A szelektív hulladékgyűjtésé a jövő

2001. november 21-én a kerületi Környezetvédelmi és Településügyi Bizottság lakossági fórumot hirdetett meg a Polgármesteri Hivatal nagytanácstermében. Az esemény alkalmat jelentett volna mind a szakbizottság tagjai, mind pedig az érdeklődő lakosok számára, hogy olyan kerületet érintő környezetvédelmi témákat vitassanak meg, mint a hulladékudvarok telepítésének lehetőségei, a kutyafuttató helyének a kijelölése vagy akár a helyi önkormányzat játszótér-fejlesztési koncepciója. A fent említett témák súlyát a szükségesség, az előírások és a lakossági igények határozták meg, ám ennek ellenére meglepő módon csekély érdeklődés övezte a fórumot. A megjelentek többségét is elsősorban egy dolog foglalkoztatta: akarnak-e a Mézeskalács téri tízemeletes házak lakói szelektív hulladékudvart a környékre, és példa értékű lehet-e a közeljövőben a lakótelep melletti illegális szemétlerakó ügyének rendezése.
A Fővárosi Önkormányzat által finanszírozott kb. 15-20 millió forintos beruházás során egy-egy lakó- ill. raktár-konténer épülne, elkészülne egy kb. 600 négyzetméter nagyságú szilárd burkolatú – ezen belül 24 négyzetméter fedett – tároló terület, megvalósulnának a szükséges közmű csatlakozások (vízvezeték, szenny- és csapadékcsatorna, elektromos és hírközlő hálózat), emellett parkoló, térvilágítási hálózat, kerítés, kapu, és ami a legfontosabb: zöld felület kialakítására is sor kerülhetne. A szelektív hulladék gyűjtésére 1,1 négyzetméteres valamint 6 négyzetméteres konténerek kerülnének kihelyezésre, míg a nagyméretű darabos hulladék (háztartási gép, bútor stb.) átmeneti tárolására pedig a már említett 40 négyzetméter raktárkonténer szolgálna. Ez az elképzelés a jelekből ítélve nem találkozott a lakótelepen élők érdekeivel. A több száz aláírást összegyűjtött lakóközösség képviselői nem a szelektív hulladékgyűjtés jogosságát vitatták, hanem a tervezett hulladékudvar helyének kijelölésével nem értettek egyet. Szerintük a gyűjtőudvar káros lenne az ott élők környezetére, csökkentené az ingatlanok értékét, és amúgy sem változtatná meg a 25-30 éve a lakóházak leöntőjéhez „igazított” hulladékgyűjtő szokásokat. Arról pedig, hogy az illegális szemetelőket visszatartaná-e a rendezett hulladékudvar, a fórumon megjelent lakók igencsak szkeptikusan vélekedtek.
Hajdú László polgármester, aki szintén jelen volt a fórumon, úgy vélte, hogy több dologban téves információkkal rendelkeznek az aláírók:
– A kerületben élők környezetvédelmi érzékenységét is tükrözi, hogy a Városházi Naplón keresztül minden lakoshoz eljuttatott felhívás ellenére is csak igen kevesen jelentek meg a fórumon. Pedig azokban a témákban, amelyek megbeszélését tervezték a bizottság tagjai, Újpalota, Rákospalota és Pestújhely lakói egyaránt érintettek. A Parlament által tavaly elfogadott Hulladékgazdálkodási Törvény ugyanis szigorú kötelezettségeket ír elő a települési önkormányzatok számára. Eszerint mindenhol el kell készíteni azt a 15 évre ütemezett hulladékgazdálkodási tervet és koncepciót, amelynek évente meg kell majd jelennie a költségvetésben is. Ennek a folyamatnak a végén kell majd ott tartania az ország lakosságának, hogy már valóban szelektíven gyűjtse a hulladékot. A kerület határában található Hulladékhasznosító Mű felújítását követően az égetőben csak szelektív hulladékot lehet majd megsemmisíteni. Azért is fontos a lakossági hulladékgyűjtő udvarok működése, hisz a szelektív gyűjtés eredményeképpen számtalan eddig megsemmisítésre kerülő anyagot újra lehet majd hasznosítani. Megszűnnek a lakótelepeken a tisztíthatatlan, ezáltal az egészségre is veszélyes leöntők, így mindenki számára kötelező lesz ezeknek a gyűjtőhelyeknek az igénybevétele. Ennek ösztönzésére azokon a területeken, ahol a szelektív hulladékgyűjtés mégsem valósult meg, progresszíven fog majd emelkedni a szemétdíj is.
Hajdú László polgármester reagálni kívánt arra a lakossági észrevételre is, hogy az említett pestújhelyi lakótelep közössége szívesebben látna játszóteret az érintett területen, mint egy bármilyen szép, de mégiscsak hulladék tárolására kialakított gyűjtőhelyet.
– Nehéz örökséget kellett átvennie a kerület önkormányzatának, hisz a játszóterek állapota valóban siralmas volt. Jelenleg 50 aktív, használható játszótér található a kerületben. Mellette 75 olyanról tudunk, amelyet mindenképpen szanálni kell. Ezek már vagy tönkrementek, ezáltal balesetveszélyesek, vagy pedig olyan helyen találhatók, ahol a gyerekfogyás miatt nincs is rájuk szükség. Mert az óvodákban, iskolákban évek óta problémát okozó demográfiai csökkenés a játszóterek kihasználtságában is észrevehető. Az önkormányzat már eddig is mindent megtett a jogos lakossági igényként felmerülő terek felújítása érdekében. Mind a 15 óvoda udvarára új fajátékok kerültek, folyamatosan karbantartjuk az ún. Matáv játszótéren a rongálások okozta károkat. Emellett több új játszóteret is építettünk: a Kossuth utcában, Szilas lakótelepen, jelenleg a Kontyfa utcában vagy ha a lakók is beleegyeznének, akkor a Hartyán utcai iskola előtt. Csak jelezni szeretném, hangsúlyozta a polgármester, hogy ezzel az elképzelésünkkel is néhány esetben lakossági ellenállásokba ütköztünk. Természetesen a játszótér-felújításokat jövőre is folytatni szeretnénk, 2 esetleg 3 rekonstrukciót – köztük akár a Mézeskalács térit, is hiszen mindenképpen indokolt az ott lakók igénye – szeretnénk betervezni a költségvetésünkbe. Ugyanilyen jelentőségűnek tartom ugyanakkor a szintén lakossági ellenállásokba ütköző kutyafuttató helyének a kijelölését, mivel jelenleg a kerületben több mint 17 ezer kutyát tartunk nyilván. Jogos, tehát a gazdák igénye, hogy legyen egy olyan elkerített hely, ahol elengedhetik a kutyájukat, hogy az végre kedvére, ugyanakkor másokat nem zavarva szaladgálhasson. Már csak az a kérdés, hogy hol legyen ez a terület.