40 év- Városünnep 2009.

A fanfárokat a Hubay Jenő Zeneiskola növendékei szólaltatták meg, míg a Himnuszt Torgyik Bettina, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola tanulója énekelte.
Amint a program kezdetén elhangzott, a XV. kerület idén két évfordulót is ünnepel: Pestújhely századik, Újpalota negyvenedik születésnapját, tavaly pedig Rákospalota város volt 85 éves.
-Akkor abból az alkalomból rendeztük meg a kétnapos Városünnepet, ahol díszokleveleket, elismeréseket adott át a kerület vezetése tíz kerületi kiválóságnak, valamint a 18. évüket betöltött kerületi polgároknak. Ezt a hagyományt folytatjuk most: a második Városünnep Újpalotát köszönti. A XV. kerület különleges kerület, mert három városrész, falu, vidék, lakótelep összekapcsolódása, mára már természetes egysége. Most is szeretnénk elismerésben részesíteni a legaktívabb civil szerveződést, a kulturális, sport, közélet legjobbjait; és a három újpalotai középiskola 18 éves kerületi lakos diákjait fölavatni a XV kerület polgárának- hangzott el, majd Hajdu László polgármester tartotta meg ünnepi beszédét.
-Köszönet azoknak, akik itt vannak velünk. Ezzel az ünnepi programmal veszi kezdetét az Újpalotai Napok, amely a 40 éves lakótelep ünneplésének jegyében zajlik. Ahhoz, hogy minden a legjobban készüljön el, mindent megtettek az Újpalotai Szabadidő Központ munkatársai. De mi is volt 40 évvel ezelőtt és azt megelőzően?- tette fel a kérdést a polgármester, majd a II. világháború utáni eseményeket, a főváros újjáépítésének időszakát idézte fel néhány mondatban.
– A Rákospalotai és részben pestújhelyi földeken a hetvenes évek első felében a főváros egyik legnagyobb lakótelepe épült fel: Újpalota. A lakótelep létrejöttekor még nem lehetett tudni, hogy melyik járdátlan, buckás, sáros úttest, milyen névre hallgat. Az „idő” lehet negyven év vagy több, amikor hatalmas szántóföldek, és mocsaras területek váltották egymást.
Újpalota ízes utcaneveinek többsége, ma is az egykori területre vonatkozó, utaló kifejezés. (pld: Árendás, Nyír-Palota, Legénybíró, Kőrakás, Erdőkerülő, Nádastó, Száraznád stb.)
A kerület legmagasabb épülete a „víztoronyként” nevezett lakóház vagy ahogyan később emlegették „Casco ház”, mára szinte a városrész jelképévé vált. A belváros felől érkezve a Körvasútsort áthidaló felüljáróról a toronyház már jól látható.
-„Rákospalota” várost /amely már 1923-ban városi rangot kapott/ és „Pestújhely” nagyközséget 1950-ben a „Nagy-Budapest”-hez csatolták, míg az újpalotai lakótelep a későbbi „lakásépítési-program” keretében, a „III.-IV. ötéves népgazdasági terv” időszakában épült. „Alapkőletételi okmányát” 1969-ben helyezték el a városrész Fő terén.
Az okmány hiteles szövege szerint „Budapesten ezen új városrészének alapkövét a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére helyeztük el. A mai napon elkezdett 13.500 lakás építése része annak az egymillió lakásnak, amelynek felépítését a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás Paraszt kormány 15 éves lakásfejlesztési programjában elhatározott… 3,5 milliárd forint költséggel 136 hektár területen.”Az építkezés előkészítése már 1967-1968-ban elkezdődött. Az akkori „Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának” 1969. augusztus 6-i ülésén jóváhagyták a beruházási tervet, amelynek célja a budapesti lakásépítési program 20%-ának teljesítése volt.
A panellakások mellett, bölcsődék, óvodák, tantermek, orvosi rendelők, kereskedelmi- és kulturális egységek építése is szerepelt. A terveket a „Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben” készítették, Tenke Tibor vezetésével. A „páskomligeti”, majd későbbi nevén: az újpalotai nagyszabású építkezés már a végleges elfogadása előtt, 1968. novemberében elindult és 1970 elején a panelek szerelését is elkezdték. Egy éven belül, 1971 végére 1310 elkészült lakásba már az első lakók is beköltözhettek. A teljes beruházás összköltsége /az 1971-es számítások szerint/ elérte a 3,5 milliárd helyett a 4,5 milliárd Ft-ot. Az elképzelt városrészben a tervezett és felépítendő egységek számokban a következők voltak: 14.105 lakás, 700 bölcsődei hely, 1400 óvodai hely, 140 tanterem, 2520 m alapterületű orvosi rendelő, 18.340 m alapterületű kereskedelmi egység, 4900 m alapterületű kulturális egység. A kerület lakóinak száma fél évtized alatt a duplájára növekedett. 1970-ben a kerület összlétszáma 60.000 volt, míg öt évvel később már ez a szám 120.000-re változott.
Újpalota építésénél a fiatal építészek eredeti elképzelései nem valósultak meg. Az első beépítési tervét, amely elsősorban Tenke Tibor előzetes tanulmányterve alapján készült, Mester Árpád és Tenke Tibor 1967-ben készítette. A C5 központ tervét Callmeyer Ferenc építész jegyezte 1973-ban. A három építész együtt dolgozott a terveken. Az elmúlt években számos elképzelés született a „közművelődési ház” és a római katolikus templom építésére is. Újpalota mai épített arca csak részben tükrözi azt, amit a fiatal építészek 1967-ben megálmodtak. Szerették volna, ha minden addigi lakóteleptől különbözik Újpalota. – mondta a polgármester, majd számos személyes élményéről beszélt, az első beköltözőkről, akik a város különböző pontjairól kerültek ide, és szinte egy egészen másik világban érezhették magukat, hiszen a szoba-konyhás lakásokból; a folyosón lévő több lakásban élő lakók által használt WC-k világából teljesen más körülmények közé költözhettek.
Későbbi gondolataiban a polgármester szólt arról is, hogy a házgyári lakótelepek második generációjára az újpalotai lakótelep a legjobb példa.
-Újpalota az első próbálkozás a paneles lakótelep városiasabbá tételére. A lakótelepet az ekkor felszerelés alatt álló III. számú Házépítő Kombinát típusainak felhasználásával kellett megtervezni. A dunakeszi házgyárat a korábbiaknál változatosabb házak építésére szolgáló sablonparkkal látták el. Az 1970-ben felavatott házgyár új termékeit elsőként az újpalotai lakótelep építésénél alkalmazták. A fiatal építészek eredeti elképzelései nem valósultak meg. Az eredeti tervekhez képest hiányzik a két főútvonal kereszteződésén átívelő felüljáró, a művelődési ház és a templom terve. A középmagas házakat nem egyenletesen felépülő absztrakt geometrikus formában szórták szét a terepen, hanem két egymást ferdeszögben metsző útvonal mellé csoportosították őket. A városközponttól kivezető Drégelyvár, majd a ferdeszögben megtörő Nyírpalota utca az egyik főtengely, a keresztirányú forgalmat vezető Páskomliget és Zsókavár utca a másik. Ezeket az útvonalakat kísérik az ezzel párhuzamos sávházak, vagy ferdeszögben eltolt tömbházak, zárt utcaképet alkotva. Az inflexiós pontokba szoborszerűen megformált toronyházakat szántak. A „víztoronyház, az egyetlen 17 emeletes toronyház, ami ezek közül megépült, de nem az 1967-es tervek szerinti helyen áll. Víztoronyként sohasem üzemelt. Tenke Tibor elképzelése szerint, a víztorony lábát lakások kialakítására használták fel. Az épület tetejét, ami a víztorony funkcióját látta volna el, a panel szerkezetből nem tudták megvalósítani. Tenke Tibor nagyon szeretett volna ebben az épületben élni, de soha nem kapott rá lehetőséget. Hiába kérte, nem utaltak ki számára itt egy lakást. A két egymást metsző fő útvonal X alakú tengelykeresztje négy negyedre osztja a területet, ahol a további épületeket egy-egy alközpontba „szomszédsági egységbe” tömörítették a tervezők. A lila iskola, a narancssárga óvoda és a piros-fekete, kék-zöld vagy lila gyermekintézmények legendásak voltak már a hetvenes években. 1999-ben a kerület polgármesteri hivatala – Újpalota alapításának harmincadik évfordulóján – a Fő téri emléktábla avatás mellett, szakmai konferenciát rendezett, ahol az egykori meghatározó funkcióban lévő emberek idézték fel az építés egy-egy fázisát. Megszólalt a beruházó, a közműépítő mérnök, az akkori tanácselnök, vállalatigazgató és sokan, akik jelen voltak vagy lehettek a városrész növekedésénél. Az Újpalotai Szabadidő Központ munkatársai „Újpalota harminc éves” címmel dokumentumfilmet készítettek a lakótelep történetéről. Kelemen Árpád, a film szerkesztő-rendezője Sebők László operatőr-vágóval az egykori Híradó-részletek segítségével és a harminc éve itt élő emberek visszaemlékezéseivel mozgóképen mutatták be Újpalota történetét. A változás, változtatás igénye ma is nagyon erős a városrészben… Az Újpalotai Szabadidő Központ és a „Nyírpalota Társaság” több helyi civil szervezettel együtt az elmúlt öt évben számos előadás-sorozatot, közösségi akciót, pályázatot és kiállítást szervezett, amelyben minden korosztályhoz fordult. Újpalotán a „Nyírpalota Társaság” „társadalmi részvétellel szorgalmazta egy olyan közösségi tér megalkotását, amely új funkciókkal bővítené, gazdagítaná a lakótelep központját.” Az elmúlt két és fél évben előadásokat és lakossági fórumokat szerveztek, kiadványokat, maketteket készítettek, kérdőíves felmérést végeztek és kiállításokat rendeztek. 2005. májusában felhívásukban minden korosztályt megszólítottak – Álmodjunk várost – tervezzük meg önmagunknak Újpalotát. A kút új funkciót adhat Újpalota központi terének. A Fő tér ezáltal fontos közösségi térré, találkozóhellyé válhat a megépített szökőkút melletti padoknál- mondta a polgármester, majd gálaműsor következett, miközben a kerület vezetése Újpalota alapításának 40. évfordulója alkalmából egy-egy prominens személyt, civil szervezetet elismerésben részesített, amely Gyulai Líviusz Munkácsy-, Kossuth-díjas, érdemes grafikusművész alkotása.
A gálaműsorban fellépett: a Made in Brass rézfúvós kvintett, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola tanulói, Iványi Diána és Madej Dorina a Hubay Jenő Zeneiskola fuvolista növendékei, Várhegyi András, a VV Trió, Fekete Éva és Ress Tamás, a Szilas Néptáncegyüttes táncosai.

A műsor közben elismerést vehetett át:
-Gugyella János Újpalota első bejegyzett lakosa, az Újpalotai 1. számú Lakásszövetkezet elnöke, jelenleg is újpalotai polgár.
Gugyella János és családja 1971. április 17-én költözött be újpalotai új otthonába a XV. kerületi Tompa Mihály utcából. Beköltözésüket ünnepség előzte meg: a kerület és a főváros képviselői köszöntötték a családot, ünnepélyesen átadták a lakáskulcsokat. A közös öröm, hogy lakáshoz juthattak, gyorsan összekovácsolta a lakókat, máig tartó barátságok szövődtek.
Lakásszövetkezeti elnökként Gugyella János statisztikai adatokkal is tud szolgálni. Tőle tudjuk, hogy az első beköltözők igen nagy része mára elköltözött, csupán 30-50 % a régi lakó. Gugyella János önmagát ízig-vérig újpalotainak vallja: 30 éves barátságokat, közös élményeket nem cserélne fel egy új lakás kedvéért.

-Baranyai Katalin Újpalota első szülöttje: 1971. április 29-én született. Máig itt él szülőházában. Mozgalmas, élményekben gazdag gyermek- és tanulóéveire nagy szeretettel emlékezik vissza. A környék nagyszámú diákságát a G-ig számozott, magas létszámú osztályok fogadták be. A Kavicsos közi Lila iskola, a lakótelep első újonnan épült nevelési- oktatási intézménye kiváló pedagógus gárdájával (Paróczay Józsefné tanárnő, Daróczy Choli József tanár úr– azóta híressé vált költőnk), újszerű pedagógiai módszereivel hamar megalapozta kerületi, fővárosi hírnevét, a diákoknak pedig megadta a továbbtanuláshoz szükséges biztos alapot. Baranyai Katalin a Gyógypedagógia Főiskolán, majd az ELTE olasz szakán szerzett diplomát. Gyógypedagógusként és fejlesztő pedagógusként dolgozik. Két gyermek büszke édesanyja.

– az Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesületet. A díjat Báthory Béla, az ÚBK elnöke vette át. Az Újpalotaiak Baráti Köre 1983 júliusában városvédő egyesületként született. 1984-ben vette fel jelenlegi nevét, Báthory Béla vezetésével és hatvankét alapító taggal látott komoly munkához. Péntek esti társalgót szerveztek kulturális, politikai, irodalmi témákról egy-egy híres művész, közéleti személyiség meghívásával. A 25 év alatt közel félezer vendég kapott meghívást. A rendszerváltozás átalakulást hozott az egyesület életében is. A politikai témájú programokat felváltották a közérdekű fórumok. 1989-ben jelent meg a Toronyhír című lap első száma is. A könnyedebb témáknak is jut hely: az Erzsébet és Katalin napot bállal ünneplik, ahol minden korosztály képviselteti magát. A jelenleg 40-50 tagú egyesületben az évek során 1200-an fordultak meg. Az Újpalotaiak Baráti Köre az évek során a kerületrész egyik meghatározó civilszerveződéssé nőtte ki magát.

-Halászné Fehér Gabirella Rákospalotán született, 39 éve Újpalotán él, élete a kerülethez kötődik. Egész életére jellemző a közösségét, az emberekért, különösen az öregekért, elesettekért való tevékenysége. Hosszú ideig nyugdíjas klubot vezetett. A rendszerváltás előtt és azóta is a civil kezdeményezések egyik kulcsfigurája: a rendszerváltás után a Polgári Érdekképviseleti Egyesületben, majd az Együtt Újpalotáért Egyesületben, mint alapító tag tevékenykedik. 1994-98 között, mint választott képviselő, a kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének tagja. A Pénzügyi Bizottság alelnökeként, és a MOS bizottság tagjaként tevékenykedett. A BUDAPESTÉRT kitüntetés tulajdonosa. Szenvedélyesen gyűjti környezete, a kerület és Újpalota emlékeit, dokumentumait, amelyeket szívesen ad közre, például a 40. évforduló emlékére rendezendő kiállításra is.

-Illés József 1971-től a Testvériség SE elnöke. A Testvériség SE száz éve, 1909-ben alakult a MÁV Nyugati Főműhelyének dolgozóiból. Szakosztályai között található volt labdarúgás, birkózás, súlyemelés, atlétika, kerékpározás. A húszas-harmincas években a sportegyesület újabb szakosztályokkal bővült, turisztika, ökölvívás, evezés, tenisz, vívás, céllövészet. A II. világháború után, 1945 tavaszán elsőként jött létre a kerületben a labdarúgó szakosztály a Testvériség SC keretein belül. E nagy múltú sportegyesület labdarúgó szakosztályában 1951-ben kezdte meg sportpályafutását. Először az ifik között játszott, majd a felnőtt csapat állandó és budapesti ifjúsági válogatott játékosa lett. 1955-től – katonai szolgálat teljesítése miatt – a Ceglédi Honvéd labdarúgó csapatában játszott. A leszerelés után újra a Testvériség csapatában folytatta sportolói pályafutását 1968-ig. Tagja volt annak a Testvériség SE labdarúgó csapatának, amely 1964-ben a Népköztársasági Kupában a legjobb négy együttes közé jutott.
Folyamatosan képezte magát és a Testnevelési Egyetemen elvégezte a labdarúgóedzői tanfolyamot is. Illés József közel négy évtizedes sportvezetői tevékenysége alatt az utánpótlás-nevelés, a kerületi ifjúsági és diáksport, valamint a versenysport területén kimagasló érdemeket szerzett.

-Varga Miklós 1948-1953 között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, mesterei Beck András és Pátzay Pál voltak. 1960 óta Miskolcon él. Az ő alkotása az Újpalota központjában felállított térplasztika, melyet Miskolc város adományozott a városrésznek és Budapest Centenáriumának alkalmából készült el. Életművében azonos súlyúak a megrendelésre készült monumentális köztéri kőszobrok és bronzplasztikák, portrék, kisplasztikák és érmek. Realista szemléletű, természetelvű alkotások mellett elvont kompozíciók is szervesen illeszkednek munkásságába. Elismerései: Együtt Budapestért (1973), Pro Urbe Miskolc (1974), Pro Urbe Mezőtúr (1978). Számtalan egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be, többek között Olaszországban, Spanyolországban, Indiában és Franciaországban. Budapesten, Miskolcon és országszerte több köztéri alkotása látható. Az Újpalota központjában lévő térplasztikája a városrész egyik jelképe lett, felállításának 35. évfordulója idén augusztusban lesz.

-Mészáros Hubáné tanulmányait a Szent Korona Utcai Általános Iskolában, majd a II. kerületi Zirzen Janka Tanítóképzőben végezte. Tápiószentmártonban, Szentmártonkátán, az 1962/63-as tanévtől a VIII. kerületi Jázmin Utcai Általános Iskolában tanított. A Juhász Gyula Tanítóképző Főiskolán földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Az 1971/72-es tanévtől a Pattogós Utcai Általános Iskolában tanított alsó és felső tagozaton. 1973-tól a lakótelep új iskolájában igazgatóhelyettesi beosztásban folytatta munkáját. A Hartyán közi Általános Iskolában 1983-ig dolgozott ebben a munkakörben. A következő tanévtől a Bogáncs utcai Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd 1985-től igazgatója. Ön- és továbbképzéssel (vezetőképző, gazdasági és szakmai tanfolyamok) növelte szakmai tudását. A kerületi Pedagógus Szakszervezetben újítási bizottsági tag, a HNF-ben pedagógiai bizottsági tag volt. Pályája elismeréseként számos kitüntetésben részesült (Miniszteri Dicséret, „Vezető Pedagógus” cím, „XV. kerület Nevelő-Oktató Munkájáért”). A nevelési-oktatási központok létrehozásakor, a Bogáncs Utcai Általános Iskola és a Károly Róbert Szakközépiskola összevonásakor vonult nyugállományba. Munkatársai, tanítványai nagy tudású pedagógusként tisztelik ma is.

-Szendrei Judit 1975 óta foglalkozik a tűzzománcozás technikáival. Több mint három évtizede Újpalotán él. Tanított a Neptun utcai Iskolában. Részt vett a Palotai Tárlat Száraznád utcai kiállításainak szervezésében. Több mint 30 éve vezeti a „Tűzvirág” Tűzzománc Alkotó Kört. Ebben a munkában olyan segítőkre talált, mint Somogyi József szobrászművész, Feledy Balázs művészettörténész, Kátay Mihály és Sisa József zománcművészek. 1977-től hallgatója, majd 15 éven keresztül tanára volt a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Sza¬badiskola ifjúsági tűzzománc osztályának. Tanított a gödi Ifjúsági Képzőművészeti Alkotótáborban is. Oktatói munkáját elismerték a II. és V. Fővárosi Képző- és Iparművészeti Diákbiennálén, 1996-ban a Magyar Alkotóművészek Egyesülete köszönetét kapta. Kiállító művészként számos csoportos és önálló kiállítás sikeres résztvevője. Több alkalommal tanítványaival közös tárlaton is bemutatkozott.

-Szendrő Szabolcs több mint két évtizede él Újpalotán. Ifjú korában súlyemelő szeretett volna lenni. Szorgalmasan látogatta az edzéseket, aztán egy baleset közbeszólt, 16 éves korában fél lábát elvesztette. Ekkor úgy határozott, hogy kajakozni fog. Néhány év elteltével már nem elégítette ki a vízisport, a távoli magas hegyekkel kezdett barátkozni. Akaraterejének és tehetségének következtében az egyik legeredményesebb magyar hegymászó lesz. 1982-ben a Kaukázusban az Elbrusz 5000 méteres csúcsára, majd ugyanezen a nyáron a Pamírra (7000 méter) jutott fel. 1989-ben tagja volt annak a 6 fős expedíciónak, mely világelsőként mászta meg a Garhwal Himalája Kedar Dome nevű csúcsát. 1990-ben a Himalája 8201 méteres csúcsára jutott fel társával. 1996-ban részese volt az első magyar Mount Everest expedíciónak. Sajnos nem jutottak fel a csúcsra, 7800 méteres magasságból vissza kellett fordulniuk.
Szendrő Szabolcs soha nem elégedett meg a csúcsok meghódításával, állandóan vele volt fényképezőgépe, hogy embertársai számára megörökítse és továbbadja azokat az élményeket, melyben neki része lehetett. Ezt is olyan tehetséggel művelte, hogy a fotós társadalom is felfigyelt rá. Fotókiállítása is volt és több előadást tartott a Zsókavár Galériában.

-Kelemen Árpád, a Csokonai Művelődési Központban leghosszabb ideje dolgozó munkatárs, az Újpalotai Szabadidő Központ kezdetei óta, hivatásként gyakorolt szakmájának mindent alárendelve végzi munkáját az intézmény szakmai vezetőjeként. Az igényes munkával eddig itt töltött több mint 30 év méltán nevezhető életművének. Elismerésre méltó szerepe van abban, hogy az USZIK mára minden újpalotai polgár számára pozitív képzettársításra számot tartó közművelődési intézmény lett. A városnyi lakótelepen élő emberek közösségi igényeit páratlanul ismerő személy. Az elmúlt évtizedek alatt nem alakulhatott Újpalotán társadalmi, kulturális aktivitást mutató csoport vagy civil szervezet, nem történhetett öntevékeny kezdeményezés Kelemen Árpád segítő jelenléte, részvétele nélkül. A főváros szerte ismert Újpalotaiak Baráti Köre Egyesület alapító tagja, mindenkori segítője. A városrész társadalmát, kis és nagyobb közösségeit érintő események fáradhatatlan dokumentálója. Az „Újpalota 2000” című újság kitalálója és felelős szerkesztője. Az Újpalotai Szabadidő Központ Kelemen Árpád vezetésével megbízhatóan, jó színvonalon végzi munkáját. Az újpalotai polgárok kulturális igényeit ismerő megbízható vezetője Újpalota alapításának 40. évfordulója alkalmából elismerésben részesül.

Az elismerések átadását követően polgáravató fogadalomtétel következett.
A polgáravató fogadalmat Tóth Esztert, a Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Nevelési Tanácsadó tanulója mondta, míg a fogadalom szövegét a Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Nevelési Tanácsadó-, a Száraznád Nevelési-Oktatási Központ-, a László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda 18. életévet betöltött, kerületi tanulói mondták utána.
A Szózat hangjainak elhangzását követően koccintással és állófogadással ért véget a díszülés.