A kéményseprő kulcsember
Azt tartják, szerencsét hoznak. Be kell látni, van ebben igazság, akkor is, ha valaki nem babonás. Például, életet menthetnek. Vagyis, segíthetnek megakadályozni az utóbbi időben sajnálatosan megszaporodott, s számos híradásban hallható, szénmonoxid mérgezés okozta haláleseteket. Pestújhelyen éppen a napokban járnak, de egész évben dolgoznak a kerületben.
A kéményseprők egy helyszínre kétszer mennek ki. Ha második alkalommal sem tudnak bejutni, az ott lakó felelősségére, elmarad az ellenőrzés.
A kéményellenőrzési szolgáltatás végzése és tűrése kötelező, mind a szolgáltató, mind a tulajdonos részéről. Ahol gázzal fűtenek, évi egy alkalommal, ahol szilárd, vagy olaj tüzelés van, évi két alkalommal kell(ene) elleőrizni a kéményeket, és szükség szerint tisztítani őket Négy évente műszaki felülvizsgálatot is végezni kell.
Sajnos, nem újkeletű probléma: hiába értesítik ki előre a lakókat, az ellenőrzés megjelölt idején nem várja a kéményseprőket senki. Budapesten évente 80-100 ezer lakásba nem tudnak bemenni, azaz 80-100 ezer lakásban maradnak ellenőrizetlenül részükről a fűtőberendezések, és a kémények.
Pedig, újabb veszélyek is fenyegetnek. Egyrészt, az új eszközök, másrészt, a szaporodó, „hermetikusan” szigetelő nyílászárók miatt. A konyhai páraelszívótól a WC-ventillátoron át a szárítós mosógépig több, a lakásban levegőt mozgató berendezés okozhat mérgezést, mert változást hoz a levegőáramlásban. A szénmonoxid pedig nem más, mint a lakásba visszaáramló színtlen, szagtalan, így emberi érzékszervekkel sajnos, teljességgel észrevehetetlen, gyilkos égéstermék.
Egy készülő törvényjavaslat szerint nagyobb ellenőrzési hatáskört kapnának a kéményseprők, hogy megelőzzék az egyre gyakoribb szénmonoxid mérgezéseket.
A törvénytervezetet szerint bővítenék a kéményseprők ellenőrzési hatáskörét. Jelenleg ugyanis csak a kémény átjárhatóságát, valamint a szénmonoxid visszaáramlást vizsgálhatják. A fűtőberendezések és a fűtött lakóterek levegő ellátásának ellenőrzésével azonban megelőzhetők lennének a mérgezések. Ugyanis jó kémény és tökéletes égésű fűtőberendezés esetén is történhet mérgezés, ha nem megfelelő a levegőellátás az épületekben. Mert csak annyi égéstermék távozhat a lakótérből, amennyit friss levegővel pótolnak. Ha nem kerül be kellő mennyiségű friss levegő, az égéstermék visszafelé áramlik… A törvénytervezet tavasszal kerül a Parlament elé, amelyben az is szerepel, hogy a kéményseprők szakmai felügyeletét a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok látnák el.
A tervezet elfogadása a jövőé, s mindnen törvény annyit ér, amennyit betartanak, s tartatnak belőle. Addig is, míg megszületik, s azután is tehát az a legszerencsésebb, ha partnerekként maximálisan segítjük a kéményseprők munkáját, lakásunkba való bejutását. Levegőt mozgató berendezések, új, szigetelt nyílászárók beépítése esetén pedig nem árt külön is kikérni a tanácsukat. No, meg, beszerezni néhány valóban megbízható szénmonoxid jelző készüléket.
Mint a FŐKÉTÜSZ IV-XV kerületi részlegének csoportvezetőjétől, Szőllősi Istvántól megtudtam, a két kerületben összesen 10 kéményseprő dolgozik, mintegy 53000 ingatlan tartozik hozzájuk. Szektorokra osztva a területet, egész évben járják a kerületeket, pontos beosztás szerint. Egy év leforgása alatt járják körbe a saját címeiket, így van ahol nyáron, máshol ősszel, vagy tavasszal dolgoznak. A kéményseprők többségükben régi munkatársak, a lakók jól ismerik őket. Tudatosan erre is törekednek, hisz így jobb a kapcsolat, nagyobb a bizalom, és a helyismeret is segíti a munkát. Szöllősi István külön felhívta a figyelmet: nyílászáró csere esetén szakági tervezőt kérjenek fel a munkára.