Indul a kerület óriásberuházása

Szerda délelőtt ünnepélyes keretek között írták alá a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal dísztermében az észak-pesti (Szilas-patak menti) főgyűjtőcsatorna I. ütemének kivitelezői szerződését. A fővárosi léptékkel is kiemelkedő munkát az A-Híd Zrt. és a Penta Általános Építő Kft. konzorciuma végezheti nettó mintegy 1,2 milliárd forintért. A megállapodást Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere és dr. Lamperth Mónika jegyző, valamint Sal László,  az A-Híd Zrt. vezérigazgatója és Nagy Gábor, a Penta Általános Építő Kft. ügyvezetője látta el kézjegyével.

Történelem

Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb,  generációk jövőjét meghatározó beruházás elindítása alkalmából Németh Angéla köszöntötte az aláírási ünnepség résztvevőit. A polgármester felidézte: már a 90-es évek végén egyértelmű volt, hogy Rákospalota északi részének (a Szilas-patak és az M0-ás autóút közötti terület) fejlesztése a közművesítés hiányosságai miatt megrekedt, ezért az önkormányzatnak az elmúlt 20 évben az egyik legfontosabb célkitűzése a főgyűjtő meghosszabbítása volt. Mostanra az is egyértelművé vált, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem végzi el ezt a munkát, bár az ő feladata lenne, ezért döntöttek úgy, hogy a tétlen várakozás helyett lépnek, amit nyugodt szívvel meg is tehettek, hiszen az elmúlt évek felelős gazdálkodása nyomán a kerület rendelkezik a beruházás megindításához szükséges saját forrással – hangsúlyozta Németh Angéla.

Győzött a józan ész

A városrész első embere kiemelte azt is, örül, hogy a képviselő-testület támogatta a fejlesztés elindítása érdekében benyújtott előterjesztését. A politikai csatározások közepette ebben az ügyben örömteli módon felülkerekedett a józan ész, és győzött a kerületben élők iránti felelősségérzet – fogalmazott Németh Angéla, aki köszönetet mondott a Városgazdálkodási Főosztálynak és társosztályainak a rövid határidőre elvégzett hatalmas munkáért. Igazi ünnepnap a mai Rákospalota, Pestújhely és Újpalota számára: a főgyűjtő megépítését lehetővé tevő szerződéskötéssel a XV. kerületben élőket szolgáljuk, ugyanakkor vonzó perspektívát, kedvezőbb feltételeket és 21. századhoz méltó körülményeket tudunk biztosítani az XV. kerületben lehetőséget látó cégek, vállalkozások számára is az elkövetkező években – zárta beszédét a kerület első embere.

Az első

A kerületben évtizedek óra várt fejlesztés elindítására az érintett ingatlantulajdonosoknak szervezett lakossági fórumot követően, június végi ülésén bólintott rá a képviselő-testület, amely a sok vitát kavart 2019-es költségvetés-tervezettől elkülönítve, egyedi napirendi pontként tárgyalva hozta meg a döntést a beruházásról. A városrész jövőjét hosszú távon és alapjaiban meghatározó, többszörösen megtérülő, a közösség számára is értéket teremtő, önként, a főváros helyett vállalt beruházás első fázisa a Károlyi Sándor út–Erdőmenti út közti szakaszt érinti majd, a munka nettó 1,2 milliárd forintos költségét pedig az kerület saját forrásaiból fedezi. A folytatásról akkor dönt majd az önkormányzat, amikor az első ütem elkészült, a második szakasz építését azonban meggyorsíthatja, ha a fővárosi távlati fejlesztési terveiben ma is szerepelő 4-es metró meghosszabbítása valósággá válna, annak tervezett végállomása ugyanis a Szilas-patakon túl lenne.

Kiaknázatlan lehetőségek

A XV. kerület kifejezetten jó fekvésű, jól megközelíthető, előnyös logisztikai helyzetű városrésze Budapestnek, hiszen itt jön be az M3-as, északon fut az M0-s, két vasútvonal halad át,  így a kerület, hasonlóképp a főváros nyugati felén fekvő Budaörshöz, Budapest észak-keleti kapujává válhat. Ez a folyamat meg is indult, elkezdődtek az áruházépítések, (Metro, Praktiker), de a fejlesztések csatorna híján megrekedtek. Az M3-as melletti területek csatornázottsága hiányában nem indulhattak el azok a lakóövezeti fejlesztések sem a kerület északi részén, amelyek alternatívát nyújthatnának azoknak a fővárosból kiköltözőknek, akik a belvárostól távolabb, zöldövezeti otthonra vágynak, de nem akarnak sokat utazni. Csatorna nélkül ma még értéktelenek azok a telkek is, amelyekbe tulajdonosaik korábban saját zsebből nagyon sokat fektettek, ám közművesítés nélkül nem építkezhetnek. Azaz, hiába előnyös ennek a területnek a fekvése, ezeket az adottságokat csatorna nélkül nem, vagy csak alig lehet kihasználni.

Ára, haszna

A Szilas-patak menti szennyvíz-főgyűjtő megépítése a Fővárosi Önkormányzat feladata lenne, ám annak még hosszú távú tervei közt sem szerepel a beruházás, a munkát ezért a XV. kerület magára vállalta, hogy katalizátora legyen az előrelépésnek. A beruházás végeztével az önkormányzat az érkező beruházókkal településfejlesztési szerződés keretében állapodik meg arról, hogy a Károlyi Sándor út–Erdőmenti út közti szakaszon megvalósuló fővezetékből kiinduló leágazásokat saját költségükön kiépítik. Az önkormányzatnak emellett gondoskodnia kell a további infrastruktúra kialakításáról, az újonnan beépülő kerületrészek tömegközlekedési ellátásáról, az esztétikailag, építészeti karakterében is egységes környezet, a klimatikus viszonyoknak megfelelő, fenntartható és élhető lakókörnyezetet biztosító zöldfelületek kialakításáról is. A fejlesztés közvetlen pénzügyi haszna az önkormányzatnál munkahelyteremtéssel, építményadóval, visszaosztott iparűzési adóval jelentkezhet, közvetetten és hosszabb távon pedig megállíthatja a népességszám 90-es évek óta tapasztalható csökkenését, és kedvezőbb korfát rajzolhat a kerületbe.

Irány a XXI. század

A beruházás nyomán azok a telkek, amelyek az elmúlt húsz évben csatornázottság híján nem voltak beépíthetők, elkezdenek közelíteni reális értékük felé. A fejlesztéssel megindulhat az eddig alulhasznosított területek gazdasági fejlesztése, és végre kiaknázhatók lesznek a városrész kedvező gazdasági adottságai. Az autópálya menti, a jelenlegi vagy leendő tulajdonosok pénzéből közművesített területeken olyan vállalkozások telepedhetnek meg, amelyek nagyon sok embernek adnak munkát, így sok családot tarthatnak itt, költöztethetnek vissza, fiatalokat hozhatnak ide, miközben komoly adót fizetnek majd az önkormányzat kasszájába, az immár közművesített területeken pedig egy új és zöld városrész nőhet ki a földből. A mostani számítások mellett 6-800 lakás létesülhetne magánberuházásban a szabályzatban biztosított lehetőségek kihasználásával, amelyhez természetesen kiépülne a „humán” infrastruktúra (orvosi ellátás, bölcsőde, óvoda, iskola) is. Az új lakások két területen épülhetnek fel: Palota-Újfalun, amely családi házas környék lehet, egyéni, jellemzően tősgyökeres palotai családok tulajdonában lévő telkekkel, valamint a fejlesztői, társasági tulajdonban lévő Palota Liget nevű kerületrészben, ahol lakás- és szintszámban is intenzívebb beépítés lehetséges, mert nagyobb sűrűséget, gazdaságosabb beépítést engedélyez a kerületi szabályozás.

Fotó: XV Média – Vargosz

Kapcsolódó anyagok:

Ez az örökségünk

Új városrészért dolgoznak

A kerület győzött

Szusszanni sincs idő…

Édes teher a kerületiek érdekében

Áttörést ért el a polgármester

A szennyvízfőgyűjtőről szavaznak