A helyi értékeinket védenünk kell

– A rendelet megalkotását hosszas munka előzte meg – mondta Sípos Gábor főépítész a testületi ülésen. – Az előző testület megbízása alapján 2010-ben kezdődött az értékvédelmi vizsgálat, és 2012 májusában döntött a testület az értékvédelmi rendelet koncepciójáról. A Perczel Anna építész által korábban védelemre javasolt több mint 600 épület túl soknak bizonyult. László Tamás polgármester (szintén építész) szerint ugyanis „ha 600 épületet helyezünk védelem alá, akkor egyet sem fogunk védelemben részesíteni.”
Az önkormányzat szakemberei tehát egyesével átnézték a javasolt épületeket, és végül a létszámot 600-ról 131-re csökkentették.
– Az értékvédelmi rendelet két pillérre épül: egyrészt az egyedi védettséget élvező épületek, másrészt a szintén védettségre javasolt terület vagy utcarészek megóvását tartalmazza – tette hozzá a főépítész. – Ez utóbbit az indokolta, hogy a rendelet előkészítése során többször egyeztettem a Műszaki Egyetem tanáraival, akik már több ilyen értékvédelmi rendelet előkészítésében közreműködtek, és ők javasolták a területi védettség rendeletbe foglalását, mondván ez sokkal hatékonyabb, mint az egyes épületek védelme.
A korábbi hatszázas lista szűkítése révén elsősorban olyan kerületi épületek számíthatnak majd védettségre, amelyek jelenlegi állaga szavatolja a megóvhatóságukat. Ez azért is fontos, mert a rendelet elfogadásával a helyi védettséget élvező épületek felújítására, állapotának megóvására új szabályok lépnek majd életbe. Annak érdekében azonban, hogy a tulajdonosokat ne sújtsa újabb teher, az önkormányzat a felújításokra pályázatot fog kiírni.
A testület a szeptember 26-i ülésen arról is döntött, hogy a pályázatok révén maximum egymillió forint támogatáshoz juthatnak majd hozzá a jelentkezők. A támogatási rendszer kidolgozása lesz a következő lépés. Az ülésen elhangzott, hogy a helyi védettséget élvező épületek listája a jelenlegi állapotot tükrözi, erről ugyanis lekerülhetnek épületek vagy újabbak kerülhetnek rá. Az eredeti, hatszázas lista tulajdonosait tájékoztatták a készülő rendeletről, és arról is, hogy az ő házuk szerepel a listán. A kiértesítés egyben felmérést is jelentett. Az érintett tulajdonosoknak mintegy 10 százaléka jelezte, hogy nem ért egyet a házuk listára vételével. A többség azonban pozitívan reagált, sőt jó páran akadtak, akik újabb adalékokkal, történelmi tényekkel járultak hozzá az ingatlanuk védelembe vételéhez. A helyi védelem természetesen enyhébb kategória a műemléki védelemnél, de a közösség szempontjából nagyon fontos a helyi értékek ily módon történő megóvása. A rendelet nemcsak konkrét épületek védelmét rendelte el, hanem kijelölt területeket és utcasorokat is, ahol a védelem ilyen összefüggésben érvényesülhet.
A képviselő-testület a polgármester kiegészítő javaslatára elfogadta azt is, hogy az építészeti értékeink jobb megismertetése érdekében – már karácsonyig – készüljenek képeslapok a szép ablakokról, plakátok a kapukról, és jövőre pedig egy összefoglaló kiadványt is szerkesszenek.

—————————————-

A MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület azért jött létre, hogy a kerület tüdejeként is nevezett MÁV Telep védettségét megőrizzék azzal, hogy bekapcsolódnak a Műemlékvédelmi Felügyelőség és a városvédelem munkájában.
– Egy nagyon hideg 2007. novemberi estén a református templom kiállításának megtekintése után, amely a MÁV Telep 100 éves történetét mutatta be, néhányan összejöttünk, és elhatároztuk, hogy megmentjük a telepet. A MÁV Telep védettségét is a helyi értelmiségiek járták ki a ’90-es évek elején, mikor a telepet le akarták bontani. Hosszas intézkedés és egy rendelet nyomán végül a telep, mint épületegyüttes helyi védelem alá került – meséli Arlett Annamária, az egyesület elnöke.
Az egyesület célul tűzte ki többek között a telep rehabilitációját, egy olyan szabályozási terv elkészítését, melynek alapja a védettség. Ehhez első lépésben rendezni kellene a telekkönyvi bejegyzéseket, megoldani a tisztázatlan telekhatárok kérdését. A rehabilitáció szempontjából fontos lenne, ha a beépíthető területekre olyan befektető építhetne, aki ismeri és figyelembe veszi a teljes terület struktúráját, miliőjét. A régi iskola és óvoda tervei alapján elkészülhetne egy gyermekparadicsom, baba-mama tornateremmel, sportolási lehetőséggel a gyerekeknek, hisz – örvendetes tény a telep szempontjából – egyre több a gyerek.
A tulajdonosi közösségek, közös képviselők bevonásával olyan szervezeti és működési szabályzat és rendszer kidolgozásán munkálkodik az egyesület, amely az egységes képi megjelenítést elősegíti, mint például élő sövény kialakítása a közösen használt területeken a beépített gazdasági udvarok előtt, vagy díszfát ültetnek egy-egy társasház közös udvarán. Ezek olyan költségtakarékos megoldások, melyekkel a tulajdonosok élőmunka ráfordításával csinosíthatják a telepet.
– Ha a pályázatok kivitelezésénél a társasházak nem külön-külön pályáznának, hanem egyszerre, együtt, akkor a nagyüzemi beszerzés jelentős költségcsökkentő tényező. A tulajdonosi önrész előteremtése nagyon fontos, de ügyes lobbizással és a gazdasági háttér megteremtésével megoldható – mondja Arlett Annamária.
A telep rehabilitációja mellett az egyesület környezetvédelmi és kulturális programokat is szervez. Többek között tavaly októberben az Életfa Program keretében emlékfát ültettek a 2011-ben született gyermekek tiszteletére. Idén májusban pedig MÁV telepi üdvözlet címmel kiállítást rendeztek a telep református templomában Solymos Tamás Géza festő MÁV Telepről készített festményeiből.
Őszi terveik között szerepel gyermek- és ifjúsági programok szervezése, kézműves foglalkozásokkal és a Sajtkukacz Zenekar közreműködésével. További fontos céljuk, hogy megismertessék és népszerűsítsék a talajjavítási módszereket a MÁV Telepen.