A köz boldogulására fejlődjön a város

Az elmúlt egy év alatt milyen kitűzött feladatokat sikerült megvalósítania főpolgármesterként?

A választási program időarányos teljesítésével jól állunk, noha természetesen sok olyan ügy van, amelynek megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, ilyen a Lánchíd felújítása, ahol már a kiírás utáni második szakaszánál tart a közbeszerzési eljárás. Fontosnak tartom, hogy az elmúlt évben bevittük a klímavédelmi szempontokat a döntéshozatalba, emiatt sokkal több fát, zöldfelületet tudtunk megmenteni. Újragondoltuk a közterületek felosztását, helyet biztosítottunk a kerékpáros-közlekedésnek olyan részein a városnak, ahol korábban ez szinte elképzelhetetlen volt. Bevontuk a budapestieket a döntéshozatalba, hogy a várost a városlakók gondolatait figyelembe véve fejlesszük. Hidat építettünk a civil szervezetek felé és fejlesztettük a szociális és hajléktalanellátást.

A kormánnyal való pénzügyi viták és a koronavírus-járvány mennyire befolyásolta a fővárosi költségvetést? Pluszbevételeket tud szerezni a főváros?

A korábban is alulfinanszírozott fővárosi költségvetés számára egy tüdőlövéssel ért fel a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis, az iparűzési adóból 20 százalékkal kevesebb pénz jött be, mint egy évvel korábban, drámaian zuhantak a bevételek több fővárosi cégnél is, például a BKK-nál, illetve a gyógyfürdőknél. Ha ez nem lett volna elég, a kormányzat növelte a befizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét, ezáltal további elvonásokkal sújtotta Budapestet. A főváros csak kormányzati jóváhagyással vethet ki adót, a fővárost viszont kedvére adóztathatja az állam.

Egymilliárd forint sorsáról dönthetnek közvetlenül a budapestiek az októberben induló részvételi költségvetés keretében. A kezdeményezés mire ad lehetőséget a lakosságnak?

Amikor elindultam a választáson, nem az volt a célom, hogy egy főpolgármestert egy másik váltsa a székében, hanem az, hogy másféle hatalomgyakorlást kínáljunk a budapestieknek. Egy olyan vezetést, amely megosztja a döntés lehetőségét a városlakókkal annak érdekében, hogy a köz boldogulására fejlődjön a város. Ennek fontos eleme a részvételi költségvetés, amely lehetőséget teremt arra, hogy a városlakók maguk javasoljanak olyan projekteket, amelyek nekik fontosak, de a szélesebb közösség számára hasznosak. Később, a megvalósíthatóság próbáján átmenő ötletekről ismét csak a városlakók döntenek, a főváros pedig megvalósítja.

A városi közlekedésben több változás is történt a közelmúltban, a sebességkorlátozások mellett a bicikli­utak kialakítása miatt érte több kritika. Mikorra valósulhat meg Budapesten a fenntartható közlekedés?

Ez egy hosszú folyamat, ami évekig tart, míg megvalósul, azonban soha nem leszünk közelebb a célokhoz, ha nem teszünk érte valamit. A főváros új vezetése lecserélte a korábbi autóközpontú közlekedéspolitikát emberközpontúvá: ennek az eredménye, hogy folyamatosan dolgozunk a közösségi közlekedés versenyelőnyének biztosításán (villamos- és trolifejlesztések, az átjárható kerékpáros főhálózat megteremtése stb.). Célunk, hogy a fenntartható és szelíd közlekedési módokat legalább annyira támogassa a város, mint az egyéni autós közlekedést, így sokaknak valódi alternatíva legyen letenni az autójukat.

A XV. kerületben a Szilas-patak mentén a kerékpárutat nagyon várja a lakosság, mely európai uniós támogatással épülne, a fővárossal közösen. Mikor várható a beruházás kivitelezése?

Az Aktív- és Mikromobilitási Stratégia célja, hogy kialakuljon a prioritási sorrend, hogy hol kell elsősorban fejleszteni a főváros kerékpároshálózatán. Az uniós források segítségével ilyen szakaszok is megvalósulhatnak, mint a Szilas-patak. Fontosnak tartom, hogy itt a Rákos-patak partjához hasonló kerékpáros-infrastruktúra alakulhasson ki.

Régóta „adósság” a kerület felé a fővárosi kezelésű közutak rendbetétele. Cserdiné Németh Angéla polgármester a helyi Fidesz-frakciót is felszólította ezzel kapcsolatosan kormányzati lobbizásra. A Fővárosi Önkormányzatnak milyen lehetőségei, tervei vannak az úthálózat-fejlesztéssel?

A főváros útfelújítási programjába bekerült több XV. kerületi útfelújítás: Deák utca, Erdőkerülő utca, Zsókavár utca, Bogáncs utca, Esthajnal utca. Kíváncsi vagyok, hogy a kerületi Fidesz milyen lobbierővel rendelkezik, drukkolok nekik.

A XV. kerületet is érintik a Budapest Mobilitás Tervben szereplő távlati közlekedésfejlesztések, azon belül is a Körvasút menti körút helyzete. Várható-e ez ügyben bármiféle előrelépés?

Budapesten valóban szükség van a közösségi közlekedés fejlesztése mellett a közúti közlekedés fejlesztésére – ez azonban elsősorban új kapcsolatok kialakítását jelenti és nem új kapacitások – szélesebb utak – kiépítését. Ebben elsősorban a külső kerületek az érintettek, hiszen a hiányzó útkapcsolatok miatt a forgalom sokszor szűkebb, lakóutcákon bonyolódik – ezt a város minden pontján szeretnénk elkerülni. A Körvasút menti körút helyzete azért kényes, mert a korábbi tervek szerinti megvalósításához irtózatos összegek kellenének (több ponton alagútban kellene vezetni az utat), ráadásul nagyon komoly lakossági érdeksérelemmel járna az út megépítése. Szép sorjában át kell értékelni a korábbi terveket, hogy milyen megvalósulások szolgálnák valóban a budapes­tiek érdekeit.

Megjelent eredetileg az Életképek 2020. október 15-i számában.