Menu

A pók hálójában

2012.10.15.

Dr. Zacher Gábor toxikológus volt az egyik vendége a Rákospalotai Sport- és Egészségfesztiválnak. A szókimondó orvos nem először járt a kerületben, ugyanis mentős pályafutását a MÁV telepi mentőállomáson kezdte, ahol egy évet dolgozott. Jelenlegi munkahelyén, a Péterfy Sándor utcai kórházban gyakran találkozik a régi kollégákkal.

– Szakterülete a függőségek kezelése. A témában vannak személyes tapasztalatai is?
– Ha arra gondol, hogy magam is függő vagyok-e, akkor az a válaszom, hogy igen, például család-, munka-, futásfüggő vagyok. De ez nem meglepő, hisz minden ember valamilyen szempontból függőnek számít. Szoktam is mondani, hogy tízmillió függő országa vagyunk. A lényeg az, hogy ismerjük fel saját függőségeinket.
– De nemcsak a függőség kezelését, hanem a témával kapcsolatos beszélgetéseket is fontosnak tartja.
– A szenvedélyeink, a függőség kialakulása mindenkit érdekel. Ez egy populáris téma, melyről szeretünk beszélni. Másrészről orvosként is kivételes helyzetben vagyok. A toxikológián a problémák mögé látunk.
A tapasztalatom szerint az emberek a függőséggel kapcsolatban alulinformáltak, és ezt a hiányt szeretném pótolni az előadásokon.
– Minden korosztállyal szót ért?
– Szerencsére igen, a felnőttekkel, gyerekekkel egyaránt. Magam is szülő vagyok, egy kamasz fiam van, aki a bizalmába fogadott, és elfogadja, amit mondok neki. Az egyik legfontosabb dolog, amivel akár a káros függőségeket is meg tudjuk előzni, hogy a szülők tudjanak és akarjanak kommunikálni a gyerekeikkel.
– A kommunikáció hiánya lenne korunk problémája?
– A mai fiatalok már merőben más életet élnek, mint az előző nemzedékek. Ez a különbség az élet minden területén megmutatkozik, és ezért van az, hogy a hagyományos értelemben vett drogprevenció hatástalan. A mai fiatalok közül 18 éves koráig minden második kipróbál valamilyen kábítószert. Ez azonban nem azt jelenti, hogy drogfüggők lennének.
– Gyakran említ irodalmi példákat az előadásaiban.
– A világirodalomban nem egy értéket köszönhetünk a kábítószernek. Verne Gyula tengeralattjárója, a Nautilus is az író bódult állapotában született, de az Alice Csodaországban furcsa világa is az író drogos állapotára vezethető vissza.
– Miért említi az előadásaiban a pókot?
– A keresztespók teljesen más hálót sző, ha tiszta állapotban van, vagy ha előtte kábítószereket fogyasztattak vele. A mai kamaszok szüleinek nincsenek kábítószerrel kapcsolatos tapasztalataik, ezért tanácstalanok, és igénylik a segítséget. A pókos példa a megértést szolgálja.