A MINIMÁLBÉR KEVÉS A SZEMÉLYI HITELHEZ

A bankok ugyanis következetesen a minimál bér fölé helyezik a kölcsön igényléséhez szükséges minimális jövedelemhatárt ? többnyire 60-65 ezer forintban állapítják meg ?, így a vállalkozóként működő magánszemélyeknek valamilyen alternatív megoldás után kell nézniük.
Az egyik lehetőség a közös háztartásban élő, szintén állandó jövedelemmel rendelkező társigénylő bevonása lehet: ilyenkor a minimális feltételek már könnyedén teljesíthetők, hiszen az összesen havi 80-90 ezer forintnyi jövedelem már elég lehet az üdvösséghez. Ha ez az út sem járható, akkor a kölcsönfelvevőnek a jelzálogfedezetes, szabad felhasználású hitelt érdemes választania, lehetőleg deviza alapon. Ez utóbbinak nagy előnye, hogy az alacsonyabb kockázati szint miatt olcsóbb, mint a fedezet nélküli személyi kölcsön. Hátránya viszont, hogy járulékos költségei nagyobbak, és valamivel lassabban jut pénzéhez az ügyfél, illetve a futamidő alatt a fedezetként szolgáló ingatlan nem ? vagy csak előtörlesztéssel, fedezetcserével ? mobilizálható. A személyi hitelek közötti választásnál egyébként ? a kamaton és a teljes hiteldíjmutatón túl ? szerepe lehet az adóssal szemben támasztott minimális követelményeknek is: bár a megkötések jellege az összes banknál hasonló, a konkrét elvárások mértékében lényeges eltérések mutatkoznak.
Az Általános Értékforgalmi Bank például minden esetben kéri adóstárs vagy kezes bevonását, és legalább tizenkét havi rendszeres jövedelem igazolását is megköveteli. (Bankszámlára érkező jövedelemből ugyanakkor csak három hónapnyi meglétét kell visszamenőlegesen igazolni, a minimálisan elvárt összeg havi 60 ezer forint.) A Budapest Bank minimum nettó havi 65 ezer forintos jövedelmet kér, legalább 6 hónapos, egy helyen eltöltött, folyamatos munkaviszony mellett: ha ez utóbbi nincs meg, akkor a legutolsó két helyen eltöltött időnek, egy évnek kell lennie. A CIB az egyéni vállalkozóknál írja elő, hogy azonos tevékenységi körben működjenek a kölcsönt megelőző tizenkét hónapban.