A XV. kerületben ragaszkodnak a sportlétesítményekhez

– Azt hiszem, hogy országosan is egyedülálló az a törekvés, ami a kerület önkormányzatát jellemzi – mondta Monostori László képviselő, az Ifjúsági- és Sportbizottság elnöke – Büszkén mondhatom, hogy nem sok olyan település létezik, amelyiknek annyi sportlétesítménye lenne, mint a mi városrészünknek. Elég csak a Budai II László stadiont, a Szántóföld úti sporttelepet, a Vasgolyó utcai egykori Ferroglobus létesítményt vagy a kerületben közkedvelt Tanuszodát említeni. Ezek az egyaránt önkormányzati tulajdonban levő sportlétesítmények nem kis terhet rónak a kerület vezetésére, de mivel a lakosság, különösen az utánpótlást jelentő gyerekek az elsődleges használóik, a működtetésük, támogatásuk és folyamatos fejlesztésük mindenképpen indokolt.
1989-ben a Volán sportegyesület is a megszűnés határára került. Az egykor több ezer ember által látogatott nagy értékű ingatlant a rendszerváltást követően a Volán Szabadidő Kft. mentette ki a területre igényt tartó beruházók kezei közül. A kerületi önkormányzat már abban az időben harcba szállt, hogy az értékes pályát megmentse az enyészettől. A helyzet nyilvánvaló volt: a városrész vezetőinek bizonyos kompromisszumokat (benzinkút, Penny Market) vállalnia kellett, ahhoz, hogy a létesítmény a kerület számára megmaradhasson. Ennek fejében a félmilliárd körüli stadion 100.000. forint ellenében az önkormányzat tulajdonába került.
– 1997-ben a jelenlegi vezetés az említett létesítményeket átszervezte, és a kerület irányításának gondoskodó felügyelete alá helyezte – folytatta a bizottság elnöke – Az azóta eltelt időszakban szemmel látható fejlődés mutatkozott mind a sport, mind pedig a szabadidős célokra felhasználható ingatlanok esetében.
– Amíg 1990-ben az ország szinte egész területén csökkentek a sportolásra alkalmas területek – fűzte hozzá Budai Péter vezető főtanácsos, a Polgármesteri Hivatal Művelődési, Oktatási és Sportosztályának csoportvezetője -, addig ugyanez az adat a XV. kerületben emelkedni kezdett. Ráadásul nem csak az úgymond tömegsport, hanem a versenysport területén is. A két labdarúgó klubbon, az NBI-es REAC-on és a női NBI-ben listavezető Feminán kívül elég csak a Palota Röplabda Klub kiváló eredményeit említeni (a juniorcsapat bajnokságot nyert, míg a felnőttek idén veretlenül vezetik az NBII-es bajnokságot). Ugyanide sorolnám még a helyi kosarasokat, a Budapesti Legyőzhetetlen Feketéket, akik egy olyan mezőnyben, mint az Albacomp, a Körmend vagy a Szolnok, a VI. helyet tudták kivívni az utánpótlás fiú kosárlabdában, míg a gyermekcsapatuk tavaly bajnokságot is nyert. Ez a két klub több mint 400 saját nevelésű, tehát jórészt kerületi gyereknek nyújt rendszeres sportolási lehetőséget.
Monostori László elsődlegesen azt tartotta fontosnak, hogy a képviselő-testület a sport, azon belül az utánpótlás támogatásának kérdésében párthovatartozástól függetlenül egyet ért. Az említett csapatsportágakon kívül rendszeresen segítik a focipalántákkal foglalkozó Sportiskolát, a kerületi tollaslabdázókat és atlétákat valamint a Sydneyt is megjárt paraolimpikon úszókat, Engelhardt Katalint és Ráczkó Gittát is. Kihangsúlyozta azt is, hogy ezek a jórészt fiatalkorú sportolók, az élet más területén, elsősorban a tanulásban is kiválóan teljesítenek, így mindenképpen „érdemes” a kerületnek rájuk áldozni.
– Az Ifjúsági- és Sportbizottság évente kb. 15 millió forinttal támogatja a létesítmények és az egyesületek működését – folytatta a sport elkötelezett híveként ismert képviselő -, és minden pályázati lehetőséget kihasználunk, hogy ezt az összeget bővíteni tudjuk. Tény viszont, hogy így sem tudunk elegendő támogatást előteremteni ahhoz, hogy valóban minden igényt kielégítőek legyenek ezek a létesítmények. Ezért is vettük örömmel az ISM tavasszal meghirdetett pályázatát. Mivel az alapvető feltételekkel: egy NB-s csapattal, a másodosztályban eddig kiválóan teljesítő REAC-cal és a költségvetés terhére elfogadott 22 milliós egyharmados önkormányzati önrésszel is rendelkeztünk, természetesen mi is beadtuk az igénylésünket a rekonstrukcióra. A 44 milliós állami beruházás előzetesen a II. ütemben, tehát 2002-ben következett volna, ám június 11-én értesítettek bennünket a minisztériumból, hogy a palotai stadion felújítását előrehozták az idei esztendőre. Az ISM a Stadion Invest Rt-t bízta meg a beruházással, akik el is készíttették velünk az ütemezési programot. Úgy nézett ki, minden a legnagyobb rendben van, mikor is szeptember 5-én megkaptuk a Megállapodás Tervezetet. Ezt átnézve a finanszírozási rendszeren belül több ellentmondásra is fény derült.
A tervezet II/2. pontja szerint „A Tulajdonos vállalja továbbá, hogy a Beruházóval olyan tartalmú megállapodást köt, amely érelmében az (ISM által kijelölt) Beruházó jogosult a stadiont működtetni, illetve hasznosítani – olvasható az ISM által elkészített szerződésben – A Tulajdonos hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Beruházó a stadiont használó … szervezettel (futball club, egyéb sportszervezet) a beruházás megkezdése előtt olyan megállapodást kössön, amely megállapodás alapján a Beruházó szolgáltatásként vállalja, hogy a stadiont használó szervezet részére verseny- és élsport kategóriájú rendezvények lebonyolítását szolgálja azzal a feltétellel, hogy a stadiont használó szervezet ellenértékként az említett rendezvényekből származó jegy-árbevétele …%-át 15 éven keresztül megfizeti a Beruházó részére, valamint megtéríti a stadion használatával kapcsolatosan felmerült költségeket.”
– A tervezetet minden szakbizottság és a Hivatal szakmai osztályai is megvizsgálták – adott magyarázatot a testület döntésére a képviselő -, és egységesen azon a véleményen voltak, hogy a rendezetlen tulajdonviszonyok a későbbiekben számos problémát okozhatnak. Hajdú László polgármester vezetésével tárgyaltunk a Beruházóval, ám ők nem voltak hajlandók a leírtakon változtatni. Ezért október 5-én a testületi ülésen a képviselők úgy döntöttek, hogy ebben a formában nem írják alá a megállapodást. Ugyanakkor a városatyák is tudják, hogy a Budai II László stadion működtetéséhez szükségesek bizonyos beruházások: gondolok itt a salakos futópálya vagy a lelátó felújítására. Ezért a már korábban a kétéves költségvetés terhére elfogadott 22 milliós önkormányzati önrészt, a testület döntése értelmében a közeljövőben mindenképpen a stadion rekonstrukciójára fordítjuk. Arra a stadionra, amelyet nehezen mentettünk meg, és amelyet most nem voltunk hajlandók egy csekély összegért elkótyavetyélni.