Menu

A házakkal közel egyidős
(képes beszámoló a cikk végén)

2008.12.13.

Hálaadó nap keretében ünnepelte Pestújhely az éppen 80 évvel ezelőtt december 2-án felszentelt Pestújhely-Újpalotai Református Egyházközség templomát.

-Miért épülnek imaházak és templomok? Miért épít egy gyülekezet, egy közösség templomot? Mert az egyház örök Úra, az Úr Jézus Krisztus és, és élteti egyházát és annak tagjait! Az immár 80 éves templomunkban e falak között azért szoktunk imádkozni, hogy adjon Isten e helyen új szívet és új életet a hallgatóknak. Most is azért imádkozunk, hogy az Úrtól jöjjön és fakadjon áldás mindannyiunk üdvösségére, mert hisszük, hogy Istennek célja van ezzel a nappal, célja van az életünkkel- kezdte a hálaadó napot Trencsényi László, az egyházközség lelkésze.
Az igét ezen a napon dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette, míg köszöntőt mondott Simonfi Sándor, a Budapest – Északi Egyházmegye esperese, valamint a pestújhelyi egyházak képviselői: Szabó András evangélikus lelkész és Dobner Győző baptista lelkész. Az elmúlt évtizedek eseményeit elevenítették fel az egyházközség korábbi lelkészei is: Pál László, Tóth Kása István és Kovács Mihály, valamint az önkormányzat nevében Hajdu László polgármester, országgyűlési képviselő.
Az ünnepségre műsorral készültek az egyház fiataljai, valamint eljöttek a Julianna Református Általános Iskola diákjai is.
Ezt követően Trencsényi László vetítettképes előadás keretében idézte fel a nyolc évtized történéseit.
– Itt Pestújhelyen a lakóházak közel egyidősek ezzel a templommal. Az előző gyülekezetben ahol szolgáltam több mint ötszáz éves volt a templomunk. Egyszer egy riporter kérdéseire válaszolva mutattam be a gyülekezetünket. Elmondtam neki, hogy e településen ötszáz év alatt minden ház többször is romhalmazzá vált és ki tudja hányszor kellett újabb és újabb hajlékot építeni, de ez a templom azóta is áll, mert ez nem olyan, mint a többi ház! Igen furcsán nézett rám, amikor tájékoztattam arról, hogy ennek a templomnak nem kövekből van a fundamentuma.
Nem? Kérdezte. Hát akkor mi az alapja? Nem mi ?válaszoltam, hanem KI? Elmagyaráztam neki, hogy ez a templom soha nem épült volna meg, ha nem élne megtartó Ura, Istene: Jézus Krisztus, akinek a nevében épült, és akinek a nevére szentelték, mert Ő a Fundamentum! Ő a Kőszikla! Ezért él az egyház, és ezért szentelnek ma is templomokat, és egyenként minden ember, aki hisz benne, erre a Fundamentumra építi az életét, maga is templommá lesz: mégpedig a Szentlélek templomává!
E gyülekezet temploma immár nyolcvan éve hirdeti Isten dicsőségét, bár e templom életében is voltak komoly, olykor félelmetes viharok, mégis áll, mert él az Ura, Istene.
A Pestújhelyi Református Egyházközség 1910. július 10-én jött létre a Rákospalotai Református Egyház segítségével. Eleinte az istentiszteleteket az imateremnek is használt iskolában tartották, majd az 1919-ben megvásárolt Filadelfia Egylet Házában.
1928-ban Törös Sándor lelkész és Bujdosó Sándor gondnok idején az imaház már szűknek bizonyult az egyre népesedő gyülekezet számára, ezért a templomépítés érdekében az egyházközség tagjai gyűjtést szerveztek.
Az adományokból 8 ezer pengő gyűlt össze, míg az általuk szervezett jótékonysági előadás újabb 1800 pengő bevételt eredményezett. Ez az összeg a felvett 56 ezer pengő kölcsönnel együtt elegendőnek bizonyult a templom építésének megkezdéséhez.
1928-ban templomunk Pestújhely öt terének egyikén, a mai Sztárai Mihály téren épült fel, mégpedig rekordgyorsasággal, alig kilenc hónap alatt.
Az alapkőletétel 1928. március 4-én, a felszentelés pedig december 2-án volt, amelyen Ravasz László az akkori Dunamelléki Református Egyházkerület püspök is részt vett.
A templom tervezője a holland származású építész Van Den Deck ?János? volt:
Az észak- európai klasszicizmus hatását mutató terv szerint a templom bejárata előtti portikuszon a háromszögű oromzatot két klasszikus formájú oszlop tartja.
A templom liturgikus terének fala félköríves lezárású, mely a templom hajórészéhez keresztházszerű térbővülettel kapcsolódik.
A szószék a belső tér leghangsúlyosabb eleme, mely a főbejárat klasszicista hangulatát idézi. A szószék mellett mindkét oldalon egy-egy színes üvegablak helyezkedik el, amelyek az úrvacsora szent jegyeit ábrázolják. A négyzetes alaprajzú harangtorony eredetileg süveges formájú lezárást kapott, mely sajnos a második világháborúban megsérült és egyszerűbb a jelenleg is látható formában állították helyre.
A gyülekezetünk nagy vágya a templom tornyának eredeti szépségében való helyreállítása, hogy központi helyzetéből adódóan újra méltóságteljesen hívja fel a járókelők figyelmét ittlétére, puszta jelenlétével is hirdetvén ( nemzedékről-nemzedékre) Istenünk nagy nevének dicsőségét.
Szeretnénk még elérni, (együtt a pestújhelyi polgárokkal) a templom előtti tér rekonstrucióját, parkosítását, hogy ezáltal templomunk környezete – a Sztárai Mihály tér ? is végre rendezettségével méltó ékessége lehessen Pestújhelynek.
Az immár nyolcvan éves templomunkban, a mi lelki otthonunkban örömmel és Isten iránti hálaadással számolhatunk be kedves vendégeinknek arról, hogy templomunkat két évvel ezelőtt belülről, az elmúlt évben kívülről tataroztattuk, az idén pedig környezetét rendeztük, parkosítottuk.
Idén hatalmas eredmény volt számunkra az is, hogy a százéves parókia épületét kívülről tataroztattuk és a fűtési rendszert is korszerűsítettük. Istennek legyen hála mindezért. Megköszönünk minden segítséget és minden adományt, amellyel gyülekezetünket támogatták.
A lelki életünkről is szeretnénk röviden szólni. Gyülekezetünknek jelenleg 428 tagja van. Az istentiszteleteket átlagosan 70-80 fő látogatja. Rendszeresen tartjuk alkalmainkat. Minden héten az istentiszteleteken, bibliaórákon túl a gyermekek számára bibliaórát, a fiatalok számára ifjúsági órát tartunk, és heti rendszerességgel jelen vagyunk és hittanórákat tartunk területünk négy óvodájában és négy általános iskolájában is. Mivel a 2008-as évet egyházaink vezetői a Biblia évének hirdették meg, igyekeztünk mi is bekapcsolódni azonképpen, hogy templomunk padjain elhelyeztük a Bibliát, énekes lapokat, és egyik hitvallásunkat: a Heidelbergi Kátét füzet alakban, és minden vasárnap Istentisztelet előtt rövid tanítás hangzik el a Bibliáról, hitünk alapkérdéseiről- hangzott el, majd szeretetvendégségre hívott mindenkit a lelkész.

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó linkek:

Képes beszámoló