszerben is érvényesüljenek – hangsúlyozta a váci püspök.  Az eszmény természetesen sohasem fogalmazható meg teljes világossággal, az irányt sejtjük ugyan, ám az írott jog rendre csak az eszmény gyönge változata marad. A tételes jog pedig abban a pillanatban, ahogy leírták, avulni kezd, a kérdés csak az, meddig várunk, és mikor szembesítjük azt a vágyott eszménnyel, amelynek kiindulópontja az ember méltósága kell legyen, hiszen mindenki, aki emberként születik a földre, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a másik – hangsúlyozta Beer Miklós.

„…van, amikor az Ég és a Föld közti kapcsolat szünetelni látszik”

A jogállamiság egyik legfontosabb pillérének számító jogbiztonság mellett az igazságosságra való törekvést tartotta a legfontosabbnak Bárándy Péter is, aki emlékeztetett a radbruchi formulára*, amely szerint, ha már az igazságosságra való törekvés is hiányzik az írott jogból, akkor előbbi felülírhatja, és felül is kell írja az utóbbit. Teljesen hiányzott már például az igazságosságra való törekvés abból a jogrendből, amely ember és ember közt különbséget tett, és azt mondta, a zsidó kiirtandó, az árja pedig nem, és ebben a helyzetben törvényszerűen az írott jog helyére kellett lépjen a nemzetközi jog általánosan elismert elvrendszere és a természetjog – hangsúlyozta a volt igazságügy-miniszter. Utalt Várszegi Asztrik püspök mondatára is, aki egy beszélgetés során azt mondta, …van, amikor az Ég és a Föld közti kapcsolat szünetelni látszik. Ez játszódhatott le a két világháború közé zárt időszakban, amelyet aztán felülírt egy, a békét és az emberi méltóságot fönntartani igyekvő normarendszer. Ez a cselekvési rend látszik most ismét megborulni Európa-szerte, ez pedig komoly bajjal járhat – emlékeztetett a világban folyó eseményekre Bárándy Péter.

*Gustav Radbruch német jogtudós és jogfilozófus, büntetőjogász, politikus, a Radbruch-formula kidolgozója (1878-1949)

A jog erkölcs nélkül csak szabályrendszer

Magyarországon is alapos felülvizsgálatra szorulhat a jogrendszer, amely mostanra az állami működés „szolgálóleányává” vált, ahelyett, hogy vezérelné azt, ami egyébként egy jogállamban a dolga lenne – hívta fel a figyelmet a volt igazságügy-miniszter. Bárándy Péter emlékeztetett a törvényhozáson napok alatt átvitt és nyilvánvalóan a politikai-gazdasági elit igényeit kiszolgálni hivatott jogszabályokra, a papíron jogszerű, ám az erkölcsöt látványosan megcsúfoló közbeszerzési döntésekre és azokra a villámgyors meggazdagodásokra, amelyek mögött látnivalóan semmiféle teljesítmény nem áll. Mindez nem más, mint a joggal való visszaélés, manipuláció eredménye, amelyet máshol szankcionálni szokás, nálunk azonban az égvilágon semmi nem történik, a jog ugyanis Magyarországon „szerszámmá” vált, amely egyszerűen a hatalom akaratát valósítja meg – jelentette ki Bárándy.

Felcsiholni a szolidaritást

A megoldás ebben a helyzetben nem lehet más, csak a szolidaritás, amely folyamatos jelzéseket küld a jogalkotónak arról, hogy valami nagyon nincsen rendben a jogrendszerben – mondta Beer Miklós, aki úgy vélte, az értékek mellett kiállni, szót emelni akkor, amikor a lelkiismeretünk erre szólít, kötelesség, amely képes lehet tökéletesíteni, igazságosabbá tenni a jogrendet is.  Nemcsak erkölcsi, de praktikus okból is szükség lenne erre a társadalmat eggyé kovácsoló szolidaritásra – tette hozzá Bárándy Péter, ám az, hogy ez a fajta szolidaritás létezik-e, leginkább azon múlik, hogyan „vezérlik” a társadalmat. Magyarországon pedig most leginkább a szolidaritás hiányát tapasztalni, mindenki megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy megúszott valamit, éli tovább az életét, nem emel szót másokért, ám mindeközben halmozódnak a feszültségek, a társadalom anyagilag szétszakadt, ez a folyamat pedig beláthatatlan következményekkel járhat.

A közéleti beszélgetéssorozat következő rendezvényén, 2019. május 22-én, szerdán a szegénység, az esélyegyenlőség és az oktatás lesz a téma. A meghívott vendég Kóczé Angéla és Éber Márk szociológusok, a moderátor pedig Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus lesz. A beszélgetés 18 órakor kezdődik a Nyitott Ajtó Együttműködési Irodában (1156, Budapest, Páskomliget u. 6.).

Fotó: XV Média