Akkor kérjünk segítséget, amikor még nem késő

Kovácsné Márkus Évával, az osztály vezetőjével beszélgetünk – a napi és hosszabb távú feladataikról, terveikről.
– Az osztály két fő területe nem volt mindig egybefogva…
– Többször volt már önálló a két ág, de összevonva is. A háziorvosi rendszer kiteljesedésével, az egészségügyi intézmények önállósodásával ez a feladatrész kisebbedett, ennek is inkább a szociálpolitikai vonatkozásai érintenek bennünket. 1999 óta újra integráltan, együtt dolgozik a két vonal. Az osztály 33 munkatársa négy csoportban végzi a munkáját. A szociálpolitikai csoportban elsősorban a segélyezési ügyekkel foglalkoznak – ők találkoznak a legszélesebb lakossági rétegekkel. Nagyon sokan keresik fel a családvédelmi csoportot, ahol több támogatási formát kezelnek, de hozzájuk tartozik a közgyógyellátási igazolványok intézése is. A helyi támogatási csoport a lakáshoz jutást segíti, ezt szolgálja a fiatal házasok támogatása is. Saját speciális feladatai mellett a gyámügyi csoport foglalkozik a közmunka feltételeinek megteremtésével is.
A szociális törvény rögzíti, hogy melyek azok a kötelező ellátási feladatok, amelyeket az önkormányzatoknak kell elvégezniük. Ezek többnyire alapellátási feladatok, amelyeken nem csak itt a hivatalban intéznek de a külső intézményekben, mint például az Egyesített Szociális Intézményben is. Ezek mellett vannak a nem kötelező, de az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján adható támogatások, amelyekhez természetesen az anyagiakat is biztosítani kell a költségvetésben. Helyi rendelet nyomán adható például a helyi támogatás, ami nem kötelező, de a mi kerületünkben van. Ha azt nézzük, hogy erre 70 millió forintot különített el a költségvetés, nem kevés család gondjain enyhíthetünk vele.
Régóta a budapesti kerületek élvonalába tartozunk a szociális ellátás, támogatások területén, annak köszönhetően, hogy a rendszerváltás óta minden képviselő-testület a maximumot biztosította erre a célra. Mára ez már eléri az évi kétmilliárd forintot.
Az önként vállalt önkormányzati juttatások szinten tartása mellett inkább a kötelező feladatokra koncentrálunk. Minden év elején azzal az izgalmas kérdéssel találkozunk, hogy mennyi is jut mindezekre. Csak egy példa: eseti szociális segélyre – sok más önkormányzat maximum 2.000 forintjával szemben – mi 7.000 forintot tudunk adni egy alkalommal, amit elvileg ötször lehet kérni egy évben. A ma 21.800 forint minimál-nyugdíjhoz (mint a segélyek odaítélésénél meghatározó egy főre eső jövedelemhatárhoz) képest ez már érzékelhető segítség.
– A támogatások nagyobb része úgy tudom, hogy a gyermekeket érinti…
– Inkább a családokat, hiszen a gyermekekre és a felnőttekre vonatkozóan egyaránt létezik rendszeres támogatás, olyan amit havonta folyósítunk. A gyermekes családokhoz kerül a kiegészítő családi pótlék, vagy ahogy most nevezzük, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Erre ebben az évben több mint 215 millió forintot terveztünk. Rendszeres, járadékszerű pénzbeli ellátást jelent a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, ez ma már csökkenő tendenciájú, mert ebben a formában megszűnt, már csak azok kapják, akiknél még nem telt le a folyósíthatóság ideje. Növekszik viszont a helyébe lépő, aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők száma.
A regisztrált munkanélkülieknél a Munkaügyi Központon keresztül folyósított segély ideje munkaviszonynak számít. Ha ebből a körből kikerül, a tőlünk kapott ellátás ideje alatt már nincs munkaviszonya. Ez nagy baj, mert ha hosszú távon nézzük, és valaki nem tudja a munkaviszonyát gyarapítani, mi lesz a nyugdíjával? Ha több ezer embernek végül ennek alapján állapítják meg a nyugdíját – ami nem lesz számára elegendő . akkor megint csak a mi segélyünkre szorul. Ezért nagyon fontos nekünk is, hogy az érintetteknek minél többször legyen munkaviszonya. A fővárosban mi kezdtük először a közhasznú munkát, még 1993-ban, amivel vissza lehet kerülni az állami ellátó rendszerbe, s ami munkaviszonynak számít. Amikor a járadék ideje lejár, újra kezdjük a jogosultság megszerzését… Hogy végül az illetőnek meglegyen az elfogadható mértékű nyugdíja. Vagy egyáltalán legyen neki, mert ilyen problémával is találkoztunk. Közhasznú munkát főként a Rákospalotai Építő és Szolgáltató Vállalat (Répszolg Rt.), a Szociális Foglalkoztató és a hivatal tud adni, de közhasznú, közcélú feladatokra az intézmények, iskolák, óvodák is keresnek embereket. Utóbbiak maguk pályáznak a Munkaügyi Központnál, a bér 75 százalékát a központi költségvetés adja, a 25 százalék a pályázó önrésze, az intézmények önrészét is az önkormányzat fedezi
A gyermekek után fizethető rendszeres gyermekvédelmi támogatást 215 milliós összeggel terveztük, ami 1500-2000 családot érint, 2500-3000 gyermekkel. A családi pótlék mellett jelenleg 4600 forintot adunk havonta gyermekenként, ahol az egy főre eső jövedelem a minimál nyugdíj alatt van. Nagyságrendileg ez a legnagyobb támogatás, ez érinti a legtöbb kerületi családot.
A másik, már említett rendszeres szociális segély – aktív korúaknak – legalább 600 fő kapja a kerületben. Ez is havi segély azoknak, akik a rendszeres munkanélküli ellátásból már kiestek, mi sem tudjuk foglalkoztatni őket – és még nem nyugdíjas korúak.
A nem rendszeresen adott támogatások közül az eseti szociális segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a legnagyobb tétel, évi 120 millió forintos kerettel. Évente ötször, de méltányossági alapon többször és nagyobb összeg is adható, amennyiben a Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság ezt indokoltnak látja. Éves szinten több mint hatezres az ügyfélforgalmunk ezen a területen. De nagy az ügyfélforgalmunk a közgyógyellátási vonalon is, elsősorban a rászoruló időskorúaknak létfontosságú ez a folyamatosan emelkedő gyógyszerárak mellett. Évente közel 50 millió forintot fordítunk erre a célra, itt a minimál nyugdíj 80 százalékát kell befizetnünk a társadalombiztosításnak, minden egyes méltányosságból megadott igazolvány után. Van ugyanis, akinek ugyan több a nyugdíja, de a betegsége miatt a gyógyszerkiadása is messze átlag feletti. 1700-1800 méltányossági igazolványt adtunk ki, több mint kétezren alanyi jogon kapják.
Nem jelenik meg az ügyfélforgalomban a gyermekétkeztetéshez való hozzájárulás. Éves szinte ez úgy 40 millió forint. Rendeletben határoztuk meg, hogy milyen átlagjövedelemnél mennyi támogatást kaphatnak a gyerekek. A keretösszegből az intézmények önállóan gazdálkodnak, így a nagyobb rugalmasságra is mód van. Az igazgatók akár néhány hónapra is adhatnak étkezési kedvezményt, ha a szülők átmenetileg kiesnek a munkából.
– A rászorulók ingyenes étkeztetésével most az állam is „beszáll”…
– Igen, ezért is javasoltuk, hogy tekintsük át a saját rendszerünket is. A háromgyerekesek már eleve csak 50 százalékot fizetnek, van a kiegészítő támogatás a központi költségvetésből, most ősztől a rászorulók ingyenessége és van a saját szociális támogatásunk. Át kell tekintenünk, hogy ezek után egyáltalán még hány gyerek után kell a szülőknek fizetni… A lényeg azonban az, ha egy gyermek egész nap az intézményben van és odafigyelnek rá, semmiképpen nem éhezhet! Nyáron a napközis táborban, gyermeküdülőkben is ez az étkeztetési, fizetési rendszer működik, ezzel is segítve a szülőket, hogy a nyári szünet két és fél hónapjában is meg legyen oldva gyermekük ellátása.
– A tankönyvtámogatás is önökhöz tartozik?
– Részben. A testület eldönti, hogy az adott évben mennyit fordíthatunk tankönyvtámogatásra. Az összeg nagyobb hányadával az iskolák gazdálkodnak, de nekünk is van keretünk az olyan kerületi gyermekek támogatására, akik nem a mi kerületünkbe járnak iskolába. Ők az iskola igazolására nálunk kapják meg a támogatást. Kicsit az ország előtt járunk, hiszen nálunk az általános iskolásoknak és a középiskolák elsőseinek már ingyenes a tankönyv!
Főleg a gázfűtésre való áttérés támogatása következtében az eseti pénzbeli juttatások sorában ma már csak talán ha harmincan kapnak háztartási tüzelőolaj támogatást. A temetési költségek folyamatos emelkedése miatt a temetési segély nagyságrendje is meglehetősen nagy.
Tervezett összegünk van az adósságkezelésre, amelyre az idén ősszel új helyi rendeletet szándékozunk a testület elé terjeszteni. A lakbér, vagy a közös költség, a közüzemi számla-elmaradások kezelését az új szociális törvény alapján kell szabályoznunk. 200 ezer forint hátralékig tudunk támogatást adni, ha a feltételek adottak. Ez jó a kerületnek és a hitelező cégnek is, mert az állami költségvetés megtéríti a 80 százalékát annak, amit erre fordítunk. Azonban a hátralékosnak is vállalnia kell, hogy a tartozása 20 százalékát megfizeti, akár részletekben, közben természetesen fizetnie kell a rendes havi rezsijét is. A támogatás csak ott lehet eredményes, ahol megvan ez a fizetési készség és lehetőség. A krónikus nem fizetőkön szociális alapon nem lehet segíteni. Ha valaki már három éve nem fizet, azon így nem tudunk segíteni. Más megoldást kell keresni, például keresni valakit, aki kisebből nagyobb lakásba költözne, akár úgy is, hogy kifizeti a hátralékokat.
– Tudják az emberek, hogy mikor milyen segítségre számíthatnak?
– Mi mindent megteszünk azért, hogy tudják. A legjobb információs forrás a Városházi Napló. De ott van a Családsegítő Szolgálat, a Háztartási Adósságkezelési Tanácsadó, a Tartós Munkanélkülieket Segítő Szolgálat, az idősek klubjai, a Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája, intézményeink, de itt a hivatalban mi mindannyian – hogy tanácsot adjunk a hozzánk fordulóknak. Az ügyfélszolgálat is minden nap nyitva van.