A kultúra hete- ANNO 2010 I.

Idén sem volt ez másképp: bálok, kiállítások, színházi és táncművészeti produkció, DVD bemutató, beszélgetés, szavalóverseny, emléktábla koszorúzás, filmszemle tarkította a még holnap azaz november 28-ig tartó rendezvény kavalkádot.
Ahogy már korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, a három napos Rákospalotai Mozi I. Rövidfilm Szemlével kezdődtek a programok, melynek végén a közönségdíjat Szirmai Márton: Szalontüdő című alkotása nyerte el. A díjátadón Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Központ igazgatója arra tett ígéretet, hogy egyrészt a fővárosi, és az érdeklődő vidéki művelődési házakkal is felveszi a kapcsolatot, hogy a szemlén látott filmeket minél szélesebb körben meg lehessen ismernie a közönségnek, valamint ígéretet tett arra, hogy tavaszig különböző forrásból egymillió forintot megpróbál szerezni, melyből egy olyan rövidfilm készülhet, melyet 2011. novemberében az ANNO keretében be tudnak mutatni.
Visszatérve az ANNO további programjaihoz- az elmúlt hétvégén az Erzsébetek és Katalinok a Pátrierka Társas Összejövetelén ünnepelhettek a Pestújhelyi Közösségi Házban, illetve ugyanezen napon és helyszínen egy koncerttel ünnepelte a Hundow’s együttes a 25. születésnapját, melyet egyben Faragó „Judy” István emlékének ajánlottak.
A gyerekek sem maradtak ezen a hétvégén program nélkül: a pécsi Bóbita Bábszínház előadásában Hófehérke meséje elevenedett meg a Csokonai Művelődési Központ színpadán.
A hétfői nap igazi csemegét tartogatott a fotók, illetve a hegyek szerelmeseinek. Nem véletlen a kettős megfogalmazás, ugyanis Szendrő Szabolcs hegymászó, fotóművész csodálatos területekre kalauzolja el fotóival a Kozák téri Közösségi Házba érkezőket. A kiállítás megnyitója pedig szintén nem volt rendhagyó. Miután a Hubay Jenő Zeneiskola növendékei – Illyés Zsuzsanna művésztanár diákjai- fuvolajátékukkal tették még szebbé a perceket, Tóth Lajos nyitotta meg a kiállítást, melyben felidézte azokat a napokat, amikor sok-sok évvel ezelőtt megismerte Szendrő Szabolcsot, aki a kerületben él, és számos helyen állította már ki fotóit, és aki, amikor egy-egy fotót készít a hegycsúcsok közelében, akkor is a legszerényebb módon és a legnagyobb alázattal nyilatkozik a meghódítandó ormokról. A meglepetés azonban csak ezután következett, amikor a Csokonaiban működő fotóklub tagjai egy idézetekkel tarkított rövid felolvasással tették még meghittebbé a hangulatot: először Szendrő Szabolcsra illő idézetek hangzottak el, majd az alkotó egy-egy mondatát idézték fel a klub tagjai.
Szerénység, akarat, erő, céltudatosság, alázat, önirónia, humor, kedvesség.
„Tőlünk függ minden,
Csak akarjunk.”
(Széchenyi)

„Hogyha erőm megcsal, maga az, hogy akartam, erény már:
Nagy dolgokban elég érdem a puszta merés.
(Prospertius, római elégiaköltő, ie. 49?-15?)

Önmagunkkal vívni: legszörnyűbb viadal;
Önmagunkon győzni: legnagyobb diadal.
(Logau, Friedrich von, német epigrammaköltő, 1604-1655)

Idézetek Szendrő Szabolcs hegymászó természetfotóstól a hegymászásról, és a fotózásról:
-Bármilyen sportágat űzök, ahhoz, hogy első legyek, a társamat kell legyőznöm, a hegymászásnál viszont a társammal kell összefognom.
A hegymászásnál két vagy több ember közös erőfeszítésére van szükség, hogy feljuthass a csúcsra.
A társunk itt nem ellenfél, hanem barát, akivel összekötjük magunkat, ami nemcsak fizikai kapcsolatot jelent, mert attól a pillanattól akár az életünket is a társunkra bízhatjuk.
-Én bármilyen versenyt feladhatok, ha úgy jön ki, de a hegymászást nem lehet.
Ha elindul az ember, végig kell menni, de még ez sem elég, mert vissza is kell tudni jönni.
-Rájöttem, hogy ez az egyetlen sport, ahol nem kell a társaimat legyőzni.
Maximum magunkat.
Mert a hegyet azt nem.
Én csak felkéredzkedek, és ha felenged, akkor boldog vagyok.
Ha nem, akkor csak magamra vethetek.
Saját magaddal kell elszámolni.
-Ha jó az idő és nem nagyon nehéz az út az tényleg élvezet, kellemes fáradtság, megelégedettség.
Nekem azonban arra is állandóan gondolnom kell, hogy miket fogok fotózni, hogy vissza is tudjam adni, meg tudjam osztani másokkal is ezeket az élményeket. Mert, ha csak az enyém, akkor nem ér semmit.
-A hegyeket egyébként nem lehet legyőzni. Ilyen elhatározással nem lehet nekiindulni. Ők nagyobbak, erősebbek nálunk, csak hittel és alázattal közeledhetünk feléjük.
Mindig csak magunkat lehet legyőzni, a fáradtságot, hideget, a szomorúságot, a félelmet.
Minél inkább eljutunk a teljesítőképességünk határáig, annál nagyobb az élmény.
-Az én életformámmal nem szeretnék a velem hasonló módon balesetet szenvedett, mozgássérült barátaimra semmiféle kényszert ráerőszakolni. Annyit mondanék csak, hogy így is lehet.
Arra vagyok én, hogyha valaki így akar élni, akkor ne legyenek kétségei.
-Az igazán bátrak a földön járnak, nem a csúcsokat ostromolják.
Mindenkinek meg kellene keresni a maga kis csúcsát, lehet az bármi.
Nem kell annak magaslatnak lenni, csak egy cél, amit el szeretne érni, és el is lehet, csak egy picit akarjuk.
Szendrő Szabolcs fotói december 13-ig tekinthetőek meg.
A keddi napon az előző napival ellentétben szinte közel egy időpontban négy különböző program is várta a Pestújhelyen, Rákospalotán, Újpalotán élőket.
Tavaly hagyományteremtő szándékkal hirdette meg a Rákospalotai Ipartestület kezdeményezésére „Édes hazánk, rólad zeng dalunk” elnevezésű szavalóversenyt a kerületi alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás tanulók részére. Idén ismét két napon keresztül folyt a verseny- a versmondók hazafias érzelmű, a XIX-XX. századi költők által írt versekkel nevezhettek. A versenyzőket Zubor Ágnes és Bezerédi Zoltán színművészek által vezetett zsűri értékelte. A zsűri tagja volt Juhász Sándor, Rákospalotai Ipartestület tb.elnöke, a kerület díszpolgára, Báthory Béla, a Rákospalotai Ipartestület elnökségi tagja, Háry Iván, a Rákospalotai Ipartestület elnöke, Kapitány Attila, a Rákospalotai Ipartestület korábbi elnöke, Fodor Dalma a PSZK vezetője és Bori Sándor, a Rákospalotai Ipartestület elnökségi tagja.
A gyerekeket és a zsűri tagjait Tóth Lajos igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy bár nagyon sokan jelentkeztek a megmérettetésre, ám a betegség többeknél közbe szólt. Ennek ellenére nagyon sok szép vers hangzott el. Többek között Majthényi Flóra, Sajó Sándor, Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Móra Ferenc, Reményik Sándor, Ady Endre, Nagy László sorait tolmácsolták az alsó tagozatosok, míg a felső tagozatosok Radnóti Miklós, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Faludy György, Tamás István, a középiskolások Vas István, Márai Sándor, Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc verseit mondták el. A zsűri az első három helyezett produkcióját díjazta, illetve különdíjakat is kiosztott.
A győztesek:
Pintér Sándor -(Dózsa Gimn.) középiskola
Garai Bendegúz – (Károly Róbert Ált. Isk.) felső tagozat
Tököli Bence – (Pestújhelyi NOK) alsó tagozat

II. helyezettek:
Csernák János – (László Gyula Gimn.) középiskola
Ruszkai Petra – (Hartyán NOK) felső tagozat
Horváth János – (Czabán Ált.isk.) alsó tagozat

III. helyezettek:
Juhász Norbert – (Dózsa Gimn.) középiskola
Dobák Katalin – (Szent Korona Ált.isk.) felső tagozat
Fekete Brigitta – (Hartyán NOK) alsó tagozat

Szintén kedden a Pestújhelyi Plébániánál Klebelsberg Kuno emléktáblájának koszorúzására került sor, melyet öt évvel ezelőtt a Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület helyezett el a művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter emlékére.
Vizér Klára alpolgármester megemlékező szavaiban egyrészt a politikus életpályáját idézte fel, másrészt azoktól idézett, akik tisztelettel adóztak Klebelsberg Kuno munkásságáról, így idézet hangzott el Szent-Györgyi Alberttől, Gróf Bethlen Istvántól, Gróf Széchenyi Károlytól.
Az alpolgármester néhány gondolattal felidézte, hogy a jelenlegi Klebelsberg Kuno utca korábban Ilona utca volt, de már a 40-es években az oktatáspolitikus nevét viselte, majd a háborút követően csak a rendszerváltás követően vehette vissza Klebelsberg Kuno nevét az utca.
Dr. gróf Klebelsberg Kuno 1875. november 23.án született az Arad vármegyei Magyarpécskán. Családjának felmenő ága a XVI. század óta katonákból állt, egyikük Buda visszafoglalásakor szerzett grófi címet. Édesapja tiroli hivatalnok, édesanyja dunántúli középnemesek leszármazottja. Kisgyermekkorában, másfél évesen veszíti el édesapját, ami után a család Székesfehérvárra költözött. Ő a ciszterci rend iskolájában tanult, s ez az időszak egész későbbi életére hatást gyakorolt, ugyanis katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége mindvégig elkísérte. Építész szeretett volna lenni, a családi hagyományok azonban katonai pályára kötelezték, így egyik utat sem választva végül jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben. Párizsban a Sorbonne-on államtudományokat hallgatott, valamint történelmet és közgazdaságtant is.
1919 februárjában Bethlen Istvánnal közösen megalakította a Nemzeti Egyesülés pártját. végigjárta az állami hivatalok különböző fokozatait. Volt előadó, osztálytanácsos, 1910-től közigazgatási bíró, 1914-től közoktatásügyi államtitkár. 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnöke, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára posztot töltötte be, 1921-22 között pedig belügyminiszter. Neve akkor vált híressé, mikor 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Népiskolai programja keretében 5 ezer, főként tanyai iskolát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezetve a reálgimnáziumot. Egyetemeket hozott létre Szegeden, Debrecenben és Pécsett, ezen kívül megalapította a Testnevelési Főiskolát és a kerületben is számos iskolát hozott létre- így a Tóth István utcai iskola, ahol jelenleg a Meixner Iskola és egy óvoda működik, a Sződliget utcai iskola (ma a Károly Róbert Szakközépiskola), a Bocskai iskola (ma a Hubay Jenő Zeneiskola), a Szűcs István utcai iskola (korábban felekezeti iskola, ma a PeKH), az Ady Endre utcai kereskedelmi iskola. Az oktatásra Trianon után a hadikiadások csökkentése miatt sokkal több pénz jutott, mint napjainkban. Akkoriban az átcsoportosítások nyomán a költségvetés 12 %-át költötték oktatásra, sportra, ma ez a szám 2 %. Klebelsberg Kunó 57 évesen hunyt el, felesége 32 évvel később.
A megemlékezés Dr. Mészáros Balázs Klebelsberg Kuno tiszteletére című versének elhangzásával ért véget, majd a PePE tagjai és a Pestújhelyi Általános Iskola tanulói helyezték el a megemlékezés virágait az emléktáblánál.
Szinte ezzel a megemlékezéssel párhuzamosan az Újpalotai Közösségi Házban „Mozgóképes krónika” címmel Újpalota 40 éves történetét feldolgozó DVD bemutatására került sor. A program során a 36 évvel ezelőtt készült az „Unokáink is látni fogják” című tévéműsort láthatták az érdeklődők, melyben Tenke Tibor az újpalotai lakótelepet tervező építész is megfogalmazta gondolatait.
Míg Újpalotán ez a program volt, Pestújhelyen a közösségi házban Gyurkovics Tibor Gyurkovics Tibor Bíboros című novellája és szerelmes verseinek felhasználásával a Szakonyi Károly által írt monodrámát láthatták a nézők Incze Ildikó, a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészének előadásában.

Kapcsolódó hanganyagok:
Szendrő Szabolcs kiállítása
Tóth Lajos igazgató megnyitó gondolatai
Fotókör köszöntője

Tóth Lajos igazgató megnyitó gondolatai Szendrő Szabolcs kiállításán
Tóth Lajos igazgató megnyitó szavai az Él nemzet e hazán versmondó versenyen
Vizér Klára alpolgármester beszéde Klebelsberg Kuno emléktáblájának koszorúzásakor
dr. Mészáros Balázs szavalata Klebelsberg Kuno emléktáblájának koszorúzásakor