ANNO 2008 I.
Ha itt az ősz, a november, akkor biztos, hogy beköszönt az ANNO rendezvénysorozat itt a XV.kerületben. Ez az a programsorozat, amely a kerület minden művelődési intézményébe várja 1996 óta évről évre az érdeklődő lakosságot.
Idén november 14-23. között a Csokonai Művelődési Ház, a Pestújhelyi Közösségi Ház, az Újpalotai Közösségi Ház, a kozák téri Közösségi Ház és a Rákospalotai Múzeum várta széles rendezvénykínálatával a kiállításokat, koncerteket, filmvetítéseket, színházi produkciókat kedvelőket. Emellett a gyerekek is számos programon vehettek részt, míg az Erzsébet- és Katalin bálon szórakozhattak a táncolni, mulatni vágyók.
A rendezvény nyitóprogramja egy koncert volt a hagyományoknak megfelelően a Csokonai Művelődési Házban, ahol Németh Angéla, a MOS Bizottság elnöke nyitotta meg a tíznapos programot az önkormányzat nevében, míg a megjelent közönséget Tóth Lajos, a ház igazgatója köszöntötte. Mindezek után közösen kötötték fel a ház 1912-ben tartott avatásakor használt szalagot a zászlórúdra, mellyel hivatalosan is kezdetét vette az ANNO 2008. Mindezek után a HAKME (Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület) kamarazenekara adott ünnepi koncertet. Műsorukban közreműködött több fiatal tehetséges művész, akik Liszt, Handel, Bach, Brahms, Mozart, Strauss, valamint Vécsey és Weiner Leó műveit szólaltatták meg nagy sikerrel. Az est koncertmestere ifjabb Farkas József, a HAKME kamarazenekarának művészeti vezetője volt.
Bár a hivatalos megnyitó szombaton este volt, ám már egy nappal korábban a Pestújhelyi Közösségi Házban tartott Erzsébet bállal vette kezdetét az ANNO 2008.
November 16-án gyermekszínházi előadás várta a családokat a Csokonaiban. A Grimm testvérek meséje alapján készült Holle anyó című zenés mesejátékból megtudhatták a kicsik, hogy Jörgen-Börgen országban magaslik egy csodálatos hegycsúcs, ahol a titokzatos Holle anyó él. A hegy tövében van egy falu, ahol Julcsa lakik mostohájával. A kis árva egész nap dolgozik, míg egy nap kiesik az orsó a kezéből és ő elindul azt megkeresni. A meséből megtudhatták a kicsik, hogy sikerül-e Julcsának meglelnie az orsót, és hogy ki is az a titokzatos Holle anyó.
Ugyanaznap a felnőtteknek kedveskedett a több mint 23 évvel ezelőtt alakult Hot Jazz Band zenekar. A nagy népszerűségnek örvendő együttes napjainkra Magyarország egyik legsikeresebb professzionális zenekarává vált. A zenekar tagjainak tolmácsolásában a ’20-as, ’30-as, ’40-es évek, a korai jazz, a swing és a dixieland revival kelt életre a színpadon. Repertoárjukban megtalálhatók az ugyanebből a korszakból származó magyar szerzemények is. A Hot Jazz Band koncertjével egy időben Újpalotán a Mandel Quartet várta reneszánsz dallamokkal a közönséget.
A műsorban reneszánsz táncok csendültek fel a Lőcsei kódexből, táncdallamok a Vietórusz kéziratból, Mátyás király udvari zenéje, hajdútáncok és dalok, francia és flamand tánczenék a magyar udvarból, míg a házigazdák a vendégeknek korabeli süteményekkel és rózsateával kedveskedtek.
Másnap Nagy Edit, a Pestújhelyi Közösségi Ház munkatársa nyitotta meg Szendrei Judit tűzzománc képeikből álló kiállítását a Kozák téri Közösségi Házban. A művésznőt nem kell a kerületieknek bemutatni, hiszen egyrészt évtizedek óta itt a kerületben tanítja a diákokat, másrészt a Pestújhelyi Közösségi Házban tartja tűzzománc szakkörét felnőtteknek és fiataloknak.
Szintén ezen a napon a Rákospalotai Múzeumban a Múzeumi esték sorozatban Konkoly Gyula Rákospalotán élő Munkácsy-díjas festőművész kamara kiállításának megnyitójára került sor, míg az est második részében Abdul Aziz zenész játszott tradicionális keleti hangszereken. Az est házigazdája Dömötör László költő, képzőművész volt.
Kedden mindezek után az Él nemzet e hazán címmel a reneszánsz jegyében a kerületi diákoknak szóló vetélkedősorozat következő fordulója volt a Csokonaiban.
Ezen az estén a Pestújhelyi Közösségi Ház adott otthont Nuridsány Zoltán emlékkiállításnak, amelyet december 19-éig tekinthetnek meg az érdeklődők.
Nuridsány Zoltánnak, az Európai Iskola fiatal nemzedékének egyik legkiválóbb művészének immáron hatodik kiállítása nyílt meg a Külvárosi Szalonban. László Gyula régészprofesszor hajdanában azt mondta az immáron 34 éve elhunyt 49 éves művészről, hogy ő az, aki műveiben él tovább, ?de nemcsak és nem elsősorban a múzeumok falain, mert munkáinak javarésze otthonokba került.?
Az, hogy rendszeresen látható Nuridsány Zoltán műveinek egy-egy szelete itt Pestújhelyen, annak is köszönhető, hogy a család, így felesége, Nuridsány Mimi és leánya Nuridsány Judit nagy szeretettel ápolja a hagyatékot.
A most látható tárlaton a nyilvánosság előtt mindeddig be nem mutatott festményeket és grafikákat láthat a közönség.
A kiállítás megnyitójáról szólva pedig csak annyi mondható el: rendhagyó volt. Eredetileg Mezei György mondta volna a kiállítás elé bevezető gondolatait, ám a sors közbeszólt. A belsőépítész repülőgépe nem szállt fel időben Párizsban, így valóban személyessé, bensőségessé váltak az emlékkiállítás nyitópercei. Nuridsány Mimi, a feleség személyes gondolatait, történeteit mesélte el, melyet az érdeklődők egy pisszenés nélkül hallgattak. Igazi időutazásra vitte őket a hagyatékot őrző, és még az sem számított, hogy az idő közben előrehaladt.
Nuridsány Zoltán annak a világhírű művészcsaládnak a tagja, akik közül az Oscar díjas filmrendező Claude Nuridsany (Microcosmos) és Michel Nuridsany (Le Figaro) Párizsban él, Nuridsány Zoltán festőművész képei külföldön keresettebbek, neve pedig határainkon túl ismertebb, mint hazánkban. Nuridsány Zoltán Marosvásárhelyen született, anyai részről székely, apai részről
örmény származású, majd Budapesten a cisztereknél, a Szent Imre Gimnáziumban Nagy Nándor grafikusművész irányításával oszlopos tagja lett a Képzőművészeti Körnek. Gallé Tibor Szabadiskolájában is rendszeresen rajzolt, az emberi test arányaival, mozgásával foglalkozott. E tudatos felkészüléssel 1944-ben felvételt nyer a Képzőművészeti Főiskolára, ahol többek között Szőnyi István, Barcsay Jenő és Kmetty János-, míg a mozaik szakon Fónyi Géza tanítványa volt. 1946-tól az Európai Iskola kiállításain is részt vett, ahol főiskolásként is ígéretes tehetségnek tartották. Számos egyéni és csoportos kiállítások mellett köztereken és közgyűjteményekben is láthatóak művei, így Pécsett, Szegeden, Budapesten.