Menu

Amíg élünk, tanulunk

2011.10.30.

Két kerület. Két intézmény. Összefogás. Pályázás. Közös siker. Talán, így is lehetne jellemezni a IV. kerületi Ady Endre Művelődési Központ és a XV.kerületi Csokonai Művelődési Központ közös –az Élethosszig tartó tanulás hátrányos helyzetű csoportok számára elnevezésű – projektjének megvalósulását, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A több mint kétéves program záró rendezvényén a szakemberek álltak a középpontban, ám az érintett „diákok” is megszólaltak, és elmondták saját tapasztalataikat.
Természetesen azonban a programot a két kerület egy-egy vezetője nyitotta meg, így dr. Molnár Szabolcs, a IV.kerület alpolgármestere, majd László Tamás, a XV.kerület polgármestere szólt néhány gondolatot.
Újpest alpolgármestere kiemelte, hogy a pályázat az Európai Unió célkitűzéseihez kapcsolódik: az információs és tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, amelynek egyik fontos eleme az élethosszig tartó tanulás bevezetése, a társadalomba történő beágyazása. Ez feltétele annak, hogy a munkavállalók, életük során fejlődhessenek, és meg tudjanak felelni az új kihívásoknak.
-Különleges érték az, ha kerületek összefognak egymással, igaz, ilyen napjainkban ritkán fordul elő – mondta László Tamás XV.kerületi polgármester. – Éppen ezért üdítő színfolt kerületeink kapcsolata, amelyben számtalan lehetőség rejlik: megerősíthetjük helyünket, identitásunkat. Ebbe illeszkedik a közművelődés és az oktatás is, hiszen az a program, amit most a két intézmény közösen végrehajtott, ezek lényegét jelentik.
Az előadók sorában elsőként Czégény Ilona, az Ady Endre Művelődési Központ igazgatója projektmenedzserként számolt be az elvégzett munkáról. A foglalkozások több ágon futottak: volt számítógépes oktatás, felzárkóztató képzés hátrányos helyzetűeknek, és kismamák számára, de a szakképzettséggel nem rendelkező, alapfokú iskolai végzettségűek is bekapcsolódhattak a munkába. Célként fogalmazták meg a szervezők a munka világából kikerült felnőttek esélynövelését.
Dr. Kopp Erika, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa a hátrányos helyzetben lévők lelki megpróbáltatásairól beszélt. Komoly vizsgálatokat végeztek a világ számos pontján, és ezek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szegényebbek hajlamosabbak az elkeseredésre. Az is bebizonyosodott, hogy a szülők iskolai végzettsége, hatással van az utódok lelkivilágára: az iskolázatlanabbak gyermekeinél kétszerte magasabb a depressziósok száma. Nem véletlen hát, hogy minden ilyen tanfolyam személyiségfejlesztő tréninggel kezdődik.
Tánczos Zsuzsa, a Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodájának vezetője igen kedvezően ítélte meg a tapasztalatokat. Náluk tizenkét fiatal vett részt a munkában, akikkel máig kapcsolatban állnak az iroda munkatársai. Mindenki komolyan vette a tanfolyamot, fontos volt a résztvevők számára a közösség, erősödött az együvé tartozás érzése.
Szin András, a Rákospalotai Leánynevelő Intézet vezetője a saját intézményét mutatta be, szólt a kapcsolatokról, majd elmondta, miként látták azt, hogy mit adott a tanfolyam az intézetben lakó négy lánynak, és mit a nevelőknek. Az érintettek tizennyolc évesek múltak, és lassan elhagyhatják az intézményt, így aztán, kilépve a szabad életbe, plusz segítséget, megerősítést adott nekik a tanulás.
Hollós Judit tréner szintén a tapasztalatokról beszélt, míg Kóródi Katalin közművelődési és mentálhigiénés szakember az egyéni utak segítését a pályaorientáció szemszögéből vizsgálta.
Végezetül két fiatal -egy fiatalember és egy, korábban gyesen lévő hölgy- osztotta meg tapasztalatait a jelen lévőkkel, melyből kiderült, hogy érdemes volt belevágniuk a tanfolyamba, az itt szerzett tapasztalatokat máris kamatoztatták az életben.
A zárszót Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Központ igazgatója mondta el, aki igen hasznosnak értékelte a projektet, ám külön kiemelte, hogy az uniós pályáztatás túl bürokratikus, sok időt, energiát igényel, amit szívesebben fordítanának az érdemi munkára.

Kapcsolódó hanganyagok: