A magyar foci üde színfoltja

– Először is megemlíteném – bár nem falat rengető siker -, hogy a jövő évi Magyar Kupában már a legjobb 128 között vagyunk, ami kötelező feladatnak is mondható. A 64, de különösen a 32 közé kerülésnél azonban már nagyon komoly ellenfelet is kaphatunk. Természetesen ez a szerény részsiker nem feledtetheti a botlásainkat, elsősorban pedig a Pécs elleni 1-6-ot. Tagadhatatlan, hogy a Pécs nem csak rendkívüli módon ambícionálja a feljutást, de már öt fordulóval a vége előtt el is jutott annak matematikai közelségébe is. Ezt előr4ebocsátva is elmondhatom, hogy rendkívül balszerencsés volt a Pécs elleni meccsünk, hiszen már a 20. másodpercben gólt kaptunk, majd egy ideig jobban is játszottunk, de Gabala kiállítása, illetve az egyidejűleg bekapott újabb gól végképp nehézzé tette a dolgunkat. Oda lett az egyébként ránk mindig jellemző egységes csapatmunka, a csapatrészek közötti folyamatos jó kapcsolattartás lehetősége is.
Természetesen a tavasz folyamán sokkal több volt a pozitívum a REAC életében, ám Mészöly mégis ezzel a komoly kisiklással foglalkozott kiemelten. Ez a hozzáállás azt mutatja, nem feltétlenül akarja takargatni játékosai hibáit vagy éppen balszerencsés napjait, lépéseit. A Pécs-fejezetet lezárva általánosságban véleményt formált az utóbbi néhány fordulóról is.
– A mérkőzéseket követően természetesen minden alkalommal elmondom a véleményemet, minősítem az egyes játékosok aznapi produkcióit is, ezt azonban menet közben nem kívánom megosztani a nagyközönséggel. Azt viszont megígérem, hogy az utolsó meccset követően nyilvánosan is elmondom: ki mit teljesített, vagy éppen mivel maradt adós. Addig csak a számomra pozitív meglepetéseket okozókról szólnék. Igy ki kell emelnem a kapus Bíró Szabolcs teljesítményét, aki végig kiegyensúlyozottan, jó formában védett, még a pécsi 1-6-nál sem roggyant meg. Mellette elsősorban Nyerges Krisztián, Lendvai Péter és Burzi Attila emelkedett ki, míg Véber Gyuri elsősorban a hazai találkozóinkon volt meghatározó emberünk.
A beszélgetést követően került sor a legalább kétszeres szorzójú Nyíregyháza elleni összecsapásra. A feljutást még mindig ambicionáló, ám hat pontos hátránnyal érkezett nyírségiek mindent meg is tettek a sikerük érdekében.
REAC – Nyírség-Spartacus 1-1 (0-1)
REAC: Bíró – Dinka, Virágh, Gál, Hajba (Werle, 77.p.) – Györök (Makra, 77.p.), Polonkai, Véber (Máj, 61.p.), Burzi – Lendvai, Nyerges.
Nehéz, pozíciós harc alakult ki a pályán, amelyben a vendégek enyhe mezőnyfölényt harcoltak ki. Sajnos, Szabó játékvezető bíráskodása alapján inkább a Nyíregyházának szólt a hazai pálya előnye. Lendvai 29. percben volt buktatásáért például egyértelműen büntető járt volna… Ahogy az lenni szokott, ilyenkor a lélektani előny gyakran a másik oldalon érik góllá. A 40. percben a többször is bizonytalankodó REAC-védelem szétnyílt és Kocsis tehetetlen helyzetbe hozta az addig már bravúrokat is bemutató Bírót. (0-1).
A második félidőben a REAC nagyobb sebességre kapcsolt, jobban is koncentráltak játékosai, de nem sok igazi helyzetük volt. Kivételt Lendvai nagy lövése jelentett az 58. percben, amelyet a kapus a kapufa segítségével hárított. Nagy „darálás” eredményeként a 78. percben Makra baloldali passzát Nyerges öt méterről a hálóba kotorta. (1-1). A közönség ekkor már győzelmet remélt, ezzel szemben a Nyíregyházának volt komoly gólszerzési lehetősége. A REAC ez alkalommal reálisan maradt le a három pontról.
– A második félidőben sokkal jobban játszottunk. A mindig gólveszélyes Nyerges mellett nekem elsősorban Polonkai Attila játéka tetszett leginkább. Az utolsó fordulóig keményen fogunk küzdeni – értékelt Mészöly a lefújást követően.