Menu

A civil szervezetek szerepe a régióban

2004.02.26.

A Civil International – Nemzetközi Polgári Liga február 21-én a XV.kerületi Újpalotai Közösségi Házban szervezte meg a Közép-Magyarországi Regionális Civil Szervezetek találkozóját, melyen részt vett Avarkeszi Béla, a XV. kerületi Önkormányzat civil referense is.

Az összejövetelt Józsa Ilona, a Civil International elnöke nyitotta meg, majd Hegedűs László, a SZÖVTÁRS Egyesület szervezési referense a „Civil szervezetek szerepe a Közép-Magyarországi Régióban” címmel tartott előadást. Hegedűs úr először történeti áttekintést adott az Alapprogramhoz csatlakozott szervezetek szerepéről, munkájáról.
– A cél – befogadni minden olyan szervezetet, amely megfelel a „civilség” kritériumainak – mondta, majd a jelenlévőkkel ismertette a XV. kerületi Civil Szervezetek Egyeztető Tanácsa (CET) megalakulásáról és munkájáról szóló tapasztalatokat, melynek legfontosabb eredménye a közös álláspont kialakítása volt.
– A XV. kerületi Önkormányzat Budapesten élen jár a civilek támogatásában, de támogatást csak a bíróság által bejegyzett szervezetek kapnak. Nemcsak a pénz elosztásánál, hanem az önkormányzat döntéshozatali munkájában is érvényesül a hatékony civil kontroll. Egy nagyon fontos stratégiai kérdés, hogy amíg a kormánynak van civil stratégiája, a civileknek még nincs, melyet a közeljövőben ki kell alakítaniuk. Az önkormányzatoknak pedig támogatnia és biztosítania kell a civil szervezetek létrejöttét és a működésükhöz szükséges feltételeket.
– Február 26-án lesz az Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) kollégiumi választása, azonban nagyon fontos, hogy mindenki értse: az NCA nem érdekképviselet. Az érdekképviseletnek elemi /települési-kisrégiós/ szintről és alulról építkezve-szerveződve kell kiépülnie. Tudnunk kell, hogy Budapest és Pest megye között a vita újból fellángolt, nemcsak a közigazgatás szintjén, hanem a civilek között is. Ugyanis Pest megyének 14 kistérsége van, míg Budapesten nem tudni, hogy egy kistérség, vagy 23 kerületi kistérség van-e.
Hegedűs László előadását követően Avarkeszi Béla hozzászólása következett.
– A XV.kerületi Önkormányzat fontos feladatának tekinti, hogy jó legyen a kapcsolata a civil szervezetekkel, illetve, hogy a szervezetek is minél jobban megismerhessék egymást. Fontos a civil szervezetek pénzügyi támogatása is, de hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy az 1 %-os támogatást is meg tudják szerezni. A civilek csak úgy várhatják el, hogy komolyan vegyék őket, ha komolyan fogják venni saját magukat és egymást is. Zuglóban (XIV. kerület) például az Önkéntes Forrás Központ Alapítvány megrendezte első találkozóját, melynek célja volt a civil szervezetek közötti tapasztalatcsere.
Józsa Ilona gondolatébresztőnek-vitaindítónak szánta gondolatait:
– A XV. kerületben irigylésre méltóan jó az önkormányzat kapcsolata a civilekkel. Ez országos szinten még a legtöbb esetben nem mondható el. De ahol összefognak a civilek és megszervezik magukat, ott a helyzet szinte mindig jelentősen megváltozik, mert felismerik – az önkormányzatok is -, hogy az összefogásban nagy lehetőségek rejlenek. Ez is lehet az oka, hogy ígéretes fejlődésnek indult a civil társadalom érdekérvényesítés iránti igénye. Magyarországon 45 ezer civil szervezet van regisztrálva, ebből talán 20 ezer, ha működik. De sokszor nem lehet tudni, hogy melyek a fantomszervezetek. Erre megoldás az alulról, települési szintről szerveződő civil együttműködések létrehozása, ahol a szervezetek ismerik egymást és egymás munkáját. A Nemzeti Civil Alapprogram kidolgozásában részt veszek, melynek létrejötte nagy előrelépés a civil szervezetek finanszírozásában. De ez az érdekképviselet kérdését nem oldja meg. Így szükséges az érdekképviselet kiépítése települési, kisrégiós, megyei-regionális szinten, amely végül az országos rendszerbe kell, hogy betagozódjon. Vannak már nagyon ígéretes kezdeményezések: Dél-Pest megyében, Nyugat és Kelet-Pest megyében, Vác térségében és a fővárosban. Ezeknek a ma még különálló, sokszor elszigetelt kezdeményezéseknek egy egységes rendszerbe való összehangolása, integrálása nagyon fontos. Az NCA kollégiuma nem irányító szerepre törekszik, hanem szeretné ösztönözni a civil együttműködések kialakulását, koordinálását, a szervezetek közötti párbeszéd közvetítését, egymás megismerését, amely feltétlen alulról felfelé építkező rendszerben valósulhat meg a szervezetek autonómiájának legteljesebb mértékű tiszteletben tartásával.
Az összejövetelen a hozzászólók mindegyike üdvözölte az NCA létrejöttét és reményüket fejezték ki, hogy mielőbb megoldódik a civil szervezetek támogatása – kiszűrődnek az álcivil szervezetek illetve sikerül érvényesíteni a civil érdekeket.
– Függetlenül attól, hogy bekerülök-e a kollégiumba vagy sem, mindent el fogok követni, hogy a tanács és a kollégiumok munkája a lehető legszélesebb nyilvánosságot kapják meg. Minden információnak el kell jutnia a legkisebb szervezethez is – mondta Józsa Ilona. Mivel a tanácsi és kollégiumi ülések nyilvánosak, meg fogjuk találni a módját, hogy a szervezetek ezekről az időpontokról tájékoztatást kapjanak és mindenkit arra buzdítok, hogy vegyenek részt az üléseken és győződjenek meg személyesen az ott folyó munkáról. Úgy látom, hogy mindenhol az országban a szervezetek részéről van érdeklődés egy széles alapokon nyugvó, érdekérvényesítő hálózatban való részvétel iránt. Ezért kérem azokat a szervezeteket, amelyek úgy gondolják, hogy már meg kellene tenni az első lépéseket a regionális érdekképviseleti rendszer felé, jelezzék azzal, hogy ehhez az úgymond „mozgalomhoz”, vagy inkább kezdeményezéshez csatlakoznak egy – mondta az összejövetel végén Józsa Ilona.