Közművelődési koncepció

Az Önkormányzat 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó Közművelődési Koncepciója is elfogadásra került  a február 1-én meghozott polgármesteri döntések sorában.

„A Közművelődési Koncepció egyrészről iránymutatás, másrészről a szükségletek, feladatok és megoldási módozatok számbavétele oly módon, hogy a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatóak és a fejlődés biztosítható legyen. A kerületi közművelődési szervezetek és szakemberek részére elektronikusan megküldött Közművelődési Koncepció tervezetét az érintett szervezetek és szakemberek véleményezték, és további javaslatokat tettek azzal kapcsolatban.”

Világunk folyamatos változásban van, nemcsak a kulturális szokások és igények változnak, hanem a kultúrához való hozzáférés módja, technikája is átalakul. A változás átjárja társadalmi életünk valamennyi területét, így a kulturális életünket is, és a hagyományos kulturális ágazatok között a határok egyre inkább elmosódnak.
A változások kerületünket is érintik. Folyamatosan változik a kerület szociológiai helyzete (egyre idősödő, csökkenő létszámú lakosság), az ifjúsági korosztály esetében új kihívások, veszélyek jelentek meg, a közművelődés jogszabályi keretének módosítása miatt átalakultak a közművelődés színterei és szereplői, valamint a kulturális kínálat kiszélesedése (globalizáció, világháló elterjedése) is új feladatok elé állítják a kerület közművelődésének szereplőit.

A kultúra érték. A kultúra eszközei elősegíthetik az esélyegyenlőség megteremtését, a társadalmi felzárkóztatást, a közösségi összetartás erősítését, és a kulturális szolgáltatások rendszerének fejlesztése révén a gazdasági versenyképesség és a helyi társadalom életminősége is javulhat.

A közművelődési koncepció célja, hogy komplex módon megfogalmazza a település kulturális életének legfontosabb fejlesztési irányait, és a fejlődést biztosító feladatokat. Keretet biztosítson, és közös célt határozzon meg a település kulturális szolgáltató rendszere számára (függetlenül attól, hogy ezek az intézmények, szervezetek önkormányzati fenntartásban vagy más formában működnek).

A közművelődési koncepcióban az általános célok mellett meghatározásra kerültek a specifikus célok is, amelyek a kerület kulturális életére jellemző, tradicionális közművelődési tevékenységek támogatását és fejlesztését szolgálja:

• Az Önkormányzat közművelődési intézményeinek fejlesztése;
• kerületi Kulturális térkép;
• Közművelődési Információs Központ kialakítása;
• közművelődési megállapodások;
• média együttműködés;
• közösségformálás a kerületi közművelődés szolgálatában.

A koncepció kiemelt területei:

• a közművelődés alapintézményei,
• a felnőttképzés,
• a közösségi művelődés,
• a kulturális vidékfejlesztés,
• civil közművelődés,
• határon túli magyar kultúra,
• ifjúsági közművelődés és a közoktatással való szoros együttműködés,
• a nemzeti digitális kultúra rendszerének létrehozása,
• a hagyományápolás,
• a magyar nyelv ügye.

A kerület új közművelődési koncepciójának megalkotásához

• meg kellett fogalmazni az Önkormányzat közművelődési alapelveit, legfontosabb célkitűzéseit, fejlesztési terveit,
• meg kellett határozni és figyelembe kell venni a helyi társadalom igényeit, a támogatott tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit,
• ki kellett jelölni a prioritásokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket.

A kerület kulturális életének fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a kerületi szintű közös gondolkodás elindításához elengedhetetlen az alapvető irányvonalak meghatározása, amelynek a kulturális koncepció adhat immár megfelelő keretet.

Az önkormányzati rendszerben a kultúrához való viszonyulás az összetett politikai-, gazdasági intézményrendszerben ölt testet. Nagy kihívást jelent, hogy a közművelődés szakmai eszköztárát és kapacitását mozgósítva tudunk-e hatékony választ adni a társadalmi változásokra, a gazdasági szerkezet átalakulására, az európai integrációs folyamat követelményeire, valamint az informatikai robbanás kihívásaira. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a koronavírus-világjárvány kapcsán kialakult helyzetet, ennek kezeléséhez szükséges változásokat, amelyek teljesen átalakította a kulturális és közművelődési intézmények működését.

A XV. kerület lakossága a mindennapi életviszonyai, illetve tapasztalatai alapján minősíti a kerület kulturális életét, a kulturális döntéseket és a különböző fejlesztési programok hatékonyságát. A közművelődés jövője, a jövő közművelődése nem csak a politikán, a döntéshozói és pénzügyi eliten múlik, hanem legalább ilyen mértékben a közművelődési és kulturális ágazatban dolgozók és a „kultúrafogyasztó” polgárok reform és innovációs érzékenységén, szakmai önismeretén, önkritikáján, kreativitásán.

A középtávú közművelődési koncepcióról (2021-2025) hosszabban ITT olvashatnak.

(D.I.)