Átalakul, de hogyan

Miután Gyurcsánszky János üdvözölte a jelenlévőket a tervező cég képviselője, Schőmer András vázolta fel az új elképzeléseket.
Amint elmondta, a Szerencs, Arany János és a Rädda Barnen utcák mentén, a lakófunkció mellé egyéb intézményjellegű, kiskereskedelmi, szolgáltató funkciók ékelődnek. A lakóterületnek alap- és középfokú ellátást nyújtó központjai alakultak ki a terület súlyponti részén. A Bocskai utca környezetében és az Arany János utca és Rákos út mentén keresztezésénél a Szentmihályi út mentén egy átalakulási folyamat kezdődött, ahol a közlekedésből származó kedvezőtlen hatások a lakófunkció kiszorításával, a főút menti kedvező reklámadottságok kihasználásával kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek megjelenését eredményezték. A Pázmány Péter utca és a vasút között a Szerencs utcától északra elterülő területen ma jellemzően gazdasági tevékenységeket folytatnak, melybe több lakófunkció is ékelődik. Az építménymagasság értékek a tervezési területen az előírt léptéket jellemzően nem érik el, nem lépik túl (az összes telek 3 %-a). A beépítettség értékei a kertvárosias paraméterekhez viszonyítva nagyobbak, míg a szintterületi értékek a kertvárosias paraméterekhez viszonyítva megfelelők.
-A legkisebb zöldterületi fedettség értékei – nehezen voltak vizsgálhatók, de jó közelítéssel – a túlépítéshez igazodva, de annál kisebb mértékben nem éri el az 50%-os fedettsége.
Számos javaslattal élünk a Fővárosi Szabályozási Keretterv módosításával kapcsolatban:
A Szentmihályi úton az FSzKT Keretövezeti terve szerint 30 m szélességben területbiztosítást igénylő közúti fejlesztési terület érinti – a további keleti szakaszhoz hasonlóan -, amelyet az északi oldali teleksor felé történő szabályozás szélesítéssel javasolunk kialakítani. A szabályozás a tervezett kötöttpályás tömegközlekedés (villamos) helyigényét is biztosítja.
A Szerencs utcában a vasúti külön szintű (közúti aluljárós) csomópont kialakításához szükséges terület céljára a Pázmány Péter utca – Eötvös utca közötti tömbszakaszon déli oldalra jelentős szélességű szabályozás szükséges.
A Váci vasút fejlesztési elemeinek helyszükséglete, amely alapján a vasútterülettel határos beépítésre szánt jelenleg munkahelyi, de jelen hatástanulmányban jelentős zöldfelületű intézményterületi módosításra javasolt keretövezet területe csökkeni fog.
A vizsgálatok szakmai alapon is igazolták az önkormányzati határozatba foglalt, kisvárosi keretövezetből kertvárosi keret-övezetbe való átsorolást. A kertvárosias beépítés megtartása reális lakossági cél, ami szakmai szempontból is elfogadható a városszerkezeti fekvés magasabb infrastrukturális ellátása ellenére (Rákospalotai központhoz való közeli fekvés, viszonylag jó közlekedési adottságok és teljes körű közműellátás stb.). Néhány területen azonban szembe kell nézni a meglévő ingatlanok túlépített voltával, ami új építés esetén jelentős bontások végrehajtását is megköveteli. Néhány területi egységben azonban az kisvárosias L2/A keret-övezet változatlan megtartása fontos:
Rákos út mentén: egy telek mélységben a kisvárosias lakóterületi besorolás megtartása kívánatos a főút kedvezőtlen környezeti hatásainak kivédése, és a kereskedelemre-szolgáltatásra gyakorolt kedvező hatásainak kihasználására.
Rákospalota déli lakóterületeinek alapintézményi központja: a lakóterület alapellátását biztosító funkciók megtartása, az alközpont lakó- és közösségi funkcióval vegyes fejlesztése érdekében a kisvárosias lakóterületi besorolás megtartása kívánatos az Eötvös – Rädda Barnen – Beller Imre – Arany János utcák által határolt tömbökben, és a Rädda Barnen utca menti átellenes tömb egy teleksor mélységén az Eötvös – Bocskai utcák között.
Az egykori zsellér-telkek helyén: A terület észak-keleti részén a beépítés és a telek állapot átstrukturálásával kialakított telepszerű lakóterület melletti tömbök jelentős átalakulását csak a kisvárosias léptékű fejlesztését látjuk elérhetőnek. A nem megfelelő telekstruktúra, az ebből adódó korlátozott értékű beépítés és a kertvárosi lakóterület átmenetének biztosítására a városközpont, illetve a határoló L7 telepszerű többszintes keretövezeti lakóházak felé eső sávban.
A Váci vasút menti tömb: A munkahelyterület besorolását előzetesen a lakóterületet kevésbé zavaró intézményterületté javasolta az Önkormányzat átsorolni, de a vizsgálataink és a fejlesztési irányokból jól látható, hogy a területen a környező lakóterületekhez hasonló beépítés intenzitással, elsősorban a lakóterületet kiszolgáló, kiegészítő (közösségi) funkciók telepítésére lenne szükség, melyre a területrész jelentős zöldfelületű intézményterület keret-övezetbe való besorolása kedvezőbb.
A tervező egyéb keret-övezeti módosítási javaslatokat is tett, így pl. a Rákos út menti tömb északi részén két alapintézmény (egészségház és az egyház), alacsonyintenzitású, jelentős zöldfelülettel rendelkező, szabadonállóan beépített ingatlana található. Az egyházi ingatlan beépítésre nem szánt terület, a meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható. A jogszabályhely továbbá rendelkezik a beépíthetőségről is, mely ma a megengedett mértéket túllépi, így a védett épület és a funkcionálisan vele egy egységet alkotó parókia esetleges igény szerinti bővítésére, értékmegőrző átépítésére nem ad lehetőséget. A jelenleg körbekerített, egyházi tulajdonú templomkert nem valósítja meg az OTÉK által előírt közterület funkciót sem tulajdonviszonyában, sem térbeli kialakításában, sem időbeni korlátozása miatt.
Az egészségház ingatlana a környező kisvárosias, zártsorú lakóterületektől eltérően alacsonyintenzitással, jelentős burkolt és zöldfelülettel kialakított, szabadonállóan beépített. Fentiek alapján a részben kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületbe és részben zöldterület, közkert terület-felhasználásba sorolt területet egységesen jelentős zöldfelületű intézményterületbe javasoljuk átminősíteni.
A tervismertetés után a lakosok közül néhányan arra hívták fel a figyelmet, hogy mind az értékvédelemre, mind a fasorok védelmére fontos a figyelmet fordítani. A Szentmihályi úttal kapcsolatban elhangzott, hogy a villamospálya esetében füvesített pályát kellene kijelölni.
Gyurcsánszky János alpolgármester szólt arról, hogy a villamos kiépítésére fel kell készülnie a kerületnek, amivel a városrész közlekedése javulni fog, az elővárosi vasút fejlesztésével pedig még jobbá válik. Schömer András annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy a tervezés első ütemét látták a lakosok, ez koncepció és nem végleges változat. Elsősorban észrevételeket, javaslatokat várnak. A füvesített villamospályának örülne a tervező is, de sajnos még ennek nem jött el az ideje.
A zöldállomány megszüntetését sehol sem javasolják, fontosnak tartja ugyanis, hogy legalább 50 százalékban megmaradjanak a zöldterületek a nagytelkes részeken. A régi épületek védelme fontos, de korlátok megtartása mellett fontos az újak építése is.