A biztonságos környezet társadalmi összefogást igényel
2001. november 27-én Közbiztonsági fórumot tartottak a Száraznád utcai Közéleti Házban. A lakossági igény alapján meghirdetett esemény olyan, mindenki számára fontos kérdéseket járt körül, mint a lakások betörésekkel szembeni védettsége, a zsebesek kifogyhatatlan trükkjei, az ellenük való védekezések és nem utolsósorban a XV. kerület közbiztonsági helyzete. A fórum szakelőadói Horváth Ferenc alezredes, XV. kerület rendőrkapitánya, valamint Palotás István alezredes, a BRFK Zseblopási alosztályának vezetője voltak. A téma fontosságára való tekintettel a nézők között egyaránt helyet foglalt Hajdú László, a kerület polgármestere, Ambrus János alpolgármester és Kiss Péter, a XV. kerület országgyűlési képviselője is.
„A karácsony a zsebtolvajok egyik csúcs idénye”- tudhatták meg az egybegyűltek Palotás Istvántól, a BRFK zseblopási alosztályának vezetőjétől, majd a szakember mindenki számára közérthetően elemezte azokat a módszereket, mellyel a bűnözőknek a táskákra és zsebekre szakosodott rétege a napi gyakorlatban „tevékenykedik”.
– Ezek a bűnözők sosem dolgoznak egyedül, mindig legalább ketten vannak, de olyan is előfordul, hogy nagyobb csapatban végzik a munkájukat. Azt, aki a kiszemelt áldozatot megkárosítja, a szakzsargon csak „nyúlósnak” hívja. Ő hajtja végre a bűncselekményt, és a lopott tárgyat azonnal továbbadja a társának. Így a kárvallott, ha észre is veszi a tettes ténykedését, bizonyíték hiányában nem tud kellőképpen védekezni. A leggyakoribb helyek a BKV közlekedési eszközei, a nagy forgalmú aluljárók, vagy az ünnepek környékén zsúfolt üzletek. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a zsebtolvajok sokszor kényelmes helyzetben vannak, hisz gyakori, hogy a pénztárca a nyitott táskában (!) könnyen kitapintható helyen, a csomag tetején helyezkedik el, ráadásul a készpénzen kívül az iratokat, a bankkártyát és a hozzávaló PIN-kódokat is tartalmazza. Innen már csak egy lépés, hogy a bűnelkövető az első automatánál a kárvallott számláját is azonmód leüríti.
Palotás István elmondta, hogy az állampolgárok is megtanulhatják felismerni a rengeteg kellemetlenséget jelentő bűnözőket. Nem csak a szakavatott szemnek ismerhető fel a jellegzetes viselkedésük:
– Gyakorta ácsorognak látszólag céltalanul, figyelve a körülöttük zajló életet – mondta gyakorlati tanácsként az alezredes -, majd hirtelen valamilyen irányba megindulnak, s ha véletlenül feltűnőek lennének a kiszemelt áldozatuknak, akkor úgy torpannak meg, mintha hirtelen meggondolták volna magukat. S hogy mit tehetünk ellenük? Azt minden esetre azonnal le kell szögezni, hogy 100%-os védelem nem létezik. Amit az állampolgárok megtehetnek, hogy nem hordanak maguknál nagy pénzt, vagy ha ez elkerülhetetlen, akkor sem egy helyen tartják, hanem több részletben rejtik el a táskájuk mélyén. A zsebesekről leszögezhető, hogy csak egyszer nyúlnak a táskába, de amit megfogtak, azt ki is veszik, így, ha nincs minden a pénztárcában, akkor talán elkerülhető a nagyobb baj. Szintén fontos, hogy a mobiltelefon se legyen jól látható és illetéktelenek számára könnyen hozzáférhető helyen, mert ezzel is kevesebb támadási felületet hagyunk a bűnözőknek. Vigyázni kell a tolvajok lefülelésével, mert a tapasztalat alapján a zsebesek a korábbiakhoz képest agresszívabbakká váltak. Sajnos, történt már komolyabb bűncselekmény amikor a kárvallott idejében felismerte a zsebeseket. Ilyen esetekben az óvatos önmérséklet többet segíthet. Fontos, hogy tanúkat tudjon gyűjteni az ember, és használható személyleírással rendelkezzen, mivel a rendőrség nyilvántartásában szinte valamennyi zsebes szerepel.
Pálinkás István elmondta, hogy a zseblopás kiemelt bűnténynek számít a magyar törvénykezésben bármekkora is az eltulajdonított érték, ám sajnos ezzel nem arányos a kiszabható büntetés. A többszörösen visszaeső zsebesek is maximum 8-18 hónap szabadságvesztést kaphatnak. A legveszélyeztetettebb területeknek továbbra is a 4-6-os villamosok és a metrók számítanak, de a statisztikában sajnos előkelő helyen áll a 96-os autóbusz is. A zseblopási alosztály emberei naponta fülelnek le zsebeseket, ám így sem tudták felvenni a harcot a 90-es években elszaporodott esetekkel szemben. 1998-ban 7800 bűnesetet regisztráltak, melynek hatására felállították azt a vizsgálati részleget, amely azonnal előzetes letartóztatásba helyezte a lefülelt tolvajokat. Ennek következményeként egy évvel később 6100-ra csökkent a zseblopások száma, idénre pedig várhatóan ez a szám már 5200 környékére mehet le. Ennél jobb eredményt viszont csak abban az esetben lehet majd elérni, ha a rendőrség mellett a társadalom is egységesen fellép a zsebesek ellen.
Ugyanerre az összefogásra hívta fel a figyelmet Horváth Ferenc, a kerület rendőrkapitánya is, aki szerint az állampolgári közömbösség mellett a rendőrök képtelenek mindig, minden helyen és időben ott lenni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a tisztességes embereknek kellene átvenniük a rend őrzését, hanem azt, hogy a rendőri munka hatékonysága csakis a lakosság támogatásával eredményes.
– A kerületben egyelőre még nem működik térfigyelő rendszer, és ez a jövőben is csak akkor lesz majd lehetséges, ha a kerületi kapitányság valamilyen támogatást kap a rendszer üzemeltetésére. Másképpen az a helyzet alakulhat majd ki, mint a VIII. kerületben, ahol az ottani kapitányság sem képes a fontos technikai eszközt egyedül üzemeltetni. Azt a helyi rendőrség is pontosan tudja, hogy a legtöbb bűncselekményt Újpalotán követik el. Ez ellen viszont a lakosságnak is védekeznie kell. Ma már léteznek olyan védelmi rendszerek, amelyek megnehezíthetik a betörők dolgát. Az, hogy ki melyiket választja, a drágábbat, az egyszerűbbet vagy a nagyobb biztonsággal kecsegtetőbbet, csak az állampolgárok döntésén múlik. Mi csak tanácsolni tudjuk , hogy minden esetben gondolják át mekkora értéket akarnak megóvni, s hogy mit bír el a pénztárcájuk.
Horváth Ferenc alezredes tájékoztatójában néhány ismert bűnelkövetési módszerre is felhívta a figyelmet. Kiemelte, hogy a kerületi betörésekre nem a hosszas feltérképezés és megfigyelés a jellemző, hanem általában az alkalom teremt lehetőséget a bűnelkövetőknek.
Az ingatlanok értékemelkedésének következtében néhány éve egy új típusú bűnelkövetés került reflektorfénybe: mások lakásának hamis papírokkal történő eladása. A rendőrkapitány felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatanok megvásárlásakor alaposabban kell a tulajdonos kilétéről meggyőződni.
Újpalotán az utóbbi időben több alkalommal is előfordult, hogy idős emberek mellé ismeretlenek szálltak be a liftbe, akik kihasználva az áldozatuk helyzet adta védtelenségét, lelketlenül kirabolták a tehetetlen embereket. Ezekben az esetekben is nehezen kivitelezhető, hogy a lakótelepek liftjeinél rendőrök strázsáljanak, így a szakemberek csak jelezni tudják a kerület idősebb lakóinak, hogy legyenek elővigyázatosabbak, mielőtt a liftbe szállnának.
– A közbiztonságot sehol a világon nem tudja a rendőrség egyedül, külső segítség igénybevétele nélkül biztosítani – fejezte be értékelését Horváth Ferenc alezredes – Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen az egyre jobban elszaporodó bűnözés ellen fellépni, mindenképpen a helyi önkormányzatok, a cégek, vállalatok és a lakosok összefogása is elengedhetetlenül szükséges.